Minden ember egoista? Nem is létezik a szeretet?
Van egy elméletem, amit már egy jópár éve észrevettem: mindenki csak magával törődik. Azon kívül, hogy az egyén a saját szemszögéből nézi a világot és igyekszik a saját javára tenni, még lehetne kedves, köthetne IGAZ barátságokat, lehetne igaz szerelme; de mégis azt vettem észre, hogy ez nem érvényesül.
Hogy példákkal is alátámasszam:
- Az osztályomban a lányok sokszor csak azért keresik fel egymás társaságát, hogy ne unatkozzanak, de amúgy kibeszélnek mindenkit, azt is, akit barátuknak mondanak. Senki se igazán titoktartó.
- Ha barátkoznak (16-18 évesek) fiúkkal, akkor az is csupán érdekből van, hogy te felsőbbrenűnek tűnj a barátaid előtt, mert ,,ha van barátod, szép is vagy". Midnenki felsőbb rendű akar lenni.
- Mindenki jobbnak gondolja magát. Például ha valaki nem olyan okos/szorgalmas, hogy ötös tanuló legyen, akkor keres magának valami egyéb tevékenységet, amivel kitűnhet, például sokkal többet lovagol/énekel/táncol, mint azt egy átlag ember hobbyból űzné, és ezzel magát úgymond "felmenti" a tanulás kötelezettsége alól. Nem azt mondom, hogy nem szabad lovagolni, csak azt, hogy attól senki nem lesz jobb, se több, mint egy átlag ember.
- Vannak a sznobok persze, akik úgy viselkednek,olyan dolgokat vásárolnak, mint a millipmosok, közben persze csupán közemberek, és ezzel akarnak kitűnni, feljebb valónak látszani. Ez gáz...Csak azért nem leszel jobb, mert műkörmöd van és minden hétvégén a Fórumban/Arénában vásárolsz, csak azért mert "Nyíregyházán nincs egy normális bolt". ÁÁÁ
- Igaz barátságról: ebben is csalódtam. Igazából azokkal van igazán jó kapcsolatom, akikkel nem vagyok nagyon közeli viszonyban (kivétel a fiúk, nem tudom, a fiúkkal lehet igaz barátságokat kötni). Akikkel igaz barátnők voltunk, általában szétmentünk, aztán másik legjobb barátnő, most megint szétmentünk, például a mostani "legjobb barátnőim" nem őszinték velem, így éns e lehetek velük. Nincsen legjobb barátság, minden csak érdek.
- Mindenki hazudik, ezt már Doktor House is megmondta. Amivel alapjában véve nem lenne baj, de ugye a barátainktól legalább (ha mártól nem) elvárjuk, hogy őszinték legyenek. de ők is elhallgatnak dolgokat, kibeszének, vagy magukat jobbnak gondolják :/
- Már kezdek csak abban hinni, amit a biológia tényekben igazol: igaz szerelem sincs, hiszen az egész csak egy mámor, amit egy kémiai reakció okoz. A barátság is érdek, a génjeinkben van.
- Viszont az is a génjeinkben van, hogy szeretjük a szüleimnek, a gyermekeinket, a testvéreinket (ha mér rivalizálun is velük néha). Ők azok, akikre tényleg számíthatsz. Azokat az embereket sajnálom igazán, akik árván nőttek fel, vagy elveszítették a gyermeküket. De miért is érzek sajnálatot? Miért vagyok együttérző? Ezt a tudomány nem írja le. Vajon ezek a "gyengéd" érzelmek, a szeretet csupán a naivság és sebezhetőség jele? Nem tudom.
Lehet, csak azért írtam le ezeket, mert elvesztettem a legjobb barátnőimet (hazudtak nekem és becsaptak, ha kíváncsiak vagytok, miért, elmondhatom), és most a csalódottság beszél belőlem...hazudtoljatok meg! Vagy adjatok igazat. De olyan válaszra is számítok: ,,te hülye liba! Erre csak most jöttél rá? ÉN ezt már rég tudtam!" Nem fogok megsértődni.
18/L
válasza:Sajnos elég jól látod a dolgokat.Én,33évesen még mindig ezt a következtetést tudom levonni.
Viszont, a meglátásodból ítélve nem vagy átlagos ember. Te is a szuperérzékenyek,vagy más szóval hiperérzékenyek csoportjába tartozol. Ne gondold, hogy nem léteznek még ilyen gondolkodású emberek mint te vagy én. Akiknek nem a hazugság, az egymás kibeszélése ,a pénzért vagy a hatalomért,felsőbbrendűségért folytatott oktalan küzdelem az élete célja. Ehhez persze egy magasabb szintű érzékenység szükséges. Ők azért nem érzik amit te, mert nem képesek rá,és tompák. Ezzel még sokat fogsz küzdeni életed során,amíg megtanulod, hogy ezt az adottságodat hogyan hasznosítsd.
Nem biztos, hogy hiperérzékeny vagy, de az tuti,hogy a nagyon-nagyon érzékenyek csoportjába tartozol.
Erről bővebben olvashatsz: vannakmasokis.blogter.hu/47049/hipererzekenyek linken,http-vel az elején.
Tesztet tölthetsz ki: neon.hu/karrier/hipererzekeny-ember-vagy-tesztunkbol-kiderul-188942 szintén http-vel az elején.
Van egy könyv: Ealine N.Aron: Szuperérzékeny vagyok? Ajánlom a figyelmedbe,nagyon sok dolgot megtudhatsz.
Nem veled van a baj, hanem velük, de sajnos neked kell elfogadni őket,olyannak amilyenek,és felületesen kezelni őket. Nem tudnak máshogy viselkedni, mert nem képesek rá.Ez olyan ,mintha egy 5 éves gyerektől várnád el, hogy vezessen autót:nem fog tudni,mert nincsenek meg hozzá az eszközei.Még a lába is rövid.
Fel a fejel, azért vannak még érzékeny mberek,akiknek az igazi értékek a fontosak.
Köszönöm szépen :) A linket is, meg az együttérzést is ;)
Amúgy orvos szeretnék lenni, nem hiszem, hogy ebben a szakmában hátrány lenne az empátia :D
válasza: válasza:Dr. House megmondta azt is, hogy mindenki a saját jóérzését hajkurássza, ergo aki másokon segít, azért teszi, mert az számára jelenti az örömforrást. Én inkább ezzel értenék egyet, igaz, korábban ébredtem rá, minthogy a szájából hallottam volna. Ehhez mérten lehetnek valóságalapúak egyes feltételezéseid. A probléma ott kezdődik, hogy te nem ragadtál meg ezen a filozófiai szinten, hanem átcsaptál egy keservesbe. Tipikus "hová fajult a világ, brühühü", emberszapuló zsörtölődés szaga van a kérdésednek. Nem szeretem az ilyet. Szerintem átmeneti időszak eredményezhet nálad efféle gondolatokat, majd megjön a tavaszod, amint túlteszed magad a legutóbbi csalódásodon.
(Az emberek azért nem őszinték, mert bár felületesen ezt az elvárást sulykolják társaikba, valójában rohadtul nem tudják díjazni, ha meg is kapják.)
Szerintem nincs igazad. Igenis létezik önzetlen barátság és szeretet. Igen, vannak olyan műp*cs*k akik kibeszélik a barátnőjüket de a szemükbe tagadják. De az ha elmondod egy 'legjobbbarátnődről' egy másik barátnődnek hogy miért vagy ideges rá az szerintem nem kibeszélés. Én például nagyon boldog lettem attól hogy egyik legjobb fiubarátom és egyik barátnőm összejöttek. Van ugy hogy megunod a társaságát eleged van belőle valakinek kiöntöd a szived ezzel kapcsolatban de ennyi. Szerintem ez emberfüggő,ha olyan személy kér meg aki fontos nekem arra hogy mond valamit de ne mondjam el senkinek akkor nem teszem.
És a műköröm meg teljesen normális, olyan mint egy ékszer. Ha ő úgy érzi itt az ideje hogy legyen neki legyen. Az hogy milyen az a köröm tükrözi az ember belsőjét,nagyon feltűnőt is csak a ringyók csináltatnak.
Azt az elvet kéne követni hogy 'úgy viselkedj másokkal ahogy akarod hogy veled is viselkedjenek' és akkor lennének igaz barátságok.
Imádlak, ötös.
" Tipikus "hová fajult a világ, brühühü", emberszapuló zsörtölődés szaga van a kérdésednek. Nem szeretem az ilyet."
Úgyszintén ez jutott eszembe a kérdésről, és rendkívül általánosítasz.
Előző vagyok, mármint a kérdező általánosít.
És nem kell ehhez szuperérzékenynek lenni, én kifejezetten "érzéketlennek" vagyok számontartva, aki nem érti az emberek érzéseit.
Nem, én a hülyeséget nem tudom megérteni, ha valaki normális okokkal, érvekkel tud előállni a helyzetéhez mérten, akkor teljesen rendben van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!