Az Aranybulla XXV. Cikkelye szerint sót nem lehet tartani az országnak közepette, csak a végeken. Miért?

Most, hogy OV átadott egy 771 évvel ezelőtt írt levelet Ferenc pápának, egy kicsit utána néztem pár dolognak, hiszen rengeteg a hasonlóság. Azt a régi levelet IV.Béla írta, segítséget kérve a tatárok ellen. Természetesen egyetlen ország sem segített. A pozsonyi csata óta tudjuk, hogy népünk "persona non grata" Európában. Az 1222-es Aranybulla (alkotmányunk) éppúgy kiverte a biztosítékot, mint a mostani Alaptörvényünk. Róma, illetve a Pápa (IX.Gergely) nyomásának engedve már 9 év múlva módosítani kellett a törvényt. A fő baj az volt, hogy úgy az államigazgatást, mint az igazság szolgáltatást és a gazdaságot a magyar uralkodók irányították. Abban az időben a sókereskedelmet az izmaeliták (muszlimok) bonyolították az egész országban. Talán őket nem akarta II.András az ország belsejébe engedni a

perifériákról. Az Egyház magának követelte a sókereskedelem adóját, de II. András ezt megtagadta. Ekkor az egyházfő kiközösítette egész Magyarországot. Idézet a Wikipédiából: " a nagyböjti ájtatosságra készülő kiközösített hívek előtt bezárultak a templomok kapui, megszűnt a szentségek kiszolgáltatása, az egyházi temetés, elhallgattak a harangok...

IX. Gergely azt is elérte, hogy az izmaelitákat megkülönböztető jel viselésére kötelezték."

Hiába, nincs új a nap alatt. Csak a neveket kell lecserélni, pl az Egyház lehetne Brüsszel.