Az emberek miért állnak le vitatkozni olyan kérdésekről, amelyekről egyébként szinte semmit sem tudnak?

Ugyanebben a cipőben járok, bár én még nem foglalkozom a témával ennyi ideje.

Egyik ismerősöm mondta egyszer, hogy a hülye mindent elhisz, a leghülyébb pedig még érvel is mellette.

Vagy azért csinálják ezt, mert elhiszik, hogy így igaz, vagy mert azt akarják, hogy igaz legyen.

Ez egy tipikus mentalitás, hogy ami nem őt igazolja, az hamisítvány. Van rá sajnos példa a történelemben (mármint történelemhamisításra) és sajnos sokan azt hiszik, hogy csak az igaz, amit ők mondanak.

Leginkább gondolom vallási és szociológiai tekintetben érted ezt, bár manapság történelmi tényeket is szeretnek az emberek elferdíteni... nézd, emberi dolgokban mindig a saját tapasztalat és beállítottság a döntő. Ha valaki hisz a láthatatlan agyvelőevő hupilila zombinyuszikban, akkor hiába tudnád te tényekkel, adatokkal bizonyítani, akkor is hinni fog :) Ha valaki azt gondolja, hogy nem volt holokauszt, akkor is azt fogja gondolni, ha túlélőket viszel elé és számtalan egymástól független bizonyítékot. Tehát felesleges ilyen dolgokban vitázni. Én is hasonlót tanultam, és foglalkozom is évek óta, mint te, és én is fel tudom néha húzni magam, de igazából teszek rá. Higgyen, gondoljon amit szeretne, én is ezt teszem. Az viszont zavar, ha a való életben a közvetlen környezetemmel kell vitákat folytatni bizonyos dolgokról... de egy idő után azt is rájuk hagyom. Én sem azt mondom, hogy minden úgy van, ahogy én tudom/gondolom, csak azt, hogy talán több egymástól független és megdönthetetlen tény és érv igazolja néha az én álláspontomat.

Vegyük pl. azt, hogy én nem hiszek a klasszikus értelemben vett Isten létezésében. Néha Jehovákkal, hívőkkel szeretek beszélgetni, vitatkozni. És mindig az elején leszögezem, hogy én a Bibliát egy érdekes, olvasmányos mesekönyvnek tartom, nem többnek. Lehet rá hivatkozni, hogy itt meg ott mi ír, de ne ez legyen a vita alapja, mert akkor ennyi erővel a magam részéről hihetek a hétfejű sárkányban is, mert azt meg a hetvenhét magyar népmese írja le. Ha azt kérdezem, hogy nekik mi az egyéni elképzelésük a vallásról, hitről, Istenről, a Bibliáról, miért hisznek, akkor kivétel nélkül csak a Bibliából idéznek. Miért? Egyéni elképzelésük nincs, vagy még maguk sem tudják megfogalmazni? Ez szokott még idegesíteni, hogy a legtöbb hívővel, legyen bármilyen hitű, nem lehet szubjektíven beszélgetni, mert csak bibliai idézeteket ismernek, saját magukat nem.

12:28-as vagyok: még annyi, hogy egy idő után kimerülök a szélmalomharcban és felesleges vitában, mert amíg én fel tudok sorakoztatni sok érvet és ellenérvet, addig a vitapartner mondatról mondatra elemzi és kiforgatja a mondanivalómat, ugyanazzal a hülyeséggel érvelve, amit legelőször megdöntöttem. Mintha a falnak beszélnék. Sőt, még talán azzal is többre mennék, mert a fal legalább nem mond vissza olyan ökörségeket, ami már rég kiderült, hogy nem igaz... egyszerűen a szövegértelmezés manapság siralmas. Aztán belefáradok, és a vitapartner örül, mint majom a farkának, hogy megint igaza lett. A hülyeséggel nem tudok vitába szállni sajnos, egyszerűen gyenge vagyok hozzá :)

Persze akad sok értelmes vitapartner itt is, az életben is, velük nagyon szeretek vitázni, néha meg is tudnak győzni, néha én őket, de a vita lényege, hogy kicsit más szemszögből mutassunk 1-1 kérdést, hogy a végén mindketten kissé bővebb látókörrel rendelkezve egy jó vacsora vagy ital mellett megismerjük a másik gondolkodásmódját, véleményét, és legfőképpen ennek okait.

"főleg vallási és történelmi-politikai vitáknál van így"

A történelmi és poltikai dolgok sokszor tényleg már a vallási hiedelmekhez hasonlóan bizonyíthatóan működnek, ha valamin manapság, akkor ezeken lehet vitatkozni.

Kedves 80%-os!

Alapvetően egyet értek azzal, amit leírtál, viszont egy dolgot szeretnék tisztázni.

Azon tényleg felesleges vitázni, hogy van-e Isten. Egy ateista ha megtér valaha, azt nem az észérvek miatt fogja megtenni, ahogy egy hívő sem fog a tudományos bizonyítékok miatt elfordulni Istentől. Viszont szerintem a kérdező nem erre gondolt.

Sokan vannak, akik különösebben nem ismerik a kereszténységet, viszont kijelentik, hogy alapvetően gonosz és romlott, mert csak a keresztes háborúkat és az inkvizíciót hozta a világra, a tudomány fejlődését pedig gátolta.

Függetlenül attól, hogy keresztények vagyunk-e, vagy sem, ezeket könnyedén meg lehet cáfolni, ha egyszerűen a kezedbe veszed a Bibliát és veszed a fáradtságot, hogy megértsd mit tanít, még akkor is, ha nem fogadod el szó szerint igaznak, illetve utána sem leszel keresztény. Emellett, hogyha megismered a történelmet, vagy akárcsak a körülötted lévő világot, a jelenben zajló politikai tendenciákat, megértheted, hogy az említett esetekben a vallás csak eszköz. Jó ok a gyilkolásra.

De ezt sokan nem hajlandók elfogadni és még arra sem veszik a fáradtságot, hogy megismerjék azt, amiről beszélnek.

Illetve még hozzátennék egy dolgot. Az valóban nagyon hasznos és léleképítő tud lenni, hogyha egy finom kávé, vagy bor mellett elbeszélgetsz egy másik emberrel a véleményedről és kölcsönösen kicserélitek a gondolataitokat. Viszont ez sem mindig működik.

Találkoztam én már több olyan emberrel is, akik nem beszéltek hülyeségeket. Sőt. Sokszor nagyonis elgondolkodtató dolgokat mondtak. Viszont rengeteg olyan nézetük, meglátásuk volt, amit bár empirikus tudományossággal értek el, de a végkövetkeztetésük szerintem hibás. A logikájuk jó, tényekre alapozott, de a végkövetkeztetés mégsem jó. Ez alapvetően nem jelent semmit, hiszen nincs a világon olyan, aki mindent jól tudna, viszont azok, akikről beszélek, nem hajlandók elfogadni, hogy ez nem igaz. Legalábbis tőlem nem. Emiatt egy idő után már értelmetlennek érzem a vitát, mert hiába mondom el, hogy értem mire gondol, de szerintem alapvetően máshogy áll a helyzet, ő azzal próbál meggyőzni, hogy leírja mégegyszer ugyanazt, csak másképp megfogalmazva.

Szerintem a vita abból áll, hogy mindketten nyitunk egymás felé és elfogadjuk, hogy lehet olyan dolog is, amiben én tévedek és neki van igaza. Viszont sokan vannak, akik amúgy értelmes, racionálisan gondolkozó tudós emberek (még ha csak autodidakta tudósok is), de nem képesek vitatkozni abban az értelemben ahogy fent leírtam, mert csak a saját véleményüket próbálják nekem megmagyarázni, velem elfogadtatni, anélkül, hogy nyitnának az én véleményem felé is.

Persze meg tudom érteni őket. Talán én is viselkedek néha így. Van ebben egy amolyan "csak azért is" mentalitás is, hogy ha már ő nem nyit, akkor én sem vagyok hajlandó és ilyenkor holtpontra jut a vita.

Ezzel csak azt akartam elmondani, hogy nem csak az követi ezt a retorikai módszert, akinek nincsenek érvei, nincsenek bizonyítékai, hanem olyanok is, akiknek van egy jól megalapozott álláspontja és nem hajlandók elfogadni, hogy az téves is lehet.

És még a kérdezőnek:

"De ha tudják, hogy én ezzel foglalkozom, miért vélik mégis úgy, hogy ők, akik egyáltalán nem, mégis mindent jobban tudnak?"

Ennek egy igen egyszerű oka van.

Gondolom a történelem vonatkozásában a magyar múltat valami misztikus diadalmenetnek elképzelő nemzeti érzelműekre gondolsz. Nos, nekik van egy olyan elképzelésük, hogy a világ folyamatosan arra törekszik, hogy ezt a múltat kitörölje, elfeledtesse és elhitesse velünk, hogy egy pondró kis nép vagyunk, akik semmivel nem jobbak a fenékvakaró ősembereknél. Valamiféle globális összeesküvést vizionálnak, ami szerint a történésznek kvázi az a feladata, hogy az igazságot (amit ők vallanak) gyökeresen kiirtsa a köztudatból. És ha te arra hivatkozol, hogy te professzionálisan foglalkozol a témával, akkor kétféle szerepben tűnhetsz csak fel a szemükben. Vagy te vagy a hős megmentő, aki most tudományos alapon is bizonyítja a téziseiket, vagy a szemét hazug történelemhamisító vagy, aki az ellenség oldalán állva próbálja eltüntetni a dicső magyar történelemnek az utolsó morzsáit is. Harmadik lehetőség nincs.

A vallás tekintetében pedig aki a kereszténységet (vagy bármelyik vallást) alapvetően hazugnak és romlottnak tartja, azt nem érdekli, hogy te csak egy mezei hívő vagy-e, vagy esetleg teológus, vallástörténész, vagy hasonló. Az ő szemében te csak egy birka vagy, aki egy mesefigurától várja a sült galambot a szájába és kritika nélkül hajbókol a mindenható Egyház előtt.

és sajnos ezeket a berögződött felfogásokat nehéz megváltoztatni.