Az Atya magára hagyta Jézust a kereszten?

Akkor jött a lovas futár a pokolból...

Na de komolyra fordítva a jó Isten soha senkit nem hagy magára.

Valóban úgy tűnik, hogy akkor magára hagyta Jézust. De nem abban az értelemben, hogy nem törődött vele tovább, nem szerette már.

A Bibliában előre le lett írva, hogy milyen feladatai lesznek a Messiásnak. Ezek közé tartozott az is, hogy az életét adja az emberekért. Amikor Jézus ebben a helyzetben volt, akkor ezt neki egyedül kellett végigcsinálnia. Isten nem nyújthatott neki ekkor segítséget. Viszont Jézus halála után történt események megmutatják, hogy mennyire fájt az Atyjának mindaz ami történt.

Ahhoz, hogy megértsük, hogy miért vállalta ezt Jézus, és miért engedte mindezt meg Isten, szükség van egy mélyebb Bibliai ismeretre. Ebben egy díjmentes bibliatanfoyam segít nekünk.

Mt.27,46. Kilencz óra körül pedig nagy fenszóval kiálta Jézus, mondván: ELI, ELI! LAMA SABAKTÁNI? azaz: Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet?

Ez valójában nem azt jelenti, hogy Isten valóban és ténylegesen elhegyta Jézust. Ez azért is nem lehetséges, mert Jézusban Isten lakozott. Jézus maga mondta:

Jn.10,18. Senki sem veszi azt el én tőlem, hanem én teszem le azt én magamtól. Van hatalmam letenni azt, és van hatalmam ismét felvenni azt. Ezt a parancsolatot vettem az én Atyámtól.

A lényeg, hogy Jézusban nem volt bűn, mégis a bűnösök közé számlálták és elítélték és megolték, keresztrefeszítették. Szimbólikusan és képletesen Isten elhagyta, hogy megtudjon halni.

Mk.15,28. És beteljesedék az írás, a mely azt mondja: És a bűnösök közé számláltaték.

Ézs.53,12. Azért részt osztok néki a nagyokkal, és zsákmányt a hatalmasokkal oszt, mivelhogy életét halálra adta, és a bűnösök közé számláltatott; pedig ő sokak bűnét hordozá, és a bűnösökért imádkozott!

1Pt.2,22. A ki bűnt nem cselekedett, sem a szájában álnokság nem találtatott:

Zsid.4,15. Mert nem oly főpapunk van, a ki nem tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem a ki megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, kivéve a bűnt.

Tehát Jézus bűntelen volt, nem volt benne bűn, mivel Istentől született, a Szent Szellem által fogant és nem férfiúi gerjedelem által. Az emberi gyarlóság pedig elitélte őt és így a bűnösök közé számlálták, elítélték és kivégezték. Ez pedig csak úgy volt lehetséges, ha minden Isteni mivoltát és hatalmát lerakja. Valójában ez jelenti azt, hogy ISten elhagyta, ami a gyakorlatban és a valóságban persze nem tötént meg. Ezzel a Sátánt is becsapta és félrevezette, hiszen testi kereszthalála után Lélekben megjárta a holtak birodalmát, ahol szintén hírdette az ISten Evangéliumát!

Zsid.2,7. Kisebbé tetted őt rövid időre az angyaloknál, dicsőséggel és tisztességgel megkoronáztad őt és úrrá tetted kezeid munkáin,

Fil.II.;

6. A ki, mikor Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő,

7. Hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén;

8. És mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig.

9. Annakokáért az Isten is felmagasztalá őt, és ajándékoza néki oly nevet, a mely minden név fölött való;

10. Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké.

11. És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.

1Pét.3;

18. Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, mint igaz a nem igazakért, hogy minket Istenhez vezéreljen; megölettetvén ugyan test szerint, de megeleveníttetvén lélek szerint;

19. A melyben elmenvén, a tömlöczben lévő lelkeknek is prédikált,

1Pt.4,6. Mert azért hirdettetett az evangyéliom a holtaknak is, hogy megítéltessenek emberek szerint testben, de éljenek Isten szerint lélekben.

Ef.4,8. Ezokáért mondja az Írás: Fölmenvén a magasságba foglyokat vitt fogva, és adott ajándékokat az embereknek.

Tehát ISten nem hagyta el Jézust, hanem folytatta megváltói munkáját a testi halála után a holtak birodalmában.

Mivel Jézustól származnak azok a szavak(Mt.27.46), tényleg így kellett történnie. Az, hogy az Atya magára hagyta a döntő pillanatban, tényleg nem tűnik érthetőnek, de gondoljuk hozzá a következőt.

Ádám elhagyta Istent az Édenkertben, majd kiűzetett onnan. Jézus a második Ádám és mint ilyen, az első Ádám hibáját jóvá kellett tennie. Ezért az első Ádám átal okozott csalódást, amit Isten elszenvedett, Jézus tette jóvá abban a pillanatban, amikor Isten elhagyta őt. Istennek nem volt más választása, mert Jézus csak így tehette jóvá a korábbi hibát.