Igaza lehet a Buddhának és más filozófusoknak, vallásalapítóknak abban, hogy szenvedést részben a vágyaink okozzák? Akkor miért fokozzuk őket?

Látom, közben Kérdező is beírta Buddha alap tanításait. Egyetértek, de teljesen céltalan erről meggyőzni bárkit is. Nem is kell.

Viszont ha már szóba került: az alapvető emberi szándékokkal és vágyakkal (evés-ivás-alvás, békénhagyottság, flow stb.) nincs különösebb baj. Lao Ce is ilyesmiket fogalmaz meg a Tao Te King néhány passzusában. Ezeknek a vágyaknak a beteljesítése teremti meg azt a nyugalmat, ami lehetővé teszi a szemlélődő elmélkedést.

Azok a vágyak a problémásak, amik fölösleges agymenésekre, szándékokra és cselekedetekre sarkallják az embert. Hányan güriznek, csatáznak, hazudnak, lopnak és csalnak ebben a percben is azonnal elillanó vágybeteljesítésekért? Hány napig öröm egy új telefon? Hány pillanatig jó egy orgazmus? Mennyi idő múlva serken fel az újabb vágy, amikor a telefonnál lesz újabb, a partnernél lesz vonzóbb?

A vágyak kiélése nem tesz boldogabbá, csak időlegesen megszünteti az éhséget. Ezt kellene megérteni, és máris egyszerűbb lenne az élet. De a világunk tagadja az "elegendő" fogalmát, úgy javakban, mint élvezetekben. Olyan is a világunk. :)

21:

Nem csak elemi, illetve ösztönös vagyak vannak. Ha valóban szükségem van az új telefonra, akkor annak használata 2 év múlva is öröm.

Az a baj, ez a fajta filozófia nagyon durván leegyszerűsíti az emberi vágyakat, lekorlátozza a gyors kielégülést igénylő vágyakra.

#22: Ha szükséged van egy telefonra, akkor az nem feltétlenül vágybeteljesítés, hanem józan döntés, és belül maradhat az "elegendő" fogalomkörén. Érdemes ettől megkülönböztetni azt a sápdat irigységet és vágyakozást, amit akkor érzünk, ha oktalanul kell nekünk valami, amire nincs igaziból szükségünk.

Persze itt van a kutya elásva: sokan csak vágyakozásból beszélik be maguknak, hogy valóban szükségünk van a több megapixelre és bármire, akár fél évenként is újra meg újra. Ők két napig örülnek, aztán szenvednek tovább.

Igen, egyetértek abban, hogy ez túlzott leegyszerűsítés, de ezek csak példák. Aki évtizedekig törtet, lop-csal-hazudik, hogy "gazdag" legyen, ugyanebbe a kategóriába tartozik, de példának jó a telefon is. (#21)

Nem mindenki fokozza őket.

Attól még, mert a világ erre meg arra ösztökél, nem kell megtenned s megvenned! Szabadon eldöntheted, hogy mennyire akarsz a világnak megfelelni.

23:

A telefon használata iránti vágy is egy vágy, ami nem azonos a puszta birtoklási vággyal, hogy csak úgy legyen. De vnanak olyan tárgyak is, amelyek régi beszerzések, mégis ragaszkodunk hozzájuk, akár irracionálisan is.

Az egész filozófia, hogy a vágyak okozzák a szenvedéseinket szerintem nagyon rossz irányba vezet, mert az emberiség tudásvágyát, kívancsiságát, többet akarását ássa alá. Nem véletlen, hogy szélsőségesen elemi, illetve ösztönös vágyakkal példálóznak azok, akik ezt a filozófiát hirdetik, mert ezek tényleg csak rövid iseig tartanak. De az ember akkor élvezi igazán za életét, ha újabb és újabb célokat tűz ki maga elé, nyilván reális célokat, és azokat igyekszik elérni. Ebben az egyik fő motiváció a vágy.

Lehet, hogy a vágy nélküliséggel el lehet kerülni a szenvedést, de valójában az örömöt is elkerülöd vele. Ezért mondom, hogy akinek nincsenek vágyai, az halott. Ha nem fizikailag, akkor szellemileg.

Az ego meg igenis fontos, mert ha jó életet szeretnénk élni, meg mell tanulni a magunk javát is szolgálni, nem csak másokét.

Kezd itt összekeveredni pár dolog. Buddha a megvilágosodás, a létkörforgásból való megszabadulás felé vezető útról beszél, nem pedig az élet élvezetéről, meg önmegvalósításról. Ebben a kontextusban érdekes a vágyak és a szenvedés viszonya.

Ennek semmi köze a mai emberek élettől elvárt igényeihez ("boldogság" meg a többi izé.)

Sőt, a tanítás szembemegy azokkal, hiábavalóságként és illúzióként tekint rájuk, és épp ezért értelmetlen ez a beszélgetés. Ha valaki nem akar felébredni és megszabadulni, akkor nem lehet és nem is érdemes erre sarkallni. Ettől még élhet szerény, kiegyensúlyozott, értelmes, hasznos stb. életet is. (Konfuciusz likes this.)

A Megvilágosodott célja nem egy boldog létezés, hanem épp a létezés, az újjászületések kényszerű rabságának megszüntetése. Tök másról van szó, de egyáltalán nem kell buddhistának lenni. Én sem vagyok az. Viszont nagyon sok megfontolható, érvényes dolgot tanulhatunk abból a filozófiából is. Ha teljesen megszüntetni nem is tudjuk a vágyak okozta szenvedést, ez a tudás segít egy bölcsebb, nyugodtabb élet elérésében.