A szent prostitúció a zsidók vallásában hitehagyás miatt volt jelen egy időben, vagy ez anno tényleg a saját vallások része volt?

#3.

Ez inkább a népi vallásosság köré épült története. Ha csak a Bibliát (beleértve az apokrifeket is) vizsgáljuk, sehol nincs arról említés, hogy Mária Magdolna prostituált lett volna. Annyi van írva, hogy több démon is megkeserítette az életét, és bűnös volt. Ez bármi lehetett. Akár tolvaj, akár házasságtörő, akár bármi más. Később kapcsolták össze a történetét egy bűnbánó asszonyéval, aki Jézus lábát a könnyeivel mossa meg. Az ő nevét nem említi a Biblia.

#5.

Ez jókora blödség, amit összehordtál. Honnan is vetted ezeket?

Tárgyi tévedés, hogy a 325-ös niceai zsinaton, amit Nagy Konstantin vezetésével hívtak össze, a húsvét időpontja (a tavasz nap-éjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap és nyolcada), illetve Krisztus Atyával való egylényegűsége volt terítéken. A kánonképződésben a niceai zsinatnak nincs különösebb jelentősége. Mi is ennek a forrása? A Da Vinci-kód című kitalált krimiben?

Sehol nem lehet arról olvasni, hogy Mária Magdolna prostituált lett volna. Ez későbbi népi kép.

Ez szintén nem igaz, ugyanis előtte két teológiai elképzelés volt. Létezett egyrészről a fő irányvonal, a trinitárius (Szentháromság-hívő), illetve az ariánus, akik szerint a Fiú és a Szentlélek az Atya teremtményei, ebből adódóan csak az Atya öröktől fogva létező. Arius szerint bár a két másik isteni személy mindenek előtt keletkezett, de ugyanakkor teremtmény.

Akkora eszeveszett badarságot pedig rég olvastam, hogy: "Ugyancsak a Nicia-i zsinat hatarozta el hogy letre kell hozni egy szemmel nem lathato, kezzel nem foghato valamit amit istennek neveztek, amivel lehet iranyitani a nepeket.". Szerintem te történelem, meg irodalom órán sem figyeltél oda egy cseppet, sem, mert kb. egy alapműveltséggel sem ír le valaki ilyet. A keresztény Isten már Keresztelő (Szent) János és Jézus óta létezett. De igazából a zsidók, illetve a zoroasztriánusok istene megegyeztethető a keresztény Istennel, csak a róla alkotott kép különbözik. A zsidóknál még JHVH-ként tisztelték (így jelent meg Mózesnek az égő csipkebokorban, tulajdonképpen a héber létige egyik speciális formája), valamint Elimként, Elohimként, El Shaddaiként (Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak istenét így hívták előtte). Sőt, a zsidók és a keresztények Istene egyértelműen ugyanaz (egyébként az iszlámé is).

Nem teljesen, ugyanis a karácsony direkt egy olyan napra került, amikor konkrétan nem volt egy ünnep sem, semelyik népnél, bár a környezetében voltak ünnepek előtte is. Egyébként a zsidó hanuka logikáján került erre a dátumra, ami kiszlév 25. a zsidó naptár szerint, mivel a hagyomány szerint ezen a zsidó ünnepen született Jézus. Az ókeresztények hamarabb ünnepeltek ekkor, mint a Mithrasz-kultusz követői (szerintem rá gondoltál, de ő egyébként perzsa, és eredetileg nem isten, hanem angyal volt, mivel a perzsák egyistenhitűek voltak, a rómaiak tették istenné). Az is erre dátumra utalt, hogy Keresztelő (Szent) János apja, Zakariás főpaphoz a Biblia szerint akkor szólt az angyal fia születéséről, amikor épp áldozatot mutatott be a szentélyben, ami szukkot ünnepén van (ekkor ejti ki a száján az évben egyszer a főpap JHVH nevét halkan). Ez ősszel volt, ebből a dátumból adódott, hogy János nyáron, júniusban született. A Biblia írásai szerint kereken félévvel Jézus előtt született. Ezenkívül a bibliai próféták fogantatásának és halálának napja megegyezett, tehát valószínűleg Jézus március-április táján fogant. Ebből is következett a decemberi dátum.

És akkor még a legjobb részről nem írtam.

A Héber Bibliát, Tanakhot nem a keresztények állították össze.