Nem nyílok meg amíg nem ismerem ki a társaságot, de mielőtt kiismerhetném, elkezdődnek az enyhe beszólogatások amire elmegy a kedvem, hogyan tudnám megemberelni magam és részt venni a "játékba"?

Az ismerkedési fázisban a beszólogatás nem művészet, hanem taplóság. Nem ismernek téged, de következtetéseket vonnak le, aztán még annyi intelligenciájuk sincs, hogy ne tegyék szóvá azonnal a gondolataikat? Az ilyenekkel sose erőltetném az ismerkedést, szerintem neked se szükséges, ha alapból nem vagy az a típus. Csak mondom, hogy az ilyen férfiak (és nők, mert nők is vannak ilyenek) nem menők. Másokat félinformációkból elbírálni szánalmas.

Az megint más, mikor két régi barát egymással csipkelődik, meg húzzák egymást, más szint a kettő. Ez teljesen bizalomfüggő.

Tulajdonképpen azzal mi is a baj, ha kerülöd az ilyesmit? Ha aközött kell választani, hogy A: egy olyan csoportba megyek, ahol alapvető tisztelettel és rosszindulat nélküli érdeklődéssel találkozom, vagy B: egy beszólogatós f*szagyerekekkel teli bagázsba megyek... akkor ki az a hülye, aki a B-t akarná választani? :"D Főleg, ha nem is tudod jól érezni magad egy ilyenben... Személy szerint többre értékelem a visszahúzódóbb típusúakat, mint a nagy megmondóembereket, akiknek megvan a negatív véleményük rólad az első 5 perc után. Inkább ne változtass ilyen irányban magadon, és keresd meg a hozzád hasonlókat, jobban fogod érezni magad közöttük. :)