Mit szoktak imádkozni, akik vesznek a kenyérből és borból a áldozás idején?

Változó, vannak nagyon szép előre megírt imák és szoktam saját szavaimmal is. Mivel Pál apostol azt írta, hogy senki se vegye méltatlanul, ezért előtte megpróbálom felkészíteni a lelkem a Krisztussal való találkozásra, például bűnbánattal. Utána pedig hálaadó imát mondok, gyakran megfogalmazok valami imaszándékot is, egészen változó, hogy mit.

Amit mindig elmondok az a következő búcsú imádság:

Íme, jóságos Jézusom, térdre borulok szent színed előtt, és lelkem egész buzgóságával kérlek és könyörgöm Hozzád; öntsd szívembe hit, a remény és a szeretet élő érzelmeit, bűneim fölötti igazbánatot és azok jóvátételéért elszánt erős akaratot. Megilletődéssel és szívbéli fájdalommal veszem fontolóra öt szent sebedet és elmélkedem fölöttük, szemen előtt tartva, amit Dávid prófétamegmondott rólad, jóságos Jézusom: "Átlyuggatták kezemet és lábamat, és megszámlálták minden csontomat".

A görögkatolikusok áldozás előtti imáját szoktam elmondani, amit Aranyszájú Szent János írt:

"Hiszem, Uram, és vallom, hogy te vagy valóban Krisztus, az élő Istennek Fia, ki a világra jöttél üdvözíteni a bűnösöket, akik között az első én vagyok. A te titkos vacsorádnak részesévé fogadj ma engem, Istennek Fia: mert nem mondom ki ellenségeidnek a titkot, sem csókot nem adok neked, mint Júdás, hanem mint ama gonosztevő, megvallak téged:

Emlékezzél meg rólam, Uram, midőn eljössz a te országodba!

Emlékezzél meg rólam, Uralkodó, midőn eljössz a te országodba!

Emlékezzél meg rólam, Szent, midőn eljössz a te országodba!

Ne váljék, Uram, ítéletemre vagy kárhozatomra a te szent titkaidban való részesülés, hanem testem és lelkem meggyógyulására.

Hiszem, Uram, és vallom, hogy ez, amiben részesülök, valóban a te valóságos és legtisztább tested, s a te valóságos, elevenítő véred. Kérlek, add, hogy ezeket méltóan vegyem magamhoz bűneim bocsánatára és az örök életre."

Ezenkívül nem mindig mondok kötött imát, inkább csak elmélkedem, hogy milyen közel jön hozzánk az Úr Jézus.