Mi a különbség a római katolikus, az evangélikus és a református között???

Római katolikus: ők azok, akik gyónnak, szenteket kérnek meg, hogy beszéljenek már Istennel a gondjaikról, náluk papok vannak, mise van, meg mindenféle babonás "szent" hagyomány.

Református: nagyon egyszerűek a templomaik, nincs gyónás, Istentisztelet van és lelkipásztor, protestánsok, nincsenek babonás dolgaik. Roppant egyszerű náluk minden.

Evangélikus: náluk kicsit szebbek a templomok, ők is protestánsok, kicsit merevebbek az Istentiszteletek, de egyszerűek, semmi felesleges csicsa.

"meg mindenféle babonás "szent" hagyomány."

A Biblia is az általad babonásnak tartott Szent Hagyomány része, elég érdekes a Szentírásról alkotott felfogásod.

#3

Nem, inkább az ostobaságod a nevetséges. A Szenthagyomány magába foglalja az apostolok írásait, így a Bibliát és az apostolok által kinevezett utódaik írásait is, például Antióchiai Szent Ignác, vagy Római Szent Kelemen leveleit. A korai kereszténységben nem is létezett Biblia, azt csak a 4. század végén hozta létre a katolikus Egyház, mert több eretnek és szekta a katolikus püspökök által apokrifnak tartott írásokat is használni kezdett.

Szia!

A Római katolikus vallás gyakorlatilag a IV. századtól létezik, amikor a kereszténység államvallássá lett. Nagyon sok mindent megváltoztattak az eredeti bibliai tanításokhoz képest és ez ellen léptek fel a reformátorok.

Mivel Luther - az evangélikus felekezet megalapítója - azelőtt buzgó katolikus volt, így nem szakított olyan radikálisan a római istentiszteleti formákkal, mint a legtöbb később reformátor, például Kálvin, aki a református egyház megalapítója volt.

Luther alapelve az volt, hogy az egyházban minden szabad, ami nem ellenkezik az evangéliummal. Így - bár a latin helyett áttértek a nép nyelvére - templomaikban továbbra is megtalálható az oltár, a kereszt, a papi ruhák, a gyertyák, a keresztvetés, amelyeket a legtöbb protestáns egyház - köztük a református - is elvetett, mint túl katolikus dolgokat. Az evangélikusok azonban úgy vélik, hogy a liturgiának ezek a formái nem követelmények, mégis értékesek, részint a szépségük folytán, részint azzal, hogy általuk részesedünk a megelőző korok hívő keresztény családjainak a vallásos tapasztalatában. A magyarországi evangélikus templomokban is találunk tehát Jézus Krisztust, vagy bibliai személyeket és történeteket kiábrázoló oltárképeket. Ezeknek a templomba bevitelét a reformátusok nem helyeselik.

Ha nem is olyan nyomatékkal, mint a Római egyház, az evangélikusok is azt tartják, hogy a kereszteletlenül elhalt kisdedek nem üdvözülhetnek. Ezért ők is megengedik az un. szükségkeresztséget, ilyen a reformátusoknál nincs.

Az úrvacsorával kapcsolatosan Luther arra a meggyőződésre jutott, hogy az emberi bűnért a teljes elégtétel már meghozatott a mi Urunk keresztre feszítésével, így a római tanítás a miséről és az áldozatokról értelmetlenné vált számára. Az Úrvacsora az evangélikus tanítás szerint a hívők találkozása az élő Istennel, aki valóságosan jelen van: a megszentelt kenyér és a bor Krisztus valódi teste és valódi vére, jóllehet a kenyérben és a borban semmiféle fizikai változás nem történik. A kenyér alatt náluk ostya értendő.

A reformátusok nem fogadták el Luther tanítását, hogy Krisztus teste és vére valósággal jelen van az Úrvacsorai jegyekben, szerintük, ha Krisztus egyszer az ő igéjében és Szentlelkében velük van, az igazi hitnek semmi szüksége nincs arra, hogy őt még testileg, szájjal ehetően is magához vegye. Jézus szava: "ez az én testem" szerintük egyszerű jelképes beszéd, amivel az Úr, mint minden keleti ember, sokszor élt tanításai során.

Hát röviden ennyi jutott eszembe...

Üdv. Péter