Miért írják azt az interneten, hogy a húsvét pogány ünnep volt? Miért szokás szinte válogatás nélkül minden keresztény ünnepre ráfogni ezt?

[link]

[link]

A húsvétról fontos tudni, hogy rettenetesen régi ünnep, és a keresztények már nagyjából 2000 éve ünneplik. Ez volt az első olyan keresztény ünnep, amit nem heti, hanem évi ciklusban tartottak, értelemszerűen a nagypéntekkel együtt kezdték el ünnepelni. A pláne az, hogy ilyen régen még nemhogy a germán népekkel nem találkozott a kereszténység, még a Római Birodalomban sem volt elfogadott vallás, és igazából ekkor még csak a Földközi-tenger partvidékén, illetve a két tenger közötti részen terjedt el a kereszténység. A keresztények első ünnepe a vasárnap volt, amit hétről hétre tartottak meg, és közvetlen ezt követte kronológiai sorrendben a húsvét és a nagypéntek. Sokkal régebbi ünnep, mint a karácsony, sőt, a vízkereszt is elmarad korban a húsvéthoz képest. Jézus passiójában az utolsó vacsora egy pészah előesti vacsora, amit héberül szédernek neveznek. A rá következő napon feszítették keresztre, majd annak harmadnapjára támadt fel. Tehát az egész eseménysorozat pészah alatt történt (nyolc napig tart, ahogy amúgy a húsvét is). Ez az egyiptomi kivonulás ünnepe, ami a legnagyobb zsidó ünnep, mivel az Örökkévaló legnagyobb csodája, amit Izráéllel tett, az a megszabadítás volt. Ez amúgy nem újdonság: rengeteg ószövetségi/zsidó ünnepnek van keresztény/újszövetségi "utóda". Maga a bárány egyébként már a pészah alatt is fontos volt: egyrészt áldozó ünnep volt, másrészt az Egyiptomot érő csapások elkerülésére való emlékezés (egy bárány vérével kellett bekenni az ajtók tetejét, majd meg kellett enni a bárányt, és ezáltal elkerülte őket Isten pusztító angyala, Isten mérge). A keresztények a zsidó ünnephez viszonyítva ünnepelték a húsvétot nagyon sokáig, azonban az antijudaizmus hatására ez nem tűnt túl praktikusnak, ezért kikerülték a számításban a "pészah" szó használatát. Ez még mindig sokkal hamarabb történt, minthogy bármennyire is érintkeztek volna a germánokkal. Egy szó etimológiája tulajdonképpen lényegtelen ebből a szempontból nézve: Norvégia viszonylag későn vette fel a kereszténységet, viszont amikor felvette, akkor nagy fejtörést okozott a királynak, hogy milyen szóval illesse a karácsonyt. Voltak akik azt javasolták, hogy nevezze el valami új szóval az új ünnepet, azonban volt egy pogány ünnepük is nagyságrendileg ezen időszakban (volt ahol dec. 21-én, máshol még korábban decemberben, megint máshoz január elején), a yule, ami már nagyon erőteljesen élt a köznyelvben, mint szó. Így hát elhatározta, hogy a régi ünnep nevével fogják illetni az új ünnepet is, azonban a tartalom, a dátum és a hozzá kötődő hagyományok teljesen eltérőek lesznek (egy szokás maradt fenn a régi ünnepből, aminek a mai napig hagyománya van Norvégiában, ez pedig a karácsonyi/yulei sörivászat XD). A húsvét neve egyébként a norvégban is Påske a legtöbb újlatin nyelvhez hasonlóan. Oroszul a szó görög eredetű.

Persze van olyan szimbólum, ami pogány eredetű lehet, a nyúl, azonban ez csak nagyon későn került hozzá, másrészről más hagyományok szerint a Hasel szó egyszerűsödött alakjából származik. A tojás, mint húsvéti szimbólum már korán jelen volt a mezopotámiai keresztényeknél, feltehetőleg a perzsa zoroasztrianizmus, egy másik monoteista és dualista hatására, akik novrúz alkalmából írtak tojásokat.

Egyedül a karácsonynál lehetett nagyobb szerepe egy pogány ünnepnek, a sol invictusnak abban, hogy végül a dátumok tengeréből ezt a javaslatot tette egyetemessé Nagy Konstantin, de ahogy említettem, nem innentől kezdve ünnepelték a keresztények a karácsonyt, és dec. 25-én sem ezzel kezdődött az ünnep története (már Iréneusz és Hippolütosz is ekkor ünnepelt). Kezdetben nem volt a születésnek túl nagy szerepe, ezért egy összetett ünnepen, vízkeresztkor ünnepelte mindenki, majd később ez változott, szerettek volna egy külön dátumot a születés ünnepének is, viszont közösségenként eltérő dátumokon ünnepeltek (pl.: márc. 25., máj. 20., jan. 06., megint mások ősszel, megint mások pedig decemberben), mivel mindenki máshogy számolt. Azonban Nagy Konstantin ebből a kavalkádból emelt ki egyet, és azt tette egyetemessé. De ez mindegy is, mivel nem ez a téma.

Mégis miért állítják a húsvétról, hogy pogány ünnep? Miért lett divat gyakorlatilag minden keresztény ünnepre rásütni?