Ti is észrevettétek, hogy a mai rajzfilmek, mesék tele vannak agresszióval? Miért engedik ezt, így a gyerekek is egyre agresszívebbek lesznek!

Sokféle rajzfilm készül, nem mind agresszív. A túl agresszív nem jó, de a Duck-TV jellegű agyzsibbasztást sem fogom nézetni a gyerekemmel, mert attól meg visszamarad a fejlődésben. :)

Például a Pindúr Pandúrok sorozat még belefér (általában szeretem Genndy Tartakovsky rajzfilmjeit), de a robotharcos, csupa harc és pusztítás jellegű rajzfilmek, ahol tényleg a minél erőteljesebb pusztítás van a középpontban, azok már nevetségesen túlzóak.

1.

ezek a rajzfilmek (az animék) nem gyerekeknek készülnek első sorban.

2. amerikában annyira butítják ezeket hogy ne legyen benne aggresszíó hogy semmi nem marad a rajzfilmekből.

3.

a gyerek nem látja benne az agressziót, mint ahogy az erotikát sem. ott van pl a Walt Disney mesék esete mint pl Jázmin közeledése Jafarhoz mikor elakarja terelni a figyelmét Aladinról, vagy mint a Notredami toronyőrben Eszmeralda rúdtánca... ez olyan pszichológia mint a "szerelmes delfinek üzenete a palackban" című kép.. a felnőttek egy szeretkező párt látnak benne, a gyerekek meg csak delfineket.

4. japánban nem tiltott dolog az agresszív játék vagy anime nézés, nem cenzúrázzák.. de érdekes módon kevesebb is az agresszív gyerek.

5. hogy mit szabad és mit nem az nem a rajzfilmen múlik hanem a neveltetésen.. pl: Törökországban betiltották a Pokemont mert egy kisgyerek leugrott a tetőről mert ő azt játszotta éppen hogy egy repülő Pokémon... aszem az ilyenekről nem a rajzfilm -mert ha a gyereket az Én kicsi Pónimat nézte volna akkor azért ugrik le mert repülő pegazus póni, ha meg a Spongyabobot akkor megfullasztja magát egy kád vízben, mert ő most éppen Patrik...

Másrészt az agresszív rajzfilmeken ki van téve a 12-es karika, szóval a szülőnek kellene figyelnie arra mit néz a gyerek és mit nem....

észre

de nincs tévénk és remélem soha nem is lesz

1 éves kislány anyukája

Nem tudom, olvastatok-e már eredeti(!) Andersen mesét. Nagyon sötét, borús hangulatú mesék, tele erőszakkal és fájdalommal. Gyerekkoromban nagyon erős hatással voltak rám, de nem bánom, mert szerintem az érzelmi fejlődés része a negatív érzelmek megélése is. Valójában csodálatos mesék voltak, sőt sokkal szebbek voltak, mint a Disney-féle langyos átalakítás után.

De mindennek meg van a módja. Az erőszak és fájdalom lehet eszköz egy művészi alkotásban (akár mesében) és lehet elsődleges cél. Az előbbit támogatom.