Keresztények, zsidók! Miért ünneplitek a kánaánita pogány eredetű pünkösdöt?
A sávuótnak eredetileg semmi köze nem volt a Tórához, illetve a törvényadáshoz.
Ez egy ősi kánaánita, pogány termékenységi fesztivál volt, amikor mindenféle rituális tisztátalanságot végeztek a kánaánita termékenységistenek tiszteletére (például ilyen volt a mitológiájukban Baál és Astarte, ezek az istenségek gyakran elcsábították az izraelitákat is a bálványimádásba). A zsidók ezt az ünnepet "metélték körül", és történelmi jelentőséget adtak neki, miszerint a Tórát és a bölcsességét, a Mózes által megkapott tízparancsolatot, a törvényadást és a tavaszi termésekért Istennek való hálaadást ünnepelték. A keresztények pedig ezt az ünnepet "keresztelték meg", miszerint Isten ekkor küldte el a Szentlelket és ekkor volt a nyelveken szólás, ami a Jeruzsálemi Ősegyház születésnapja.
Egy keresztény, római katolikus hittankönyvben olvastam.
Miért ünneplitek mégis?
Senki ne írja az olyan kliséket, hogy ma már nem aktuális, mivel az átkozott kánaánita vallással kapcsolatban Isten világosan megtiltott minden kölcsönhatást!
A római vallás és a misztériumvallások későbbi hatásait a kereszténységre még ki lehet magyarázni azzal, hogy "Isten szerencsésen hozta ki a dolgokat, és közös bölcsességeket is teremtett" stb., de a kánaániták a gyermekeiket áldozták fel, szent prostitúciót, fekete mágiát gyakoroltak stb.! Isten világosan megtiltotta az izraelitáknak, hogy akár bármit is átvegyenek tőlük! A kánaánita vallásban nem volt semmiféle bölcsesség.
válasza: válasza:Szia
Természetesen mindenki azt hisz el, ami hatással van az elméjére, és amit szeretne.
Viszont a Biblia teljesen másat ír a pünkösdről.
Pünkösd, ez a második a közül a három nagyobb ünnep közül, melyre a zsidó férfiaknak fel kellett menniük Jeruzsálembe. A Keresztény görög iratok pünkösdnek nevezi (jel.: ’ötvenedik (nap)’) azt az ünnepet, melyre a Héber iratok aratás ünnepeként vagy hetek ünnepeként utal. A niszán 16-ától számított 50. napon ünnepelték.
2Mózes 23:16
"És tartsd meg az aratás ünnepét, amikor learatod az első érett termést abból, amit elvetettél a szántóföldön, és amelyért fáradoztál. Valamint tartsd meg a betakarítás ünnepét is az év végén, amikor begyűjtöd a munkád gyümölcsét a szántóföldről."
2Mózes 34:22
"Tartsátok meg a hetek ünnepét is, amikor learatjátok a búza első érett termését, valamint a betakarítás ünnepét az év végén."
Cselekedetek 2:1
"Mikor pedig a pünkösd ünnepének napja már elkezdődött, mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen..."
Az ünneppel kapcsolatos útmutatások a 3Mó 23:15–21-ben, a 4Mó 28:26–31-ben és az 5Mó 16:9–12-ben találhatók. Pünkösd ünnepére rengeteg zsidó és prozelita érkezett Jeruzsálembe távoli helyekről. Az ünnep vendégszeretetre és kedvességre ösztönözte az embereket mindenki iránt, függetlenül azok társadalmi helyzetétől vagy hátterétől: akár szabadok, rabszolgák, szegények, árvák, özvegyek, léviták vagy bevándorlók voltak: 5Mózes 16:10, 11. Ezért i. sz. 33 pünkösdje Jeruzsálemben ideális alkalom volt a keresztény gyülekezet megalakulására, melynek az volt a célja, hogy mindenfajta ember halljon „Isten nagyszerű dolgairól” Cselekedetek 1:8; 2:11. A zsidó hagyomány úgy tartja, hogy pünkösd napja annak a napnak felel meg, amelyiken Izrael megkapta a törvényt a Sínai-hegynél, és Isten választott népe lett. Az izraeliták a harmadik hónap (sziván) elején gyűltek össze a hegynél, és kapták meg a törvényt: 2Mózes 19:1. Ahogy Isten Mózes közvetítésével kötötte meg a törvényszövetséget Izraellel, úgy Jézus Krisztus közvetítésével jött létre az új szövetség Isten és egy új nemzet, a szellemi Izrael között.
"Pünkösd az Egyház születésnapja. Megszületik Krisztus Egyháza, amelyet betölt az ő Lelke. A pünkösd kifejezés a görög „pentekoszté” (ötvenedik) görög szóból származik. Pünkösd ünnepe eredetileg aratási hálaünnep volt. Ötven nappal az aratás kezdete (a kovásztalan kenyerek ünnepe) után hálát adtak a termésért. Ezt a kánaánita földműves ünnepet a zsidóság is átvette, és történelmi jelentést adott neki: a sínai szövetségkötés ünnepe lett. A választott nép a Biblia leírása szerint a kivonulás után ötven nappal érkezett meg a Sínai-hegyhez. Itt Isten megjelent a népnek. Az egész hegy lángokban állt, és az Úr szólt a tűz lángjából (vö. Kiv 19,18; 24,17). A zsidó hagyomány szerint 70 nép volt akkoriban a világon (vö. Ter 10), ezért 70 lángnyelv szállt le az égből, és 70 nyelven, a világ minden nyelvén, minden népnek kihirdették a tízparancsolatot."
chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/ [link]
válasza:5, kérdező, ha tudod, hogy maga az Örökkévaló parancsolta meg a Sávuot ünnepét (is) Tórájában, akkor minek ez a hülye kérdés?
Egyébként ünnep, mint olyan, amióta egyáltalán létezik ünnep, hároféle van (ha figyeltél az órán, nektek is tanították):
1) természeti
2) vallási
3) történelmi
A Tórai zarándokünnepek (Pesach, Sávuot, Õszi Ünnepkör) valamennyien mindhárom jellemzõivel rendelkeznek:
1) természeti: Pesach az aratás kezdete(árpa), Sávuot: a búzaaratás kezdete, a többinek befezjezése, Õszi Ünnepkör: betakarítás.
2) vallási: Pesach az Egyiptomból kivonulás, Sávuot a Tóraadás, Õszi Ünnepkör kezdete: az Ember teremtésének emléknapja, emlékezés.
3) történelmi: Pesach a (fizikai) felszabadulás, Sávuot a szellemi felszabadulás, népbõl nemzetté válás.
#6.
Nem órán tanultam, nem tudom honnan vetted.
Itt olvastam, interneten.
Nem, eredetileg nem parancsolta meg Isten, ez egy kánaánita ünnep eredetileg.
válasza:#9
A 4-es válaszoló kiidézte neked az igéket, hogy Isten hol és milyen ünnepeket kért a népétől, hogy megtartsanak...
Akár a kánaánitáktól vették át, akár nem, Isten kérésének tettek eleget.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!