Nagyon amatőr vers? Mi a véleményed róla?

Ezeket a költői képeket, meg ezt a mondanivalót már elég sokan "elsütötték", így igazából nem egy nagyon egyedi vers.

Ennek ellenére amúgy esküszöm hogy irodalomórán sokkal rosszabb verseket is olvastam... :)

Pocsék.

Semmi eredeti szófordulat nincs benne.

Zavaros - most akkor háborgó erdő, vagy puszta táj a helyszín? Valami/ valaki, akit sodor a "vad áramlat" az éppen hogy nem úgy érzi hogy él, hanem hogy tehetetlenül sodródik.

Nettó giccs.

" Belefér?"

Te tudod, a te "gyermeked" lesz a regény.

Nekem, mint olvasónak, elvenné a kedvem a prózai rész elolvasásásótól.

Lehet, hogy prózában tehetséges vagy, de a lírát felejtsd el!

Talán egy áthidaló megoldás lehetne, hogy ha ragaszkodsz a fejezetek elején található versekhez, akkor azokat írasd meg egy komolyabb lírai vénával megáldott ismerősöddel!

Azt értettem mondanivaló alatt, hogy a depresszióról, magányról, tehetetlenségről millió költemény született már. Pont ezért nehéz is erről a témáról újat mondani.

Mindenesetre természetesen nem várja el senki hogy lekörözd Arany Jánost! Gondolkozzál olyan mondanivalón és olyan képeken ami kicsit különlegesebb, egyedibb. Legkönnyebb szerintem ha abból indulsz ki, amit tényleg tapasztalsz. Pl. XXI. századi emberként olvasóként nem fogom elhinni hogy te tényleg egy virágszirmot nézel a sivár tájon, és elmerengsz, és beleképzeled magad. De mondjuk az egyébként csontig lerágótt depresszió témánál maradva sokkal életszerűbb és "forradalmibb" egy olyan motívum, hogy repülőn ülsz, lenézel, és elmerengsz azon hogy milyen kicsik az emberek és hogy nyüzsögnek, és milyen szomorú az elmúlás, meg te is elrepülsz messzire és blablabla. Vagy ez lehet hülye példa mert nem vagyok költő, de érted mit akarok mondani...