Sorkatonaság ideje alatt hogy viselték el a helyzetet a visszahúzódóbb srácok?

Ahova bevonultam, a szomszéd épületben az első héten öngyilkos lett az egyik újonc. Kiemelten bunkók gyűltek ott össze. A katonaság fel is erősíti az emberek meglévő hülyeségét. A szomszéd körletben meg épp meghalt az egyik újoncnak az édesanyja, tehát érthető hogy elkeseredett volt. Erre a többi gorilla agyú körbeállta a fiú párnáját és ráverték a szerszámukat. Persze a rajparancsnokunk jól megszívatta őket egész napos takarítással, mivel az ilyenek csak akkor hajlandóak normálisak lenni ha valaki jó alaposan meggyötri őket.

Diplomásként kerültem közéjük és egyből rájöttek hogy a gorilla agyukkal könnyen uralkodhatnak felettem mert jól nevelt vagyok és nem ütök vissza. De rövidesen áthelyeztek egy másik laktanyába rajparancsnoknak, ahol az életem üdülés volt, míg a nevezett gorilla agyúak napi 24 órás szolgálatot teljesítettek, aminek hatására intelligensebben viselkedtek még nálam is. Na így kell kultúrembert faragni az ilyenekből. Akit szívattak azt előléptették abban a laktanyában, akinek meg volt ereje másokat szívatni az szolgálhatta a hazáját napi 24 órában. Aminek a végén kifacsart citrom volt a hülyéje és még a körletbe való belépéshez is engedélyt kért a normálisaktól. Ezért imádtam azt a laktanyát, igazságos volt maximálisan, kegyetlenül kifacsarták azokat akik például a magukba fordulókat szívatták, nem véletlenül. És egy cseppet sem bántam azt az egy évet míg katona voltam mert értékes dolgokat tanultam arra vonatkozóan hogyan kell kezelni azokat akik a feles energiájukat a gyengébbek életének megkeserítésére használják ahelyett hogy hasznossá tennék magukat.