Tényleg illúzió minden, Isten nem létezik, mert az agyunk becsap minket? Lehet, hogy a valóságunk Mátrix? Mivel magyarázzátok el ezt keresztények?
válasza:"Tényleg illúzió minden, Isten nem létezik, mert az agyunk becsap minket? Lehet, hogy a valóságunk Mátrix? Mivel magyarázzátok el ezt keresztények?"
Mégis honnan lenne információja bármiről is az embernek, ha nem az abszolútumtól (Istentől)?
Ha nem lenne Isten, akkor még azt sem tudnád elképzelni, h van illúzió. Semmiről nem lenne fogalmad. Intelligencia csak intelligenciától származhat.
"Tényleg illúzió minden, Isten nem létezik, mert az agyunk becsap minket?"
Amúgy tényleg illúzió minden, de ez nem zárja ki Isten létezését. Az anyag sem létezik klasszikusan, csak Isten úgy tervezte az idegrendszert, hogy ilyennek érzékeljük a világot. Idő sincs, tér sincs, anyag sincs, ha abszolút értelemben beszélünk ezekről. És lássuk be, Isten tökéletesre tervezte ezt az egész illúziót. Ezt hívja a filozófia feltételes valóságnak. Ami mindig függ egy feltétel nélküli, abszolút valóságtól, akit Istennek hívunk
"Mivel magyarázzátok el ezt keresztények?"
Bármilyen meglepő, de Istennel. A kvantumfizika valamennyire belátást enged ebbe az isteni tervbe
válasza: válasza:Már ott hibádzik az egész kereszténység, hogy csecsemők is meghalnak. Akkor mi vagy a mennyben? Egy örökké gügyögő csecsemő?
De az is rémisztő, hogy az ember emlékeit kitörlik.
Most képzeld el azt, aki valamilyen csoda folytán 3-4 évig túlélte a koncentrációs táborokat. Közben ütötték-verték, dolgoztatták, éheztették, látta mások brutális megölését, emberi kísérleteket, a hullák elégetését, kannibalizmust. Majd kiszabadult és utána minden egyes nap ezekkel a képekkel ébred fel.
Szóval mit tesz isten? Hagyja rohangálni a mennyben a sok mentális sérültet, vagy törli az emlékezetüket? Akinek törölték az emlékeit, az ugyanaz az ember még, vagy csak egy báb?
Ha tehát törölt emlékezetű bábok vagyunk, akkor az valószínűleg közelebb van a mátrixhoz, mint amit a keresztények elképzeltek a túlvilágról.
olvasnod kellene keresztény cikkeket, apologetikát... Ha a csecsemők meghalnak automatikusan a mennybe kerülnek, és szerintem rögtön kisgyerekek lesznek belőle szerintem. Ha valaki a túlvilágra kerül annak nem törlik ki az emlékeket, mégis hol olvastál ilyet? A mennyben minden kellemes lesz, mert Istennel vagyunk, de Isten nélkül mi lesz?
bocs a sok link miatt, de ezek éppen neked valóak :D ha én megértettem ezeket, akkor te is megfogod érteni.
válasza: válasza:"Ha valaki a túlvilágra kerül annak nem törlik ki az emlékeket, mégis hol olvastál ilyet? A mennyben minden kellemes lesz"
Tényleg kellemes örökké létezni olyan emlékekkel, amit leírtam. Vagy tudni, hogy a gyerekedet elrabolták, megölték, a szerelmed pedig a pokolban van ilyen-olyan bűnei miatt.
De egy biztos: nincs olyan feltevés, amire ne tudnának kitalálni valami ellenőrizhetetlen választ.
Pl mi van azzal, aki totálisan sérülten született, semmit nem tud a világról, aztán megy a mennybe. Vagy hogyan lehet értelmezni évezredekkel később olyan tanokat, amik a jelenkorban már magát a kereszténységet teszik kirekesztővé és bűnössé?
Levictus 18:22
Ne hálj férfival, úgy, ahogy asszonnyal szokás hálni, ez gyalázatos dolog.
És a többi:
Mintha Isten megíratta volna a Bibliát, amíg pedig nem figyelt, addig a Sátán is hozzáadott néhány sort, Isten meg nem olvasta el a saját művét és nem tudta, mihez is adja a nevét.
Nem értek angolul, még csak gyakorlom a nyelvet. Szóval ez a link engemet nem érdekel.
“Ne hálj férfival, úgy, ahogy asszonnyal szokás hálni, ez gyalázatos dolog. ” /Lev 18,22/
“Ha valaki férfival hál együtt, úgy, ahogy asszonnyal szoktak együtt hálni, ez utálatosság, amelyben mindketten részesek, ezért meg kell halniuk, vérük visszahull rájuk.” /Lev 20,13/
Schützeichel szerint az értelmezésnél abból kell kiindulni, hogy ezek a helyek az ún. szentség törvényéhez /Lev 17,1–26,46/ tartoznak. Ezt pedig azzal magyarázza, hogy az eredeti óhéber szöveg szó szerint így hangzik: “Ne hálj úgy Istennek szentelt állattal, zsidó pappal vagy körülmetélt férfival, ahogyan asszonnyal hálnak…”
Ha Schützeichel elmélete igaz lenne, akkor az azt a következtetést vonná maga után, hogy lehet hálni nem Istennek szentelt állattal, nem zsidó pappal vagy körülmetéletlen férfival úgy, ahogy asszonnyal hálnak, mert az nem utálatosság…
Schützeichel csúsztat, mert a szentség törvényére vonatkozó teljes szövegből csupán egy-két mondatot ragad ki, pedig ott a szexuális eltévelyedésekre vonatkozóan ennél jóval több is van. Azokról mélyen hallgat. Amelyeket viszont kiragadott, azokat saját szája íze szerint magyarázza. Ezért az Ő bűne és felelőssége nagyobb, mert vallásos köntösbe akarja bújtatni a homoszexualitást, hogy annak gyakorlói úgy értelmezzék Isten szavait, ahogyan az bűnös vágyaiknak megfelel, vagyis Isten igéjét akarja ferdült hajlamaik szolgálatába állítani.
Minden ember felelős Istenek, akár hallott róla, akár nem. A Biblia elmondja, hogy Isten kinyilatkoztatta magát a természetben (Róma 1:20) és az emberek szívében (Prédikátor 3:11). A probléma az, hogy az emberi faj bűnös; mi mindannyian elutasítjuk Isten megismerését és lázadunk ellene (Róma 1:21-23). A kegyelemtől eltávolodva Isten átad minket szívünk bűnös kívánságainak, ám csak azért, hogy felismerhessük, milyen értelmetlen és nyomorult az élet nélküle. Ezt teszi Ő azokkal, akik elutasítják Őt (Róma 1:24-32).
Valójában nem az az igazi probléma, hogy néhány ember nem hallott még Istenről, hanem az, hogy sokan elutasítják azt, amit már hallottak Róla, és amit láttak a természetből. Az 5Mózes 4:29 azt állítja: “De ha keresni fogod ott az Urat, a te Istenedet, megtalálod, ha teljes szívvel, lélekkel keresed”. Ez a vers egy fontos dolgot tanít nekünk: mindenki, aki igazán keresi Istent, azt Ő megtalálja. Ha valaki igazán vágyik Isten megismerésére, azzal Isten megismerteti magát.
A probléma az, hogy “nincsen, aki értse, nincsen, aki keresse Istent” (Róma 3:11). Az emberek visszautasítják Istenről szóló tudást, amely pedig jelen van mind a természetben, mind a szívükben, és ehelyett úgy döntöttek, maguk-csinálta “isteneiket” imádják. Ostobaság Isten korrektségén vitázni, amikor valakit olyat kárhozatra ítél, aki soha nem hallott még Jézus evangéliumáról. Az emberek azért felelősek Istennek, amit kijelentett nekik. A Biblia azt mondja, hogy az emberek elutasítják ezt a megismerést, ezért Isten igazságos ha kárhozatra ítéli őket.
Ahelyett, hogy azok sorsán vitatkozunk, akik még soha nem hallották az evangéliumot, mi, keresztények inkább tegyünk meg mindent, hogy minél többen hallják. Arra lettünk elhívva, hogy terjesszük az evangéliumot a népek között (Máté 28:19-20; Cselekedetek 1:8). Az a tény, hogy mi tudjuk, hogy az emberek elutasítják Istennek a számukra a természetben kinyilatkoztatott ismeretét, minket arra kell, hogy indítson, hogy hirdessük Jézus Krisztus általi megváltás jó hírét. Egyedül a Jézus Krisztus által elérhető isteni kegyelem mentheti meg az embereket bűneikből és ezáltal menekülhetnek meg a pokolbéli, örökké tartó Istentől való elszakítottságtól.
Ha azt feltételezzük, hogy azok, akik soha nem hallottak az evangéliumról, automatikusan bűnbocsánatot nyernek Istentől, akkor egy szörnyű problémába ütközünk. Ha azok, akik soha nem hallottak az evangéliumról, megmenekülnek... akkor intézzük el, hogy senki se hallhasson róla! A legrosszabb, amit tehetünk, hogy megosztjuk az evangéliumot valakivel, aztán rávesszük, hogy utasítsa vissza. Ha ez megtörténne, az a személy elítéltetne. Azok, akik nem hallanak az evangéliumról, mindenképp elvesznek – ha nem így lenne, nem lenne indítékunk az evangélizációra. Miért is kockáztatnánk meg azt, hogy emberek esetleg elutasítsák az evangéliumot és ezzel elítéljék magukat – ha egyszer megmenekülhetnének csupán azért mert még soha nem hallották az evangéliumot.
válasza:Tulajdonképpen ez a totális zagyvaság mindaz, ami miatt a fiatalok millióit már nem érdekli a vallás.
Csak mondja-mondja-mondja, de a lényeg ugyanaz:
"az emberi faj bűnös; mi mindannyian elutasítjuk Isten megismerését és lázadunk ellene"
Imádja a kukoréki kisfene az olyan istent, amelyik csak azért tart bűnösnek, mert megszülettem.
válasza:Nem, egy fenét!
Azt mondják a keresztények, hogy az ember, itt a Földön, az életben soha nem tud megszabadulni a bűneitől.
Aztán az isten - nagy kegyesen - néhány embernek majd megbocsátja, hogy eleve hibásra teremtette őket, és magához veszi őket a mennyekben, és majd OTT eltörli a bűneiket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!