Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Egyéb kérdések » Gondot okoz a beilleszkedés....

Gondot okoz a beilleszkedés. Külföldre akarok egyetemre menni. Menni fog?

Figyelt kérdés

Félek az emberek közé való beilleszkedéstől, mert nem megy. Pl. járok egy olyan kurzusra, ahol sokan ismerik egymást én azonban senkit. Ennek lesz egy nyári tábora, amitől szintén előre félek. Fogalmam sincs, hogy fogok ott is beilleszkedni.


Aztán ott van az egyetem. Külföldre szeretnék továbbmenni, de a legnagyobb félelmem éppen az, hogy nem találom majd meg a helyem az idegen környezetben. Mindig is befelé forduló, szülőktől függő gyerek voltam, ráadásul már kiskamasz koromban is voltak "rigolyáim" (be nem csukott ajtó, sok egyedüllétre van szükségem), amik attól félek, nem összeegyeztethetők a campusos élettel. Annyi a jó hír, hogy ahova menni készülök, ott mindenkinek saját szobája van, de alapvetően én egyáltalán nem vagyok olyan laza, mint a legtöbb korombeli gyerek -nem igénylem a bulizást, nem szeretek piálni, sőt egyenesen félek tőle, rossz tapasztalatok miatt; a korombeliek többségével nehezen jövök ki.



Mit tegyek?


19/F


2012. ápr. 18. 20:49
 1/2 anonim ***** válasza:
Külföldre mész, fogd ezt fel egy új lehetőségként. Nem azon kell aggódni, hogy tudják rólad, hogy nehezen illeszkedsz be, teljesen tiszta lappal indulsz. Kicsit pörgesd fel magad, ha nincs tipped, esetleg figyeld meg a kevésbé zárkózott embereket. Ezt a felpörgetést nem úgy értem, hogy piázd, bulizd szét az agyad, csak ne legyél túl "karótnyelt" az ottani új emberekkel. Persze, könnyű mondani, de ez tényleg egy nagyon-nagyon jó lehetőség, hogy nyiss a világ és emberek felé. :D Sok sikert!
2012. ápr. 18. 21:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/2 anonim ***** válasza:

Szia!

Nagyon érdekes, amit leírtál. Ez meg fog változni.

Gondolom, még nem voltál olyan helyzetben, hogy teljesen önállóan lásd el magad, távol a szülőktől.

Az én fiam hasonló volt, mint te. Nem járt bulizni, nem ismerkedett lányokkal, otthon ülő típus volt.

Amikor egyetemre került, kollégiumban kellett neki lakni.

Teljesen magára volt hagyva, először még barátai sem voltak.

De rájött arra, hogy alkalmazkodni kell a többiekhez, mindenkit úgy kell elfogadni, amilyen, akkor elfogadják őt is. Szerencsére nem lett belőle egy piás, bulizós egyetemista, de azért néha elmegy a haverjaival sörözni. /Az egyetem előtt még haverja sem nagyon volt, csak egy falubelije, aki osztálytársa volt./


Nem tudom, milyen kurzusra jársz, aminek lesz egy nyári tábora, de csak akkor menj el, ha ezeket a félelmeidet le tudod vetkőzni. Próbálj meg addig legalább egy olyan ismerőst találni, akivel a táborban is együtt tudsz lenni.

Nem értem, ha egy kurzusra jársz, hogyhogy nem ismered őket? Ez egy tanfolyam nem?

Neked kell megpróbálnod a többiek felé közeledni. Nem hiszem el, hogy ha beszélgetni akarsz velük, mindegyik elutasít. Biztos lenne közös témátok. Azt ne várd, hogy ők közeledjenek hozzád. Neked van rájuk szükséged, hogy te is beletartozz abba a közösségbe.

Ha ez sikerül, akkor bátran mehetsz a táborba, nem leszel egyedül. Ez csak rajtad áll. Meg kell próbálnod a saját érdekedben, hogy ne érezd magad egyedül.

A külföldi tanulás jónak tűnik, ne szalaszd el az alkalmat!

2012. ápr. 20. 15:24
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!