Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Egyéb kérdések » Középisklai barátságok....

Középisklai barátságok. Tapasztalatok? Most vége a barátságunknak?

Figyelt kérdés

Sziasztok

18 éves vagyok, idén érettségizek. Kolis voltam, és olyan barátokra tettem szert akik nagyon fontosak voltak. Ezért is írtam ebbe a témakörbe mert szinte testvérként szerettem őket, mindig odaadó voltam és előtérbe helyeztem őket magamnál. Másrészt ebbe a témakörbe pedig normális válaszadók szoktak lenni, és vannak idősebbek is az ő tapasztalataikra lennék kíváncsi. Szóval 4 év koli hosszú idő az ember nagyon ki tudja ismerni a másikat ha akarja. Olyan koliban laktam, ahol a felsőbbévesek aljasak szemetek.A legtöbb koliban ez így van,de amiket ismerek az alapján az én kolim volt a legdurvább, ott eléggé megalázó dolgokat művelnek az emberrel ha hagyja magát. Szóval mi elsőben kiálltunk egymás mellett, 4 haverommal, emlékszem egyszer már nagyon felhúztak hogy folyton leakarnak húzni valamivel, és verekedésre került a sor. Szerencsére a 4 haverom akik akkor még csak haverok voltak kiálltak melettem, és bevédtek, akkor nagyon kellemes jó érzés fogott el. Késöbb folyton így lógtunk 5en eggyütt, ha valami gondja volt valakinek a másik 4 azonnal segített neki. 4 év múlva ott tartunk hogy valami nagyon megváltozott. Nem tudom hol. Valahogy olyan szintre süllyedtünk hogy a 4 barátból 1 elköltözött kb 70 km-re már vagy 2 éve (még mindig tartjuk a kapcsolatot majdnem mindennap beszélünk telefonon vagy msnen) 1 közülük jó barátom maradt a másik kettő viszont kifordult. Ők egyébként rokonok is. Szóval ez a két rokon kb 2 hónbapja elkezdett róllam beszélni a hátam mögött, dolgokat mondtak róllam és ha megkérdeztem mit mondtak és miért nem a szemembe mondták, mindig kitértek valamivel. Rákérdeztek hogy te ezeket tényleg elhiszed ? Vagy valami hasonló dumával tereltek. Nem foglalkoztam vele, az elmúlt 4 év során annyira közel kerültem hozzájuk, hogy gond nélkül elnéztem és nem hallgattam senkire csak rájuk. Aztán 1 hónapja volt 1 eset amikor történt velük 1 kellemetlen dolog, igazából semmi vészes, de kellett nekik 1 bűnbak és én lettem az. Felhívtak telefonon és kértek tőllem 1 valamit, én persze nemet mondtam, már 1 nappal előtte beszéltünk erről a dologról és akkor is így vélekedtem. De nekik ez nem tetszett és emiatt én lettem a bűnbak. Kiírták facebookra meg az ilyen szar oldalakra hogy az ember nem számíthat a barátaira ha szükség van rájuk, még aznap este mindenkinek lehordtak milyen szar ember vagyok. Én mikor megláttam másnap ezeket a kiírásokat beszéltem az egyikükkel, vitatkoztunk kb 1 órát. Pár napra rá, egy közös csaj ismerősünk bulit szervezett, mindannyiónkat meghívta, és amikor már eleget ittunk, a csaj kihívott mindkettőnket hogy rendezzük a dolgot mert nem jó neki ezt látni. Részegen közvetlenebbek voltunk, és beszélgettünk az esetről, és a srác bevalotta hogy kellett nekik 1 bűnbak aki én lettem. Bocsánatot nem kért, sőt azt várta hogy én kérjek... Kérdeztem a kibeszélésről is ha már ilyen őszint velem de tagadta azt is. Akkor úgy rendeződtek a dolgok, de azóta már más a viszonyunk, csak ritkán beszélünk. Engem ez ageész nagyon rosszul érintett, mert a mi ötös csapatunkból, a 2 rokon srác ok nélkül kiutált.

Tudom hogy ezt most nem lehet megmondani de szerintetek mi okuk volt rá? Nem változtam semmti ugyanolyan egyszerű szerény korrekt srác vagyok aki voltam persze vannak rossz tulajdonságaim de ez őket soha nem zavarta. Lehetséges olyan hogy csak az az egyszerű eset történt ami a való életben is megtörténik? Csak mert kedves segítőkész vagy jó fej vagy már azt hiszik gyenge is vagy és rajtad vezethetik le a feszültséget?? Emiatt lettem én a célpont? Emiatt okolhattak engem? Vajon azt gondolták hogy egy ember aki ilyen közel áll hozzájuk nem fogja őket arcon csapni amiért így viselkedtek vele? Fura ezt mondani de amikor megtörtént ez a fent említett eset én csak hallgattam és még hibásnak is éreztem magam hogy talán én vagyok a hibás szar barát és eszembe se jutott hogy bűnbak lennék. Azonban ahogy telik az idő és nem töltök velük mindennapot a koliban kezd összeállni a kép és ha rágondolok hogy ez történt legszivesebben letépném a 2 srác fejét amiért így viselkedett velem. Szerintem nem én vagyok a hibás, de a mai napig nem értem meg miért romlott így meg a viszonyunk, mi okuk volt rá? Mi a véleményetek erről?

légyszives normális válaszokat írjatok, tudom hülye kérdés, de talán van köztetek oylan aki átélt hasonlót és le tudja írni mit gondol az én helyzetemről


2011. jún. 7. 11:30
 1/8 anonim ***** válasza:
Sajnos, ilyen az élet. Egy nagyon szoros barátság is végetérhet. Az embert érik külső hatások, és néha ilyen következményük van. A leírtakból nem tudom megállapítani, hogy mekkora benne a te felelősséged. Ha tényleg úgy érzed, hogy tiszta a te lelkiismereted, akkor nem érdemes emésztened magad. Fogadd el ezt a helyzetet, az élet megy továb,és lehetnek még sokkal jobb barátaid is.
2011. jún. 7. 11:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:
95%

Amit itt jó hosszan kifejtettél, röviden ennyi: változnak az idők, változnak az emberek. És ezekkel az emberi kapcsolatok is.

Talán annyi lehet benne a te részed, hogy 4 évig mindent megcsináltál nekik, és tőled ezt szokták meg, mostanra pedig ezt "várták", azzal pedig, hogy nemet mondtál, csalódtak a srácban, akit a helyedbe képzeltek. Más elképzelésem nem igazán van...

2011. jún. 7. 12:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 A kérdező kommentje:
Köszönöm a választ mindkettőtöknek! Tiszta a lelkiismeretem nem érzem magam felelősnek, de az még mindig nem tiszta hogy jutottunk el ide, mikor változott meg ennyire a 2 srác, és miért. Passz. Az a baj hogy amíg rá nem jövök rágódok rajta, mert ha találnék egy elfogadható indokot, akkor már könnyebb lenne túl tenni magam azon, hogy a tetsvérnek érzett barátok így viselkedtek. Érdekes a második válasz, elmerengtem rajta. Kicsit kifejtenéd bővebben?? Nem vagyok csicska, szóval ne azt képzeld hogy mindent megtettem nekik, volt amiben én sem tudtam segíteni, de ők is így álltak hozzá a dolgokhoz és mindenben segítettek, mindent megtettek értem. Szerintem valahol hónapokkal ezelőtt változott meg a dolog, és már tényleg nem én voltam számukra csak egy srác akit a helyembe képzeltek. Szóval eddig tényleg igazi barátok voltunk, de valahogy időközben fordult a dolog, és csak akkor történhetett ez meg hogy nem én voltam nekik csak 1 srác akit csak úgy beképzeltek. Remélem lehet érteni, arra akartam célozni, hogy érdekes dolgot írtál, és talán tényleg ez van de szerintem valahogy hónapokkal ezelőtt következett be, legalábbis 1 évvel ezelőtt még nem így volt.
2011. jún. 7. 18:28
 4/8 anonim ***** válasza:
Szerintem egyértelmű, hogy az egész ennyit ért; és többen közületek csak azért lógott a többivel, mert jobbat nem tudott, és százszor inkább felszínes barátságot fenntartani gimiben, mint mindig egyedül lenni- máshogy nem megy, ez a kisebbik rossz. Szóval lehet te komolyan gondoltad, és bele is adtál mindent, hogy ez rendes barátsággá formálódjon, de ő/ők nem valószínű.
2011. jún. 7. 19:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 A kérdező kommentje:
Szia! Köszönöm a válaszod. Az biztos hogy megpróbáltam beleadni mindent, de azt kell mondjam ők is egy darabig! Nem mondhatom hogy felszines barátságról lett volna szó, ahogy írtam az elején a testvéreimként tekintettem arra a 4 emberre, és 2-vel közülük a mai napig így vagyok csak a másik kettővel (a 2 rokon sráccal nem). Nem azért lógtunk eggyütt mert nem volt mással. A koli elején haverkodtunk aztán nagyon egybekovácsolt minket a koli. Eléggé mély barátság volt a részemről és részükről is egy darabig. Szerintem valahogy hónapokkal ezelőtt változott meg a dolog, de a legfurább hogy szinte kb egyik napról a másikra (azért ennyire nem gyorsan de elég hirtelen)!
2011. jún. 7. 23:05
 6/8 anonim ***** válasza:
hmm érdekes sztori. nem tudok válaszokat adni, annyit tudok elmondani, mikor nekem véget ért a gimi lassan megszűnt a barátságunk a legjobb barátnőmmel. nagyon sok tényezős egyenlet volt, de a mi barátságunk is ilyennek tűnt mint amit te leírtál, ennek ellenére azt kell mondanom, változnak az idők, és az emberek, és a helyzetek, és néha vannak félreértések, amiket mindkét fél máshogy értelmez, megharagudnak egymásra, vagy épp nem értik meg kinek kellene bocsánatot kérnie. és a végén megtörik valami. lehet hogy helyre lehet hozni, de én most úgy vagyok a saját helyzetemmel: hogy már sosem lesz olyan mint régen.
2011. jún. 10. 20:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 anonim ***** válasza:
34 éves vagyok. A gimiből négyen barátnők maradtunk. Azóta ketten Miskolcról Pestre költöztünk, mind a négyen házasok vagyunk, van ahol gyerek is van. Mindannyian éltünk külföldön több-kevesebbet, én speciel éveket. Az igazi barátság örökre megmarad.
2011. jún. 10. 21:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 A kérdező kommentje:

Köszönöm a válaszokat. 20:43-as én is így vagyok vele: sosem lesz oylan mint régen. Sőt mióta már nem vagyunk annyit eggyütt és máshogy állunk hozzá a dolgokhoz, fura dolgok jutnak eszembe, olyan mintha a rossz emlékek kerülnének előtérbe velük kapcsolatban, és picit hányingerem is van amiért kétszinűek voltak...

Szép dolog amit a 21:29-es írt, örülök neki hogy még vannak ilyen barátságok:)

2011. jún. 11. 22:08

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!