Ti mit tennétek, ha a környezetetekben egyedül ti lennétek azok akik hisztek magatokban?

Nem egyedi az esetem, de hátha érkezik pár jó tipp is, vagy ír valaki aki hasonlóképp volt. 18 éves vagyok és nagyon boldogtalan. Ebben az évben érettségizek és szinte naponta változik a véleményem arról, hogy mit fogok csinálni utána. 14 éves korom óta önmagam keresem, de a szó minden értelmében, kerestem magam kívül, belül, voltam meggondolatlan és cselekedtem hirtelen, de voltam sokáig passzív is, még a meditációban is elmélyültem. De úgy érzem JELENLEG, mintha semmit nem ért volna az egész, nem vagyok előrébb, csak nagyobb lettem. Túl vagyok vagy 200 könyvön, életrajzok, sikersztorik, szinte az összes milliomos gondolkodással kapcsolatos könyvön és komolyan hiszek benne, hogy sikeres lehetek, céljaim is vannak a pénzzel, szeretnék befektetni, szeretnék passzív jövedelemre szert tenni és a passzív jövedelmem által még több olyan dolgot csinálni amit mindig is szerettem volna (hozzáteszem, szinte mind a társadalom számára is hasznos dolog lenne).

Itt vagyok egy családdal, akik még életükben nem hallottak vagy törekedtek volna passzív jövedelemre, csak a vég nélküli robotolást ismerik, pénzünk persze alig van, a családom 3 generáció óta folyamatosan, mondhatni kisemmizte önmagát a saját felelőtlensége és dőzsölése miatt. Nem hisznek bennem, nem támogatnak, csak az alapszintű ellátásban (amiért hálás vagyok, de kicserélném arra, hogy higgyenek bennem) és mellette szívják le az energiámat, negatívak és szinte minden ember ilyen akit ismerek körülöttem, csak magamat tudom motiválni.

Szóval nem tudom mihez kezdjek, egyszer arra gondolok, hogy továbbtanulok, de felmerül, hogy mi értelme, ha közben semmi pénz sincs, aztán arra, hogy elkezdek építeni egy hálózatot vagy valamibe belekezdek, de nem látok olyan embert aki ebben segítene és végül végső megoldásként felmerül bennem, hogy kimegyek az usa-ba semmi pénz nélkül és csöves leszek egy ideig és vagy alakul valami, vagy meghalok, de nem egyezek ki vegetáló életmóddal, akkor inkább a halál.