Keresztények! Mit tegyek, ha nem merem felvállalni a hitem?

"Mit tegyek, ha félek felvállalni a hitem? Miért van ez?"

Mikor kellett volna ezt tenned és miért?

A Biblia ezt írja Jézus szavaival:

Aki ugyanis szégyell engem és tanításomat, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor majd eljön a maga és az Atya, meg a szent angyalok dicsőségében. (Luk 9,26)

A történelem során a keresztények még az életüket is odaadták a hitükért, mert a lelkük üdvösségét fontosabbnak tartották, te pedig a mai korban nem vállalod fel a hited?

Amúgy én nem vagyok keresztény, szinkretikus vallású vagyok, csak válaszoltam neked. Amúgy hogy hívő keresztény vki, az nem szégyen, az illető magánügye. De azért katolikusként ezt is ajánlom figyelmedbe:

[link]

Szerintem ez emberi beállítottság kérdése nem biztos, hogy hiteddel van gond. Ha egy olyan társaságba kerülsz ahol ellenkezik a véleménye az embereknek a tiedtől milyen pózt veszel fel. Ez a hozzáállástól függ, mennyire konfliktuskerülő az ember, milyen temperamentumos. Én szeretek beleállni az ilyen szitukba, ha látom kultúrált beszélgetés lehet benne. Nekem rengetegszer van olyan szitu, hogy vitára kerül a sor kereszténységről, de nekem a barátaim többsége, családtagok többsége egyáltalán nem hívő, szóval hozzáedződtem az idők során. Gondolj bele vannak emberek akik nem is hívők mégis más egyéb okokból védik a kereszténységet ilyen vitákban. Én Sose titkoltam még el a hitemet de ez azért van mert egyáltalán nem érdekel mit gondolnak rólam az emberek, például rocker vagyok úgy szocializálódtam, hogy nem fogok senkinek az elvárásaiba belesulimulni társadalmi nyomás miatt. Mert tudom jól, látom jól manapság felvállalni a kereszténységet elég necces amiatt amilyen rossz állapotokban van a kereszténység mint fogalom a többség fejében. Hosszú évek kegyetlen de annál sikeresebb lobbija szánalmassá és értéktelenné tette az Istenhitet magát is, nemhogy az egyházakat. Na ebbe beleállni főleg idegenek előtt nem kis teljesítmény, főleg egy nagy halom előítélet zúdul rád vagy egyenesen gúny tárgya leszel sokaknál ha ezt felvállalod.

Az amit írtál, hogy nem akarsz a kereszténységre rossz fényt vetni a te személyeddel az lehet valid de még mindig helytelen. Hiszen ezek az emberek sztereotípiákban gondolkoznak, hogy egy kereszténynek ilyennek meg olyannak kell lennie és nézd meg te milyen vagy. Ott lemarad az illetőnél, hogy te ember vagy nem pedig egy keresztény feliratú címke amit aggasztgatni kell mindenhová.

Persze más amikor valaki térítgetni akar, más amikor csak megvédeni a hitét. Mert amikor valaki erkölcsi magaslatra helyezi magát mással szemben a kereszténysége miatt az nemcsak hamis , de nagyon nem keresztényi viselkedés.

Szóval érthető, ha van benned ez a szorongás mert egyes körökben szabályos coming out érzés lehet amikor "bevallod " hogy igen te is keresztény vagy, de szerintem felszabadulsz ahogy kimondod, hiszen nincs mit titkolni ezen. Ugyanúgy működik a bélyegzés mint a homofóbia tele van az ember feje mindenféle előítéletekkel meg tévképzetekkel olyan dolgokról amit nem ismer. És a kereszténység egy ilyen dolog, hisz nemrég ledominálta a nyugati kultúrát, mindent meghatározott ami emberi, mindenbe beleszólt, megragadta, szigorította, formálta, tiltotta legyen szó bármiről. Ennek isszuk most a levét, mert emberek félnek ez visszajön vagy te is erre vágysz.

Viszont van egy jó hatása is, igazából nem kell félned. Nagy hátrányokat nem kell elszenvedned, szóval maradunk ilyen piti jaj mit gondolnak rólam gondoknál. Hiszen gondolj bele mennyi keresztény mártír van. Gondolj bele mennyi embert kínoztak meg és ítéltek halálra Jézus miatt. Gondolj bele a vértanúk helyzetébe akit kínoztak és halála előtt belenézett a kivégző szemébe és azt mondta ha meghalok sem tagadom meg Jézust és hogy követője vagyok. Rengeteg ilyen volt.

Ez inspiráljon amikor ezen töprengsz, legrosszabb ami jöhet egy harcos ateista gúnyolodása miközben benned ott dolgozik Jézus és tudod mik mentek végbe és tudod ez mindennél hatalmasabb és ez a tudás Istennek hála a miénk lehet.

Hite mindenkinek van, vallása nem kell feltétlen legyen. Az egyházaktól meg tartsd magad távol, az üdvözülés útjában álló legkeményebb csapda.

Ha a vallásod fel mered vállalni, akkor elég erős a mesékbe vetett hited. Ez nem baj, de erre a szintre el kell jutni sokszor szenvedés és csalódás árán.

Erre még nem vagy felkészülve:)

Szerintem semmi nehéz nincs benne, hogy valaki vállalja azt, amiben hisz. Az a nehéz, hogy ezt letagadjam, vagy megjátszam magam.

Velem igaz nem volt még hasonló, hogy egy közösség faggatna, és röhögnének más vallásán, vagy gúnyolódnának vele, de biztosan nem mennék bele ilyen beszélgetésekbe, hanem odébb állnék, mert ahol csupán céltábla vagyok, ott számomra nem kell bizonyítanom senkinek semmit. Ők nem a te társaságod.

Az meg, hogy általad ítéli meg valaki a hitedet, megint csak alaptalan félelem. Ez lenne az utolsó, amire gondolnék, hogy miattam valaki lenézi a hitem. Aki ennyire felszínes, az ítélje meg ami alapján csak akarja. Akit érdekel, az meg alaposabb lesz, mint sem egy pár emberből következtessen egy vallásra.

Szia

Néhány bibliai tanácsot szeretnék a hited megerősítésére a figyelmedbe ajánlani:

„AZ EMBEREKTŐL való rettegés kelepcébe ejt, de aki bízik Jehovában, oltalmat talál” Példabeszédek 29:25.

És Krisztustól néhány tanács:

Máté 10:33

"De aki megtagad engem az emberek előtt, azt én is meg fogom tagadni égi Atyám előtt."

Márk 8:38

"Mert aki szégyell engem és a szavaimat ebben a házasságtörő és bűnös nemzedékben, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor megérkezik Atyjának dicsőségében a szent angyalokkal.”

Páltól,

2Timóteusz 1:7, 8

"Mert Isten nem a gyávaság szellemét adta nekünk, hanem az erőét, szeretetét és józan gondolkodásét. Ne szégyellj hát tanúskodni az Urunkról, és engem se szégyellj, aki rab vagyok őérte, hanem szenvedd el te is a rosszat a jó hírért, úgy, hogy Isten erejére támaszkodsz."

#7 felesleges volt ennyit ide másolnod, ez mind ugyan azt mondja el más szavakkal - ne tagadd meg a hited. Ennyi. De pont ez a nehéz a kérdezőnek, erre kér tanácsot.

Első körben azt kell megértenie, hogy ha valakin a gúnyt látja a vallásosak felé, annak semmilyen elszámolással nem tartozik. Ám letagadni akkor sem illik. Nyíltan mondja el, milyen vallású, és azt is, hogy ez a beszélgetés ezzel itt véget ért, mert nem szeret céltábla lenni.

A többi nem az ő dolga, hogy ki mit gondol, ki min röhög. Más kicsinyességén kár görcsölni.

Mit tegyél?

Ne vállald fel, ha nem mered. Ha valaki rákérdez, mondd leegyszerusitve, hogy valamilyen istenhited van, de a saját verziód, magad módján, sok mindennel nem értesz egyet, ilyesmit, aztán hallgass el. Vagy azt, hogy igen, katolikus vagyok, es valts temat feltunes nelkul.

Tapasztalatom szerint nem nagyon szoktak ilyesmit kérdezni az emberek.

A legtobb ateistát nem zavarja a dolog, amennyiben nem kezded el rábeszélni, tehát ha 2-3 rovid mondatot mondasz és lezárod, elfogadják és nem ítélnek el. Ha pedig olyan típusú ateista, hogy feszegeti és téríteni kezd, akkor meg - nos, pont az ilyenek miatt érdemes nem megmondani.

Velem tobbszor elofordult, hogy valakivel már 6-7 éve barátkoztunk, mikor kiderult, hogy mindketten istenhivok vagyunk, jót nevettunk. Olyan is, hogy 14 év után tudta meg (vitazo ateistakent), hogy hivo vagyok. Addig azt hitte valami miatt, hogy nem, nagyon intelligensnek gondolt, adott a velemenyemre es kereste a tarsasagomat - aztan mikor megtudta, hirtelen lezarta a baratsagot valami uruggyel. Az ilyen bigott ideologia mentén élo ateisták magukat teszik nevetségessé ezzel.

Nem kell elmondani - az Ujszovetseg koraban az emberek nagy resze nem is tudta, mi az a keresztenyseg, a vallas pedig elsorendu kerdes volt. Igy lenyeges volt, hogy megtudjak az emberek, ilyen van. De ma Magyarországon, oszinten, ki nem hallott a keresztény Istenrol? Ha valaki rakerdez, valaszolok, helyzettol es embertol fuggoen, de amugy nem kell az evangeliumot hirdetni.

Miért van ez? Tobb oka lehet. Pl. ilyen a személyiséged, vagy értek már negatív tapasztalatok, kinevettek, kigúnyoltak, kioktattak. Vagy az életkorodtól is fugg. Mindenképpen keress magadnak keresztény társaságot, ahol elengedheted magad, pláne ha otthon ateistákkal élsz. Ez az identitásodnak egy olyan része, ami nem látszik (tehát ahogy látszik, hogy fiú vagy vagy lány, kb. mennyi idos stb.), tehat megválogathatod, kinek mondod meg. Ha ugy latod, emiatt hatranyod szarmazna egy tarsasagi helyzetben, ne mondd el.

Ha katolikus vagy es van kedved, elmehetsz egy jezsuitak altal szervezett lelkigyakorlatra. Ott csupa olyan ember kozott lehetsz par napig, akik hisznek, es ez felszabadito hatassal jarhat, megkonyebbulsz es tisztabban fogod talan erezni, akarsz-e, tudsz-e rola beszelni es kinek.

[link]

A harcos ateistaknak meg uzenjuk, hogy lejárt

az ido, hogy minket pufolve noveljék az egójukat, legalabbis kulfoldon (ahol élek) biztos. Olyan szinten megutáltatták magukat a missziózásukkal, hogy inkább nem hozzuk elottuk szóba.

#8

" felesleges volt ennyit ide másolnod, ez mind ugyan azt mondja el más szavakkal - ne tagadd meg a hited. Ennyi. De pont ez a nehéz a kérdezőnek, erre kér tanácsot." - mióta felesleges Isten Szava? Illetve a tőle jövő tanács?

Pont abban szerettem volna segíteni, ami a kérdezőnek nehéz! Ettől kell több, jobb segítség? főleg emberi?

„Ne félj, mert én veled vagyok; ne csüggedj, mert én vagyok Istened; megerősítelek, sőt megsegítlek, és igazságom jobbjával támogatlak” Ézsaiás 41:10