Hogy fajulhatott idáig a felszínesség, vagy volt e valaha egyáltalán jobb a helyzet?

Egyre jobban foglalkoztat ez a téma, észrevettem, hogy azt hiszik okosnak, aki úgy is viselkedik.

Vegyünk egy példát: Két azonos tudású ember, az egyiknek le van törve a foga, ápolatlan és kancsal, a másik jól öltözött, minden rendben nála, kit fognak okosabbnak nézni? Talált, a másodikat. :) Tudok élő példát is mondani, matek óra osztálytársamat akinek van fogalma az anyagról, de elhagyta magát/önbizalom hiányos, kihívják a táblához, a tanár kiabál vele, mert megakad valahol, ez további koncepciókat szül, míg végül teljesen feladja és egy egyessel a helyére ballag. Közvetlenül utána kihívott engem, előző nap nem voltam itthon és fogalmam sem volt az anyagról, mert nem tanultam meg, szóval kimentem, a példa bonyolultabb volt mint osztálytársamé. Határozottan és magabiztosan elmondtam, hogy én másképpen értelmeztem

ezt az egészet, ezért hibás ez meg ez, végig magabiztosan mondtam mintha tudnám és lássunk csodát a tanár nem

kiabált csak nézett, sőt néha mosolygott is, mikor valamit poénosan csináltam, egyest pedig végképp nem kaptam... Oké nyilvánvalóan ez nekem jó volt, de maga az ELV ami ezen nyugszik undorító, ez nem egyenlőség.

Ez most nem ilyen ráeszmélés szerű dolog, évekkel ezelőtt is tudtam már, de mindig felháborít ha belegondolok, hogy ezen életek múlnak, csak a lelki állapoton, illetve a stíluson...