Magyar ember lévén, Te min szoktál legtöbbet szomorkodni?

Kezdek megundorodni a nőktől, mind rafkós krva, hazudnak meg megjátszák magukat még saját maguk előtt is.

Kevés a rendes becsületes nő, mind egyre könnyelműbb.

Úgy vannak vele, hogy minek vegyenek bármit is komolyan, ha szétrakott lábakkal akármit elérhetnek.

Hogy a magyar ember (tisztelet a kivételnek) pesszimista, önző, haragtartó, türelmetlen, képtelen az örömre, haszonleső.

S ezt a gyerekekbe is belé nevelik.

1,5-2 éve vagyok Pesten, de még mindig nem szoktam meg, hogy fellöknek az utcán, villamoson mindenhol.

Kimondottan szomorkodni nem szoktam, inkább csak néha kicsit feszült vagyok amiatt, mert nem tudom pontosan, mit hoz a jövő. Vannak terveim, de néha kicsit félek, hogy nem sikerül úgy véghezvinnem, ahogy szeretném. Na, ha ezen elkezdek gondolkodni, akkor kicsit nyomott tud lenni a hangulatom, de ezt nem nevezném szomorúságnak.

Szomorú csak akkor vagyok, ha nincs kivel beszélgetnem, amikor arra lenne szükségem.

25/N

"A főváros minden országban olyan, mint a kanális, odagyűlik a szar."

Jól mondod kedves #5-ös, odagyűlik(!) máshonnan... pl. vidékről.