Tudományosan mennyire lehetséges a három királyok története?

Gondolkodj el ezen a megközelítésen:

[link]

Te döntöd el hiszel e neki, vagy sem.

C + M + B

Mondanak-e neked valamit ezek a nagybetűk?

Ha Németország római katolikusok lakta területén jársz, vagy élsz, minden bizonnyal. Ott gyakran megfigyelhető, hogy minden évben krétával az ajtófélfákra kiírják ezeket a nagybetűket. Vajon miért?

A népszerű legenda szerint ezek a betűk az úgynevezett három mágus, vagy napkeleti „bölcsek”, Gáspár (németül: Caspar), Menyhért, és Boldizsár nevének kezdőbetűi.

Máté evangéliuma az egyedüli evangélium, amely hivatkozik ezekre a látogatókra (2:1–12). De vajon Máté megemlíti, hogy hárman voltak, vagy azt, hogy királyok lettek volna, és vajon feljegyzi a nevüket? A katolikus Kirchenzeitung für das Bistum Aachen című újság elismeri: „A Bibliában ilyen címen, hogy Három Szent Királyok voltak-e, nem találkozunk velük. Csak a VI. századtól kezdve kezdték úgy értelmezni, hogy a bölcsek . . . azonosak a három királlyal. . . . A csillagjósok számáról. . . Máté semmi részletet nem közöl. . . . A IX. században találkozunk első ízben velük Gáspár, Menyhért, és Boldizsár néven.” Ezenkívül a Lexikon für Theologie und Kirche című katolikus forrásmű megjegyzi, hogy a görög ma΄oi jelentése nem királyok, hanem olyan személyek, „akik a csillagjóslás titkos tudományában jártasak” voltak. Jusztián Vértanú, Origenész és Tertullianus — mindhárman — „csillagjós” értelmében használták ezt a szót. Az újkori bibliafordításokban a Máté 2:1, 7. verseiben „csillagjósok” vagy „mágusok” kifejezést találjuk.

Bár karácsonykor a betlehemi játékoknál változatlanul ott szerepelnek a „három királyok” is, de ott voltak-e Jézus születésekor? A lexikon ezt fűzi hozzá: „A Máté 2:16 azt mutatja, hogy a látogatás Jézus születése után talán egy év múlva vagy még később történt.” A 11. vers „házról” és nem istállóról beszél, ahol „meglátták a kisgyermeket” (Károli).

De mi a helyzet a „Szent Királyok” elnevezéssel? Nevezhetjük-e helyesen a látogatókat szenteknek? A Szentírás egyszer sem nevezi őket szenteknek. Valójában ők egy isteni alapelvet sértettek meg. Ésaiás 47:13, 14. versében Isten elítéli „az egek imádóit [a Septuaginta szerint „a csillagjósokat”] és a csillagok kutatóit.” (Vö. 5Mózes 18:10.) Ezek a csillagjósok „napkeletről” jöttek, nagyon valószínű, hogy az okkultizmus hazájából, a szentségtelen Babilonból, ahol ők hamis isteneket imádtak. Ezeket a mágusokat képzeletük szerint egy mozgó „csillag” vezette, de ezt rajtuk kívül senki sem látta. Máté is azt mutatja, hogy a „csillag” elsőnek Heródes királyhoz vezette őket, aki máris kísérletet tett Jézus meggyilkolására (Máté 2:1, 2).

Nem, Isten nem küldött ilyen „csillagot”, hogy őket Jézushoz vezesse. Nem valószínűbb-e az a feltevés, hogy ezt a „csillagot” valaki más küldte, az, aki szerette volna Jézust már akkor nyomban megölni, mielőtt elvégezhette volna Istentől kapott feladatát? (Vö. 1Mózes 3:15.)

Tehát a bibliai beszámoló nem színezi ki, nem misztifikálja és ezzel együtt nem teszi nevetség és kritika tárgyává!

Ahogy írtam, Máté evangéliumában található az eredeti történet, mely egyszerű és érthető. Aki hívő, annak nincs miért kételkednie benne.

Nincs szó a beszámolóban az asztrológusok számáról, tehát, hogy hárman voltak, egy jóval későbbi elképzelés.

Összefoglalva: sem a számuk, sem az hogy "királyok" lettek volna, sem a nevük nem szerepel az eredeti történetben - ezek jóval későbbi spekulációk.

Még az sem valószínű, hogy a csecsemő Jézust látogatták volna meg, hanem jóval később tették ezt.

Nem is beszélve arról, hogy a látogatókat nyilvánvalóan valaki a háttérből felhasználta (a foglalkozásukból adódóan), méghozzá nem a jó oldalon, mivel Jézus meggyilkolásának a tervéhez akarták felhasználni őket.

A számuk:

Máté leírása egyszerűen bölcsekről beszél többes számban, és nem említi, hogy hányan voltak. Azonban valószínűvé teszi, hogy három bölcsről van szó. Ennek alapja az általuk hozott háromféle ajándék: „Kinyitották kincsesládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.”

Azt, hogy királyok voltak, arra az ószövetség utal.

Izajás (Ézsaiás próféta) könyvének 30. fejezetében olvasható: „Világosságodhoz népek jönnek, és királyok a rád ragyogó fényhez … Mindnyájan Sebából jönnek, aranyat és tömjént hoznak, és az Úr dicső tetteit hirdetik”. A 72. zsoltárban pedig: „Tarsísnak és a szigeteknek királyai hozzanak ajándékot, Sába és Szeba királyai fizessenek adót! Boruljon le előtte minden király, minden nép őt szolgálja!”. Ez a két idézet alapot adhat a királyként való értelmezésnek.

Akkoriban úgy gondolták, hogy három kontinens létezik: Európa, Ázsia és Afrika. A bölcsek ezeknek a kontinenseket jelképeztek. Ez alapján a történet azt fejezi ki, hogy az egész világ hódol Jézus előtt.

napkeleti bölcseknek a gonosz, sátáni általi küldetése szintén egyedi, Őrtornyos találmány, amely csupán a Rutherford idején feltalált intenzív karácsony-ellenesség keretében értelmezhető meg. Mivel a karácsonyi „betlehemezésnek” gyakori motívum a keresztény karácsonyi népszokásokban, gondolom ezzel is rúgni akartak egyet a „hagyományos” kereszténységbe, csakúgy mint a „kínoszlopozással”.

A napkeleti bölcsek természetesen nem valami gonosz sátánista varázslók voltak, hanem valószínűleg művelt törzsfők, akik hallomásból ismerték a zsidó messiás-váró eszményt. A szövegben szereplő "bölcsek" (görög magoi) szó egy perzsa jövevényszó, ezzel illettek mindenkit, aki a hétköznapi ismereteken felüli tudományok birtokosa volt (pl. csillagászat, orvoslás). Httek a zsidók királyáról szóló ószövetségi próféciákban (Mt 2:2), nincs nyoma, hogy József és Mária tiltakoztak az ellen, hogy imádják Jézust, Isten pedig megóvta őket Heródestől (Mt 2:12). Az is elgondolkodtató, hogy Isten az egyszerű helyi pásztorokon kívül külföldi tudósokat is értesített az eseményről. De még ha pogány asztrológusok is lettek volna, nem Istent dicsőítené, hogy sötétségben levő embereket is meg akar és meg tud szólítani?

Az asztrológia nem spiritizmus, hanem inkább egy babonás-féltudományos hiedelemrendszer. Kérlek, alkalmazd a fogalmakat precízen, nohat udom, hogy az Őrtoronynál ezek a kifejezések egybemosódnak, és a „spiritizmus“ egységes szitokszava (ld. „kulák“) alá van besorolva minden általuk csúnyának tartott jelenség.

A Biblia a halottak megidézését tiltja. Isten megtiltotta Izrael népének, hogy használják a médiumság pogány gyakorlatát, ami azt jelentette, hogy természetfeletti tájékoztatást kértek a halottaktól, mivel Isten megmondta nekik, hogy ehelyett ő prófétákat küld nekik. A halottak megidézése így kerek perec információszerzés volt tőlük. Ez a spiritizmus.

Az ókorban még nem igazán volt elválasztható egymástól az asztrológia az asztronómiától, minden csillagot vizsgáló tudósban keveredtek ezek a dolgok, ezért ez effajt féltudományos dolog volt, nem valami gonosz sátánista varázsgömbbös izé.

A napkeleti bölcsek nem voltak zsidók, így rájuk nézve nem is állt az Istennek a zsidókra óvotasságból kirótt tilalom sem.

Mély jelképe van ennek a látogatásnak: „Sém, Khám, és Jáphet gyermekeit jelképezvén az egész emberiség nevében sereglenek a napkeleti bölcsek a Népek Világosságához, ki a körülmetélésben – mint a Szabadító Isten (Jeshua) – a „hűtlen nemzedékkel” szeretetében eggyé válva magára vette a Törvényt, ki maga az élő Törvény. Természetes emberi tudásuk (csillagászat) a papoktól és írástudóktól kapott, kinyilatkoztatott igazság fényébe öltöztetvén eljut a valóságos emberségben megnyilatkozott Királyhoz. Arannyal ünneplik a fölkent Királyt, tömjénnel a fölkent Főpapot, s mirhával a fölkent Prófétát, kinek kiontott vére alakítja át, szögezi vissza Istenbe az Isten- s embergyilkos világot. Más úton térnek haza, új emberként, az Út útján.“

Tudjuk azt is, hogy Isten figyelmeztette őket, hogy ne vigyenek hírt Heródeshez, és hogy ő véletlenül szerzett hírt a dologról, mivel átvonultak Jeruzsálemen (azon keresztül vitt az út Betlehembe!!), és mivel feltűnést keltett a látogatásuk ezért a király kihallgatta őket.

Így a „sátánista, spiritiszta asztrológusok“ így egy karácsony-ellenes őrtornyista averzió.

Micsoda kettős mérce ez, "de ezt nem említi a Biblia, TEHÁT nem is" az, bezzeg a karácsonygyűlölő "jaaj, eredetű, és amilyen eredetű, az oylan is marad, mert belevésték" szektás averzió okán kitalált sátánista csillag sincs benne a Bibliában, ez aztán mennyivel későbbi spekuláció, 19. évszázaddal későbbi, mint a szöveg?

Látom megint elragadott a watchtower library bemásolási láz.

A napkeleti bölcsek hazája lehetett Arábia, Mezopotámia, Babilónia v. Perzsia. Abból kiindulva, hogy a magukkal hozott ajándékok Arábia termékei, föltehető, hogy oda valók voltak.

betlehemi csillag, bölcsek csillaga: A napkeleti bölcsek egy rendkívüli égi jelenségből, „csillag fölkeléséből” ismerték föl a zsidók királyának megszületését, s indultak el, hogy hódoljanak előtte (vö. Mt 2,1-12). E jelet a zsidók nem értették, mert Heródes kérdésére nem Bálaám, hanem Mikeás jövendölésével válaszoltak, s adták meg Betlehemet a születés helyeként. Maga Heródes, mert nem volt zsidó, e kérdésben érthetően tájékoztatlan volt. A csillag pedig, amelyet „fölkelni láttak”, újra föltűnt és elvezette a bölcseket a házhoz, ahol a Gyermek volt. - A racionalista magyarázók szerint Jézus egész gyermekségtörténete Midrás, v. e részlet mítikus elem benne, jóllehet J. Kepler már a 17. sz. elején fölvetette, hogy a betlehemi csillag nem üstökös, hanem a Jupiter-Szaturnusz bolygók konjunkciója lehetett. E két bolygó ui. a földről nézve 20 évenként találkozik, konjunkcióban áll, 258 évenként háromszor egymás után ismétlődik a konjunkció más és más csillagképben, s 794 évenként ugyanabban a csillagképben van hármas konjunkció. Kepler számításai szerint Kr. e. 7: ilyen hármas konjunkció volt a Halak csillagképben. Mivel a Jupitert a kir-ok, a Szaturnuszt a zsidók csillagának tartották, a Halak csillagkép pedig a Jupiter saját csillagháza, a bölcsek egyértelműen következtethettek arra, hogy Zsidóországban egy nagyon jelentős király született. - E föltevést a századunkban megfejtett ékírásos táblák bizonyítják. P. Schnabel pl. 1925: megfejtett egy babilóniai ékírásos táblát, mely évszázadokkal előre jelezte a mondott konjunkciót. A bölcsek tehát előre tudhattak e rendkívüli jelenségről és érthették mint jelet.

Ézsaiás könyvében a 60-ik (nem a 30) fejezetnek a bevezető szavai egy asszonyhoz szólnak, aki lehangoló körülmények között van. Az itt említett „asszony” Sion, vagyis Jeruzsálem, Júda fővárosa (Ézsaiás 52:1, 2; 60:14). A város az egész nemzetet képviseli. Ennek a próféciának az első beteljesedésekor az „asszony” sötétségben fekszik, ahol azóta van, hogy Jeruzsálemet (a bibliai kronológia szerint) i. e. 607-ben elpusztították. De i. e. 537-ben a fogságban levő zsidók hűséges maradéka visszatér Jeruzsálembe, és helyreállítja a tiszta imádatot. Végül Jehova előidézi, hogy világosság ragyogja be ’asszonyát’, és helyreállított népe a világosság forrása lesz a szellemileg sötétségben levő nemzetek között.

Persze, Jézus is beszélt olyan próféciáról, mely rajta teljesedett és az Ézsaiás könyvében lett megjövendölve. Jézus röviddel keresztelkedése után megkezdte a sötétség fátylának eltávolítását az emberiségről. A Máté 4:12–16 elmondja nekünk, hogy ez beteljesítette az Észaiás 9:1, 2-t, amely beszél a ’nagy világosság’-ról, ami a szellemi sötétségben járó emberekre kezd áradni.

De nem beszélt a 60-ik fejezetről, mely csak egy-egy pici részletében, szavaiban igaz rá. Teljesen más történet!

A második beteljesedése sem Jézusra vonatkozik, hanem azokra, akik ma, a Sionnak megfelelő „Isten Izraelét” — azaz a szellemmel felkent keresztények csoportját alkotják.

„népek jönnek világosságodhoz, és királyok a néked feltámadt fényességhez” (Ézsaiás 60:3)

"népek jönnek világosságodhoz" - Ez összhangban van az Ésaiás könyvének 2. fejezetével, amely megjövendöli, hogy Jehova felvilágosult, igaz imádata ezekben az utolsó napokban jól megalapozott lesz, amint azt a 2. és 3. vers mondja: „Özönleni fognak hozzá minden pogányok; és eljönnek sok népek, mondván: Jertek menjünk fel az Úr hegyére...”

"és királyok a néked feltámadt fényességhez" - Az Ézsaiás 60:3 úgy beszél a felkentekről, mint királyokról, mivel ők Krisztus társörökösei lesznek Isten égi Királyságában (Jelenések 20:6). Később a más juhok nagy sokaságát vonzották Jehova világosságára. Ők azok a „népek”, amelyeket a prófécia megemlít. (Hisz népekről és királyokról van szó)

"Boldog és szent, akinek része van az első feltámadásban; ezek fölött nincs hatalma a második halálnak, hanem az Isten és a Krisztus papjai lesznek, és királyokként fognak uralkodni vele az ezer év alatt." (Jelenések 20:6)

Tehát ez nem igaz érv.

Sziasztok!

Úgy tűnik megint a szokott csapat válaszol, és jó kis vita is lett belőle...

Nos a királyok szerintem abszolút helytelen kifejezés, itt az eredti görög szövegben a mágosz szó szerepel, ami latinunosan mágus ;-). Jelentése: perzsa-babiloni bölcs, pap, csillagász. Ezeket a napkeleti vagyonos és művelt embereket bizonyára maga a Szentlélek tanította, megelégítve az igazság utáni éhségüket és szomjúságukat.

Különösen ismert lehetett körükben Isten egykori mezopotámiai prófétájától Bálámtól származó jövendölés, amely szerint "csillag származik Jákobból, és királyi pálca támad Izraelből" (IV. Móz. 24:17). Véleményem szerint ebből a próféciából kiindulva figyelhették meg a Messiás király születését jelző csillag feltűnését.

Nos a történet azért elég sokmindenre kihetott. Először is innen lehetett pénze Józsefnek hogy Egyiptomba tudjon menekülni Heródes elől. Másrészt a bölcsek jövetele keltette fel Jeruzsálem és a királyi udvar érdeklődését a született gyermek iránt. Ha valaki olvasta a Zsidók története (Flavius) című könyvet, az pontosan tudja, hogy Heródes gyermekgyilkossága mennyire reális lehetett - ismerve a stílustát - és hát ugye ott van a híres Jeremiási prófécia is ami beteljesedett (Jer. 31:15 vö. Mt. 2:17-18).

Én azt gondolom ezek alapján abszolút reális a Bibliában leírt napkeleti bölcsek története.

Üdv. Péter