Az elképzelhető, hogy egy jó embert a kudarcok és sikerélmények teljes hiánya "gonosszá" teszi?

A gonosz helyett talán jobb szó a frusztrált.

A történelemkönyvekben is érdemes körbenézni - a nagy népírtásokat általában valamilyen gazdasági/társadalmi krach előzte meg. Ez jó táptalajt adott a gyűlölködéshez, bűnbakkereséshez - majd legitimálta az egyes népek kiírtását.

Szerintem nincs is olyan hogy jó ember meg gonosz ember. Egy embernek rengeteg tulajdonsága, személyiségjegye van. Az hogy veled valaki gonosz dolgokat tesz vagy úgy látod hogy valaki másokkal gonosz, az nem jelent mást mint hogy te milyennek látod az illetőt. Nem vagy vele 24/7 együtt. Nem tudod hogy mit csinál akkor mikor nem látod.

Ha valaki keserűvé válik a kudarcoktól és a sikertelenségtől és ezt másokon vezeti le, az még nem gonoszság. Nem azt élvezi az illető ha másoknak árthat hanem hogy magát jobbnak hiheti attól hogy mások felett befolyása van, hogy mások életét irányíthatja, hogy van aki nála rosszabb és ezt mások is látják.