Kedvenc verseid?

Petri György:

Nesz-kávé

Takarékláng-életet

ha ki él, nem is él az,

önjáró hulla csupán,

aszott, ösztövér önmérséklet

dekázza, kicentizi

hajdanvolt habzó bőség

szánalmas maradékát

Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú

Előttünk már hamvassá vált az út

És árnyak teste zuhant át a parkon,

De még finom, halk sugárkoszorút

Font hajad sötét lombjába az alkony:

Halvány, szelíd és komoly ragyogást,

Mely már alig volt fények földi mása,

S félig illattá s csenddé szűrte át

A dolgok esti lélekvándorlása.

Illattá s csenddé. Titkok illata

Fénylett hajadban s béke égi csendje,

És jó volt élni, mint ahogy soha,

S a fényt szemem beitta a szívembe:

Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te,

de jöhet Szabó Lőrinc vagy Kosztolányi is...

Vagy áldott csipkebokor drága tested,

Melyben egy isten szállt a földre le

S lombjából felém az ő lelke reszket?

Igézve álltam, soká, csöndesen,

És percek mentek, ezredévek jöttek, -

Egyszerre csak megfogtad a kezem,

S alélt pilláim lassan felvetődtek,

És éreztem: szívembe visszatér,

És zuhogó, mély zenével ered meg,

Mint zsibbadt erek útjain a vér,

A földi érzés: mennyire szeretlek!

Robert Burns: John Anderson, szívem, John

[link]

Kányádi Sándor: Az elveszett követ

[link]

Pilinszky János: Négysoros

[link]

Szia!

Ady: Hiszek hitetlenül Istenben

Babits: Eucharisztia

Petőfi: Az ítélet

Üdv.

Poe: A Holló /Tóth Árpád fordítása

Villon: Ballada a Parlamenthez /Faludy fordítása

Pilinszky János: Francia fogoly

Babits Mihály: Egy szomorú vers