Van olyan ember, aki NEM "szereti a hasát"?

Én egyetlen egyet ismerek, aki csak annyit eszik, amennyivel épp elvan, mert sem az evéssel járó bíbelődést, sem a kajákat nem szereti. Számára pl érthetetlne, hogy a lgtöbb társas esemény miért rendeződik evés köré (pl kerti partik, szalonnasütés, nagy vacsorák, stb).

Azt mondta, egyszerűen hidegen hagyja az evés, nem lát benne semmi szórakoztatót, csak annyit, hogy néha valamit be kell raknia a szájába, még ha nem is akarja, mert éhenhal.

De aztán persze mondani bármit lehet... Az evés az egyik ősi ösztönhöz kapcsolódik, a táplálékszerző "hadjáratok" sikerét koronázta az evés, ezért az étel endorfint termel az agyban, boldogsághormont. Hogy ez nála ne működne? Nem tudom...

Én nem szeretek különösebben enni.

Persze ha van egy nagyobb esemény, vacsora, akármi, akkor jól esik. De a hétköznapokban nem okoz ez örömet. Amúgy szeretem a hasamat, szép kockás :)

sztem a nagyétkű, meg a szeet jókat enni közel áll egymáshoz, végülis, aki nagyétkű az szeret jókat enni nem?:D:D

am igen szeretem:D

Nekem a barátom ilyen. Ahogy az első válaszoló írta: csak a túlélésért eszik. Eleve ritkán éhes, minimális mennyiségű étellel beéri, és szinte soha nincs olyan, hogy valamit kifejezetten megkívánna. Még ha meg is éhezik, jóformán mindegy neki, hogy mit eszik, ha nem utálja, akkor neki megfelel, ha meg csak olyasmi van, amit nem szeret, akkor vállat von és kihagyja az étkezést.

Én 51 kiló vagyok és viszonylag kisétkű, de mellette úgy érzem, hogy zabálok, mert nem tudok olyan keveset enni, hogy az ő adagja ne legyen még kisebb, és még jól is lakik vele. Ha én nem kérdezem, hogy ne ebédeljünk/vacsorázzunk-e, akkor eszébe sem jut. Pedig nem anorexiás vagy ilyesmi, nem is érdekli a súlya, azt sem tudja, hány kiló vagy hányas méret. Nagyon fura, de tényleg van ilyen.

Érdekes módon az innivaló jóval fontosabb a számára, mármint nem az alkohol, hanem az üdítő. Abból sokat fogyaszt, és nem mindegy neki, hogy mit. Nálam pont fordítva van, nekem az innivaló mindegy, és magamtól eszembe sem jut (ami persze nem jó). :)