Miért nem sikerült a cigányságnak szinte egyetlen országban sem az integráció?

Kalandozásaik során a cigány csoportok megtanulták a helyi nyelveket, szokásokat és felmérték a mesterségeik gyakorlásához legelőnyösebb vidékeket, ahol azután évszázadokig folytatták a körkörös utazást. A csoportok különféle mesterségekre szakosodtak, foglalkozásuk kiterjedt a zenélésre, kovácsmesterségre, kézművességre (rézöntés, fafaragás, vesszőfonás), vályogvetésre, kereskedelemre, mutatványosságra, de a lopásra, jóslásra, kártyavetésre is. Több cigányról szólnak a források, akik beálltak tengerésznek és így eljutottak messzi földrészekre, sőt Kolumbusz hajóin is szolgáltak.

A magyarországi cigányságot a 18. században szintén erőszakkal telepítették le a Habsburg uralkodók. 1769-ben Békés megyében olyan rendelet látott napvilágot, amely megtiltotta, hogy a cigányok egymás mellé építsék házaikat, ezzel is az asszimilációt kívánták szorgalmazni. „Nem lopni és hazudni, varázsolni, cigánykodni, hanem igaz munkával élni … Utcában fel s alá járni, koldulni, lopni, részegeskedni, veszekedni, az utcákon kiabálni …gunyhót vagy földházat teljességgel csinálni ne engedtessék.” A várt eredmény azonban elmaradt, épp ellenkező hatást ért el a rendelet, mert sokan azok közül is megszöktek, akik már kezdtek áttérni a letelepedett életmódra. A cigányok alapvetően vándor nép, ezért nehéz az asszimilációjuk.

Ha jól tudom az okzhatja ezt a problémát, hogy még régem ők egy nomád, vándorló nép voltak, faluról falura jártak és kereskedtek/dolgoztak. Sátorokban laktak a falvak határaiban, teknőket faragta, kosaratat fontak, vályogot döngöltek, bádogoztak,...

Aztán ha jól tudom a kommunizmusban rákényszerítették őket a letelepedésre. És itt kezdődtek a problémák, ők nem voltak hozzászokva az egyhelyben való éléshez (de magyartalan, ne haragudj, most nem megy szebben) és nem tudták megszokni az ezzel járó dolgokat sem.

Nem voltak jártassak a földművelésben, álattartásban, házépítésben, ház körüli munkákban,falusi életben,...

És ennek a mellékhatásai látszanak szerintem, mivel ők egy jó és hasznos nép voltak akiket a rendszer elrontott.

(általánosítottam, és nem akartam megsérteni senkit sem)

az 1 és a 3 nagyon jó hsz-hoz: a gépesítéssel kiszorultak a hagyományos mesterségeik, az automatizálás pedig végképp nagy törés jelentett. Ez egyébként általában nagy gondot okozott a kézműves rétegnél,nem csak a további nehézséggel küzdőknél, és általában baj az emberi boldogságot tekintve. A boldogság és a kézunka összefügg. Chaplin nagyon jól látta már előre a bajt.

Modern idők

https://www.youtube.com/watch?v=DfGs2Y5WJ14

Olyan bőséges választ kaptál már, hogy amit hozzáteszek, szinte semmi, nem is biztos, hogy való. Így hallottam, de nem jártam utána. Tehát.

Az ő hitükben is van valami megállapodás Istennel, amelynek az az eredménye, hogy Isten haragjában nem pusztítja el őket, de azzal sújtja őket, hogy soha ne leljék meg hazájukat, örök vándorlás legyen a sorsuk.

1. vagyok és az utolsó hozzászóló juttatta eszembe a cigányhimnusz szövegét:

"Isten könyörülj meg nékünk,

ne szenvedjen tovább népünk,

megátkoztál, meg is vertél

örök csavargóvá tettél."

Ne feledjük, hogy mi is nomád nép voltunk, csak 800 évvel korábban. Nálunk is eltartott pár évszázadig, míg a letelepült életmód vált természetessé. Csakhogy ezt nálunk jó néhány Árpád-házi királyunk módszeresen elősegítette, a cigánysággal viszont ilyesmi nem történt. Ami történt, az inkább az erőszak, megaláztatás, sok esetben ez ellenreakciót váltott ki.

Egyéni és csoportviselkedés külön szakma. Tudható pszichiátriai kezeléseknél, egy egy viselkedési problémát milyen nehéz kezelni akkor is, ha minden érdekelt akarja. Hát még ugyanezt hatalmas tömegű méretekben. Minden viselkedésbeli kezelés rendkívül hosszú és sok türelmet igényel. Egy egy otromba beavatkozás pillanatok alatt tudja tönkretenni akár évek munkáját. Ezért nehéz ma a helyzet megoldása. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az állam, amelynek ez feladata, éppenséggel a feszültség szítását fokozza.