Aki szokott hajléktalanoknak vagy hasonló emberkéknek pár forintot adni:titeket is jó érzéssel tölt el ez a dolog?

Igen, jó érzéssel tölt el.

És akkor is adok, ha tudom, hogy tuti piára költi, mert belegondoltam, ha én hajléktalan lennék és semmi kilátás nem lenne, hogy valaha kikerüljek a gödörből tutira én is innék, hogy tompítsam a fájdalmam, éhségem vagy a hidegérzetem.

Sajnos náluk is megjelent a "maffia".

Olyanról is hallottam, hogy van akit megfenyegetnek, ha nem koldul össze napi X ezer forintot és nem tudja le, akkor megverik.... (Fehérváron) Bele sem merek gondolni, mi mehet Pesten.

Hozzám egyszer oda jött egy hajléktalan bácsi, pár forintot kért, és azt mondta, hogy nagyon szomjas. Azt hittem, hogy úgy érti, hogy valami piát akar venni (mondjuk így is adtam volna, nagyon szépen kérte), de elkezdte magyarázni, hogy hideg van, és az összes ivókutat lezárták már, és csak egy üveg vizet szeretne venni, mert nem tudott még aznap inni semmit. És úgy örült, amikor adtam neki, na az nagyon jó érzés volt.

Ha arról van szó, hogy valakinek ételt akarok adni, akkor én általában meg szoktam kérdezni, hogy "Ha veszek neked egy kiflit, elfogadod?" Mert azt tényleg nem akarom, hogy valaki hozzám vágja, így ha azt mondja, hogy igen, akkor tényleg olyat adtam, ami hasznos neki, ha meg azt mondja, hogy nem, akkor nem történt semmi.

Egy dolgot nem szeretek: ha cigit kérnek. Nem tudom miért, ez idegesít. Jó, van hogy adok, de azt ritkán szoktam.