Mi volt az a viselkedés, amit elvártak egy tizennégy éves magyar lánytól a húszas, harmincas, negyvenes években?

Még az ötvenes évek közepén is szigorú viselkedési formák voltak,városokban és falun egyaránt.

14 éves lány még egyáltalán nem járhatott és nem is járt fiúkkal. Legfeljebb a barátnőivel mehetett el vasárnap délután sétálni a főutcán. Moziba csak a szülőkkel mehetett.

Udvarlója 16 éves kora körül lehetett. De azzal sem tegeződtek,sőt az iskolában a fiú osztálytársakkal is magázódtak.Tegeződni csak a gyerekkori pajtásokkal tegeződtek. Falun viszont a fiú tegezhette a lányt,de az magázta a fiút már 14 évesen. Kettesben nem mehettek sétálni,vagy szórakozni. Általában az anya,vagy nappal valaki más is kísérte őket. Az eljegyzett menyasszony is csak a lány lakásán lehetett rövid időre kettesben. Hétközben csak ritkán,inkább hétvégén találkozhattak.

14 évesen már a lánynak illett tudni főzni,otthon a házimunkában segíteni.

Ha egy lány nem viselkedett az elvárásoknak megfelelően,azt szajhának tartották,és egy rendes férfi nem vette el feleségül.

Pesten valamivel szabadabbak voltak az erkölcsök,de ott is többnyire hasonlóak voltak,mint vidéken.

Társadalmi osztályok között nem volt különbség. Az arisztokratákról nem tudok nyilatkozni.

Ahhoz,hogy megértsd az akkori szokásokat,kell még néhány adat az akkori viszonyokhoz.

Más volt az iskolarendszer,egészen 1948-ig,amikor kötelező lett a 8 általános.

Kötelező volt a 6 elemi (bár tanyákon és szegények nem mindig tartották be).

Ekkor még egy osztályba jártak a lányok és a fiúk.

Az iparosok,kereskedők és jobban szituáltak gyerekei csak 4 elemit jártak. Onnan vagy polgári iskolába mentek,vagy 8 osztályos gimnáziumba. Ekkor már csak lány vagy fiú iskolák voltak. Szigorú fegyelem volt. Kötelező egyenruha,este 8 után még szülői felügyelettel is csak előzetes igazgatói engedéllyel mehettek moziba,vagy bárhova. Elképzelhetetlen volt,hogy egy gyerek akár a szüleinek,akár a tanárainak visszabeszélt,vagy nem azt tette,amit mondtak neki.

A 4 polgári után voltak,akik inasnak mentek valahova.

A mester az első időkben a háztartási munkákat is elvárta az inasoktól. Reggel 8-ra kellett menniük,este csak akkor mehettek haza,ha a mester elengedte őket.

A jobb módú lányok a polgári után mehettek gazdasági iskolába,vagy kereskedelmi iskolába,ami 2-3 éves volt.

A fiatalok mindaddig a szülőkkel laktak,amíg nem kötöttek házasságot. Sokszor még azután is több generáció lakott együtt. Bár ez inkább a szegényebb és a parasztcsaládokra volt jellemző.

Még a jobb módú családokban is már a 12 éves gyerekeknek segíteni kellett otthon. A fiúk a favágásban,vagy az apának, a lányok a háztartásban segítettek.

Mosógép,villanyvasaló,porszívó a 60-as évek közepétől lett általános. Vízvezeték pedig még később.

Kézzel kellett mosni,a vizet a távolabbi kútról hordani stb. A kenyeret a legtöbb helyen maguk dagasztották,és a péknél süttették ki.

A háztartási munka sokkal több időt vett igénybe,mint most.

Ami a tegeződést illeti:

Ez jóval később lett általános,amikor a lányok is munkahelyeken dolgoztak.

A fiatalok csak azzal tegeződtek,akiket gyerekkoruk óta ismertek. 16-18 éves kor után sem a nők nem tegezték egymást,sem a férfiak. Ha jó barátság alakult ki közöttük,akkor az idősebb felajánlotta a tegezést,és pertut ittak. De nagyon ritka volt,amikor férfiakkal összetegeződtek.

Nagyon sok gimnáziumban a tanárok is magázták a gyerekeket.

De érdekes volt a tegezés,ha egy lány férjhez ment. 21 évesen mentem férjhez. A szomszéd kislány akkor volt 13 éves. Pólyáskora óta ismertük egymást,és tegeződtünk. Amikor férjhez mentem magázott és néninek szólított. Csak akkor tért vissza a tegezéshez,amikor felszólítottam erre.

Vagy a szüleimnek volt egy házaspár barátja. 8-10 éves korom óta ismertem őket,és természetesen tegeztek. Az esküvőm után a feleség megitta velem a pertut, a férj pedig keresztnevemen szólított ugyan,de már magázott.

Akkoriban ez alapvető illemszabály volt.

Ha valami még érdekel,akkor szívesen válaszolok.

Hétköznapi dolgokról beszélgettünk. Ha csak lánytársaság volt,akkor arról,hogy melyik fiú tetszik valamelyikünknek. Igaz,hogy ennek semmi jelentősége nem volt,mert nem nagyon találkozhattunk velük. Felnőtt társaságban csak akkor szólhattunk bele a társalgásba,ha kérdeztek. Másképp illetlenség lett volna.

Olvasni csak ifjúsági vagy lányregényeket olvashattunk. A felnőtteknek szóló könyveket tilos volt.

Szexről,politikáról szintén nem beszéltünk,de nem is volt rá igényünk.