Hogy reagálnának a modern szekták házalós térítői, ha egyszer valaki filozófiai, vallási, illetve teológiai érvekkel vitába szállna velük?

Engem az irritál az ilyen nagy vallástérítőkkel szemben, hogy néha a saját filozófiájukat nem ismerik annyira mint én..

Bár mondjuk történetesen vallásfilozófiával, filozófiával, pszichológiával foglalkozok, talán nem lehet hibáztatni őket, de küldhetnének olyat is aki legalább a sajátját megérti.

Jehovást nem tudom, de nem egyszer mentem oda utcai térítőkhöz. Végtelen szeretettel, megértéssel tettem fel nekik a kérdéseket, hogy ráébresszem őket az isteni útra, a nagyobb kép figyelembe vételére, de elküldtek mindig. Egyszer úgy, hogy megfogta a kis tábláját, arrébb vitte pár méterrel és elfordult tőlem.

Annyira sajnáltam...

Ha tudná mennyit fog szenvedni..., ha tudni ki, mi voltam, ki odament hozzá megmenteni a lelkét..., rengeteg szenvedéstől, időpazarlástól menthettem volna meg, ha nem ignoráns.

De nem jut ki az idegesség és a 'ott a válasz a bibliába' momdat ismételgetésének örvényéből.

Ismétlem, minden alkalommal naívan azt gondoltam, hogy most isten embere megy oda egy olyanhoz, aki isten embere akar lenni. Testvérként imádtam őket. De semmi.., a fényem számukra láthatatlan.

Én sosem tapasztaltam, hogy nyomulnának.

Közlöm velük, hogy nekem már van kialakult istenképem, és abba is hagyják.

Nem kérdeznek, csak hagynak.

Veszekedni nem érdemes, egy megtért embert nem lehet másik útra téríteni.

Ha úgy érzi, hogy ez tette rendbe a lelki világát, akkor ehhez fog foggal-körömmel ragaszkodni.