Nem szoktatok azon gondolkodni, hogy amik most történnek a világban, amiket nap mint nap látunk a hírekben, pár év múlva érettségi tételek lesznek?

De, szinte túl sokat is.

Töri órán folyton az jár az eszemben hogy akkor a régebben élők gondoltak-e arra hogy ezek a dolgok ki fognak derülni és hogy ezt fogják nekünk tanítani, mert szerintem nagyon érdekes ez az egész.

De. Töriből érdekel a legjobban, hogy az 1990 utáni magyar politikàt hogy fogják tanítani? Orbánra milyen szàjìzzel gondol majd vissza az utòkor? Európa megmentője, vagy egy fasiszta diktátor?

A mostani irodalom is reális, hogy tananyag lesz. A Harry Pottert már sok suliban kötelezőként tanìtjàk, pedig kb 20 éve jött ki.

Amik általában történnek a világban, akkor lesznek érettségi tételek, ha jelentős hatással voltak a társadalomra, történelemre. Ebből több dolog is következik. Például az, hogy a közelmúlt eseményeinek jelentős részéről nem mindig lehet eldönteni, hogy mekkora a hatása. Egy példa. A II. világháború 1945-ben ért véget, és két három év múlva tanították az iskolában. Ma is. Magyarországon 1948-ban átvette a hatalmat a KMP a szociáldemokratáktól. Ezt itthon azonnal tanították, mert a hatalomnak fontos volt. Ma nem tanítják, legfeljebb egy mondatban, mert akkora jelentősége nem volt.

A közelmúlttal az is probléma, hogy politikai kérdés, sok résztvevő él és a megítélése ellentmondásos. 100 év múlva a résztvevők nem élnek, sokan vizsgálják sok szempontból, ezért a megítélés objektívebb. Itt is egy példa: Az 1916-ban elhunyt Görgei tábornok sokáig (főleg Kossuth által terjesztett) áruló, ma már nem.

Nem lehet témája tankönyveknek azonban olyan eseménysor, amely bár érdekes, nincs komolyabb hatással a társadalom alakulására. Ez szakcikkek, monográfiák, a tudományos kutatás feladata. A tankönyvek tartalmának meghatározásakor tekintettel kell lenni az arányosságra, a tanulságra és sok más dologra, így a mennyiségre is.

#6-hoz: Orbán erős hatással van a magyar társadalom alakulására, mégpedig negatív értelemben. Ez a hatás – mivel az emberek tudatában érvényesül – nagyon sokáig kimutatható lesz. De a történelemnek (a tankönyvnek meg különösen) a tények bemutatása a feladata, viszont tartózkodnia kell minden minősítéstő, különben hiteltelen. Ezért az említett jelzők egyikét sem fogja megkapni (egyébként nincs is közük hozzá). Harry Potter pontosan attól lett (irodalmi) tananyag, hogy új stílust, új szemléletet hozott oda.

#7-hez: a tankönyvek alapvető feladata, hogy gondolkodni és eligazodni tanítsanak. A közel-keleti konfliktus politikai okok miatt nem téma, de lesz, bár ez inkább következmény, és azt érdemes tanítani, mitől az. Az ókori Egyiptom viszont akkora hatással volt az emberiségre, hogy ha azt kihagyjuk, egyfelől (az arányosság jegyében) szinte mindent ki kéne hagyni, másfelől akkor nem lenne érthető, hogyan jutottunk el a mához. A történelemkönyveknek csak kis részben feladatuk a tények felsorolása. Sokkal inkább azt kell megértetniük, hogy mik a nagy mozgatórugói az emberiség fejlődésének. Ha ez hiányzik, akkor az emberek a mai eseményekben sem képesek eligazodni.

Sajnos a történelem gyakran esik áldozatul kisstílű politikai kurzusok hamis ideológiájának. A történelmi események ténye ugyan, azonban magyarázatuk szubjektív (és ezáltal hamis) lehet, ha a politika hatalmának növelésére használja fel. Stabil és valódi célokat alkalmazó politikai kurzus a történelmet tanítja az eligazodás érdekében, hamis kurzus torzítja a saját tevékenységének magyarázatául és alátámasztásául. Ez a típusú történelmi nézőpont általában a kurzus megszűnésével együtt szintén eltűnik. Szerencsére.