Másoknál is ennyire általános a bizonytalanság?

Hogyne.

Elsősorban nem szabad azt hinni, hogy csak ez a két véglet van. Ez a fekete-fehér gondolkodás a kognitív torzítások egyik veszélyes példája.

Másodsorban nem szabad elhinni, hogy nyomás alat vagy, most kell döntened, nincs időd töprengeni. Van, akár élethosszan is.

Harmadrészt pedig legjobb lenne nem kényszeríteni magad semmiféle szerepbe. Te hinni akarsz az Istenben, de nem tudsz. Szerintem -hogy ne ess a képmutatás bűnébe- ne erőltesd ezt a dolgot. Csak rosszabb lesz neked és a környezetedben élőknek.

Lásd be, nem vagy döntési helyzetben. Miért kényszeríted magad?

egyes vagyok

Istent bizonytalannak tartod, létét kérdésesnek. Miért is ajánlanál neki fel akármit is, ha nem vagy meggyőződve a valóságáról?

Én ajánlanám inkább a középutat.

Ha most nem tudsz hinni, akkor nem tudsz. Lehet, hogy majd később menni fog.

Ha nem, akkor is előtted még a döntés.

Addig pedig érdemes úgy élni, hogy megfelelj az általános erkölcsi szabályoknak, és az isteni szabályoknak is - amennyire csak értelmes módon ezt meg lehet csinálni.

Tehát az imádat itt nem szükséges, és a szigorú vallási előírások sem.

Már csak azért sem, mert nem tudhatod, hogy végül melyik istent fogod megtalálni, ha eljutsz odáig.

Létezik kb. 8000 fő vallás.

Melyiket ismered?

egyes vagyok

Tehát nem mersz nem megtérni, és a törvények szerint élni, nehogy lemaradj a végső jutalomról? Te féled és nem szereted az Istent.

Ha Isten létéről nem vagy meggyőződve, akkor az utolsó ítéletben miért vagy biztos?

Nem legyél türelmetlen. Az Istenben való szilárd való bizalom nem jön gyorsan és fájdalommentesen. Ennek ellenére talán tanítottak neked olyan dolgokat, ami nem feltétlenül biblikus. Igen, Isten elvárhatja bárkitől, hogy bármit adjon fel, és tényleg elvárja, hogy időről-időre lépjünk magasabbra a hitben, ami azt jelenti, hogy időről-időre ki kell lépni a kényelmi zónánkból. De sehol nem látom a Bibliában, hogy szegénységet kellene vállani ahhoz, hogy Jézus követője legyél. A Bibliában van elhívás a nagyvonalúságra és bőkezűségre, de olvasunk a Bibliában olyat, hogy voltak viszonylag gazdagok is az első századi tanítványok között, és csak azt várták el tőlük, hogy ne apénzükben bízzanak, és adakozzanak bőkezűen a szegényeknek (1Tim 6:17-19), azt nem várták el tőlük, hogy éljenek örökös szegénységben. Jézus is csak abban az esetben parancsolta meg valakinek (pl. gazdag ifjú), hogy adja fel a vagyonát, ha a pénz és a pénz adta kényelem szeretete, valamint Isten helyett a pénzében való bizalom akadálya volt az üdvösségének.

Ráadásul Isten egy szerető Atya, aki a lelkim szükségleteink mellett bőkezűen gondoskodik a testi szükségleteinről is, olyan mértékben, hogy másokkal, kevésbé szerencsésekkel is tudjunk megosztani abból, ami nekünk megadatott. De nem kell szegénységben élnie mindenkinek, aki Jézus követője.

Aki megtér, az átadja az életét és mindenét, amije van, tehát a pénzét is Istennek, és ehhez tényleg kell elég nagy bizalom. Ha valaki nagyon kuporgatja a pénzét, az talán nem bízik eléggé Istenben. Ha valaki szereti Istent, akkor a szeretetét ki tudja fejezni azzal is, hogy pénzt ad olyan célokra, amelyek Isten tervét előre mozdítják, pl. a gyülekezet fenntartására, a gyülekezetében dolgozók fizetésére. Tehát az, hogy odaadod Istennek mindenedet, a pénzedet is, nem azt jelenti, hogy szabadulj meg a pénzedtől, hanem hogy úgy bánj a pénzeddel, ahogy Isten szeretné. Használd olyan dolgokra a pénzed, amire Isten is használná (pl. Isten elveszett bárányainak megkeresése), és ne használd bűnös dolgokra, ne pazarold, és ne tedd kockára pl. szerencsejátékkal. De magadra is költsél bátran, amire szükséged van az élethez, vagy akár olyan terveidhez is, ami nem áll ellentétben Isten akaratával.

üdv Stefán

Amúgy a bizonytalanság úgy múlik el, hogy nem látod valaminek a végét, amiről tudod, hogy Isten akarata, mégis hittel belelépsz a folyamatba. A hit az szükséges. Ha sosem lépsz, mert beadod magad a bizonytalanság érzésének, akkor nem jutsz sehova. Ha Isten parancsolja, hogy csinálj valamit, akkor elvárja, hogy tényleg csináld, és akkor fogod megtapasztalni, hogy Isten mindig megtart, kiment, vagy megment a kiszámíthatatlan vagy bizonytalan helyzetekből, ha előbb hittel belelépsz a számodra bizonytalan vagy félelemet keltő dologba.

Mondok egy példát. Pl. szürkén kapod a fizetésedet, és így is csak éppen futja hó végéig belőle. Ez törvényszegés, mivel elkerülöd az adó egy részét. Isten elvárja, hogy teljesen legálisan dolgozva kapd a fizetésedet. Félsz attól, hogyha a főnöknek elmondod a kívánságodat, akkor csökkenteni fogja a fizetésedet vagy akár el is bocsát. De hittel belelépsz abba, hogy beszélsz erről a főnököddel, bízva Istenben, hogy gondoskodni fog rólad. És nem biztos, hogy úgy fog gondoskodni rólad, ahogy te elképzeled. Isten fel fog figyelni arra, hogy igazságosan be akarod fizetni az adót, és megoldja, amit te magadtól nem tudsz, valahogy elintézi, hogy lesz elég pénzed. Amikor ezt megtapasztalod, akkor növekszik a hited és bizalmad Istenben, előre léptél a hitben. De ha félsz, és meghátrálsz, nem beszélsz a főnököddel, akkor ott maradsz ahol vagy, a bizonytalanságban Istennel kapcsolatban.

Van egy alapelv, "Közeledjetek Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok." (Jak 4:8) Először neked kell lépned Isten felé.

üdv Stefán