Mi a véleményetek erről a részletről?

...A két fivér szárnyra kelt. Hosszú évezredeken keresztül repültek mire megérkeztek az első alkotás színhelyére ahol most a totális semmi volt.....egy végtelen fekete űr. Od elszomorodott az elé táruló látványtól hisz tudta mi veszett oda Atan karmai által. Atan teljen más véleményen volt mint fivére, őt büszkeséggel töltötte el amit látott, annyira, hogy harsányan hahotázásba kezdett Od ábrázata láttán...

- Csak nem szomorodtál el testvér? - Kérdezte megvetően Atan.

- De, igen.....

- BRUHAHAHAHA!!!! - Kacagott morajlóan tovább Atan.

Od emlékeiben visszaidézte összes alkotását, és azt is ahogy azok elpusztulnak Atan mocskos mancsától. Végiggondolta mennyi szép dolog veszett oda...mennyi érték.....mennyi csoda....Minden egyes gondolattal nőtt a dühe Atan iránt, és ahogy hallgatta idegesítő hahotázását ahogy azon röhög mint pusztított el annyi meg annyi szép dolgot, haragja visszafoghatatlanul tört ki belőle....

- HALLGASS!!! - Zengett iszonyú dühvel Od.

- ????? - Atan megriadt, ilyennek még sosem látta fivérét.

- Elpusztítottál megannyi csodálatos dolgot....Elsöpörted őket mintha ott sem lettek volna.....otromba módon összezúztál minden álmot...minden reményt...mindent....Ebből elég volt! Meg kell bűnhődj miattuk, itt és most! HARCRA! - Majd kaszáját Atan-ra szegezte.

- Micsoda kicsinyes kirohanás.....nem vártam volna tőled.....Úgy fogod végezni mint az alkotásaid....nyomod sem marad....NA GYERE!!! - Zengte Atan majd rárontott Od-ra....