Ki árt többet az országnak? Egy gyűlölködő kirekesztő „nagymagyar”, vagy egy átlagos migráns? Őszintén nem tudom a választ, de az, hogy a kérdés egyáltalán felmerül, az egy nagyon súlyos probléma szerintem!
Én még Ceaușescu idején menekültem Magyarországra, és természetesen magyar vagyok. Nem azt írom, hogy magyarnak tartom magamat, mert az, hogy ennek ellenkezője felmerüljön teljes abszurditás bárki részéről, amikor románul csak tízig tudok számolni, és pár éves koromig egy papír jelezte csak, hogy mely állam területén láttam meg a napvilágot. Ennek ellenére Magyarországon rengetegszer részem volt abban, hogy azt mondták nekem, hogy bödös román takarodjál haza, miközben Magyarországot olimpián képviseltem. Tudom ez az attitűd, nem csak nekem járt ki, éppúgy lehetett az ilyen emberektől azt is hallani, hogy büdös cig-ny takarodjál el, ezért nem veszem magamra, hanem úgy gondolom ez azokat az embereket minősíti, akik mondták. Csakhogy ilyen emberekkel tele volt és tele van az ország. Kérdem én, hogy egy ilyen ember jót tesz a hazának? Ilyen emberekre van szükségünk? Ezekre legyünk büszkék? Ezeket védjük a migrációtól? Ezek kritizálják a migránsokat, vagy bárkit? Milyen alapon?
A migrációról azt gondolom, hogy természetesen probléma, csak őszintének kéne lennei, és emberszámba venni a migránsokat és nem gyűlöletet kelteni. Nem gondolom, hogy rossz a kerítés, hogy rossz lenne megvédeni a határokat. De azt gondolom, hogy nem kéne senkit megalázni, nem kéne gyűlölettel beszélni és gyűlöletet kelteni. Be lehet fogadni rászoruló embereket, lehet segíteni megoldani a problémákat távolban is, ha tényleg szolidaritást és felelősséget érzünk embertársaink iránt. Ha pedig valaki eljött idáig, akkor normálisan is meg lehet neki mondani, hogy mi a helyzet, és hosszú távon nem vagyunk hajlandóak tömegeket befogadni. ÉS itt most nem csak a politikusokról beszélek, hanem az állapolgárokról, mert a fenti példát pont azért mondtam el, mert itt élnek köztünk azok az emberek, akik eleve gyűlöletkeltőek, és a propaganda hatására másokat is ebbe sikerül belevonni, és ezek megalázzák a migránsokat amikor csak tehetik, ahogy annak idején velem tették. Ha pedig az embert megalázzák és nem emberszémban beszélnek vele, akkor joggal lesz agresszív. Van aki az agresszivitását ilyenkor le tudja győzni, és pár százalék meg nem, és akkor hallunk a hírekből olyanokat, hogy a migránsok ezt meg azt csináltak, amin joggal felháborodhatunk. Csakhogy ha mi lennénk ugyanilyen magalázó helyzetben, akkor mi is ugyanekkora százalékos valószínűséggel agreszívakká válnánk és elborulna az agyunk, csak mi szerencsésebbek vagyunk egyelőre.
válasza:Hogy tisztázzuk: a gyűlöletkeltők gyűlölete, tapasztalaton alapul. Nem gyűlölettel születtek, de az életben számtalanszor megjárták, átverték őket és mit ad isten: legtöbbször ugyanazok az embercsoportok részéről. A gyűlöletkeltők hallgathatnának is, de úgy érzik, tartóznak annyival a közösségnek, hogy figyelmeztetik őket, nehogy embertársaik is megjárják. Ezért köszönet jár nekik. Lehet, hogy néven nevezik a dolgokat, és nem is akadémikusok, hogy órákon át beszéljenek a semmiről - ők csak jót akarnak embertársaiknak.
Ezt a dolgot összekeverni vagy egy lapon emlegetni a migrációnak nevezett vallásháborúval - ez egyenesen idétlenség.
válasza:A helyzet az, hogy egy átlagos migráns semmit sem árt az országnak, mint ahogy egy gyűlölködő "nagymagyar" sem. Sőt tíz, vagy száz sem. De van egy bizonyos (pontosan nem meghatározható) szám, ami fölött már nagy eséllyel árthatnak. Mindkettő.
Természetesen az erdélyi magyar Magyarországon nem migráns, és nagyon szomorú, ha valaki ezt nem így gondolja. Az erdélyiek románozása alapvetően tudatlanságból fakad, a szocializmus alatt teljesen el volt hallgatva Trianon témája, az akkor felnőtt nemzedék kevés kivétellel sajnos teljes homályban volt a határontúli magyarokat illetően, és bár a rendszerváltás után valamilyen mértékben a közbeszéd részévé vált a téma, de úgy tűnik így sem jutott el mindenkihez.
A migrációval kapcsolatban egyetértek ezzel:
"Nem gondolom, hogy rossz a kerítés, hogy rossz lenne megvédeni a határokat. De azt gondolom, hogy nem kéne senkit megalázni, nem kéne gyűlölettel beszélni és gyűlöletet kelteni. Be lehet fogadni rászoruló embereket, lehet segíteni megoldani a problémákat távolban is, ha tényleg szolidaritást és felelősséget érzünk embertársaink iránt. Ha pedig valaki eljött idáig, akkor normálisan is meg lehet neki mondani, hogy mi a helyzet, és hosszú távon nem vagyunk hajlandóak tömegeket befogadni."
Legalábbis ez lenne a normális hozzáállás. De mivel az unió és egyes nyugati országok vezetése döbbenetesen torz álláspontot képvisel a migrációval kapcsolatban, nem tehetünk mást, minthogy elzárkózunk ez elől. Ezt az elzárkózást (és persze a kormánypárt hatalmának megszilárdítását) szolgálta/szolgálja a "gyűlöletpropaganda", ami nem szép, de hasznos eszköz. A kisebb rossz a szabadjára engedett migrációval szemben.
válasza: válasza:Tapasztalataim szerint a határon túli magyart lerománozó, -szlovákozó stb. réteg és a habzó szájjal migráncsozó, muszlimozó réteg igen nagy átfedést mutat. Még a kormányzó párthoz közeli körökben is elismerik (persze nem nyilvánosan), hogy ma már az annak idején a szoclib kormányokat a nyakunkba szabadító, – mondjuk így finoman: – kevéssé tájékozott, a Kádár-rendszer mentalitását hordozó tömegekre építik a politikájukat. Mindenkinek ugyanannyit ér a szavazata, így sokkal hatékonyabb az egyszerű emberek tömegét mobilizálni.
A pánikkeltés nem új eszköz, emlékezzünk, hogy hol fehérterrorral, hol a szakértelem hiányával, hol államcsőddel, hol antiszemitizmussal riogattak különféle politikai erők. Ahogy az indulatszítás sem új: hol a fővárosiak, hol a vidékiek, hol a határon túliak, hol civilek, hol a sorosisták és a migránsok a kijelölt ellenség. Ezzel együtt úgy látom: jobb a helyzet, mint a környező országok nagy részében (gondoljunk a nyelvtörvényekre, a himnusztörvényre, a nemzeti jelképek vagy az anyanyelvi oktatás elleni szüntelen háborúra, a történelemhamisításra vagy az etnikai alapú törvénykezésre).
„Nagymagyarként” engem mérhetetlenül idegesít, hogy egy magát nemzetinek nevező kormány a nemzeti ügyek helyett gumicsontokkal foglalkozik, és a magát nemzetinek valló kormánypárt hívét jobban érdekli, hány muszlim él Brüsszelben, mint hogy hány magyar Beregszászon vagy Lendván. Keresztényként pedig mérhetetlenül felháborít a gyűlöletkeltés.
„Nagymagyarként” és keresztényként a kontrollált migráció híve vagyok. Erdély és Délvidék példája mutatja, hová vezet, ha kontroll nélkül engedünk be embereket. Megválogatva, humanitárius szempontokat és az érkezők hasznosságát is figyelembe véve igenis be lehetne engedni kisebb csoportokat. És persze nem kellene szítani az indulatot, a gyűlöletet, mint a magát oly nagy kereszténynek beállító kormány politikusai és sajtólakájai teszik.
„Nagymagyarként” kezdek egyre inkább megundorodni a közélettől, bármennyire is érdekel a politika. Egyetlen párt sincs, amelyet vállalhatónak tartok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!