Mélyebben ismered a buddhizmust, azon belül is a tibeti-mongol ágát, akkor volna pár kérdésem?

Szia, én keresztény vagyok, de jártas vagyok a buddhizmusban is. Remélem tudok segíteni, bár nem vagyok sem filozófus, sem teológus, sem szakértő.

A dalai láma a tibeti és az arra épülő, illetve abból származó mongol buddhizmus feje, és úgy hiszik, hogy Ő Avalokitésvara bódhiszattva mindenkori megtestesülése. Igen, csak Ő veheti fel ezt a tisztséget. A bódhiszattvák olyan lények a buddhizmusban, akik elérték a teljes megvilágosodást, de önfeláldozó módon lemondtak a nirvánáról, megtagadták maguktól, és a létforgatagban maradtak saját elhatározásból, annak minden kínjával, keservével együtt (születés, halál, öregség, betegség, túlterheltség stb.), és fogadalmat tettek arra, hogy addig nem fognak nyugovóra térni, míg minden birodalom lényei (beleértve a poklok legalsóbb szintjeit is) el nem érik kivétel nélkül a teljes megszabadulást. Avalokitésvara (tibeti, mongol és szanszkrit), vagy ahogy keletebbre tisztelik: Kannon (japán), Kuanjin (kínai), illetve délebbre: Nátha (tamil/srí lankai) az egyik legelterjedtebb bódhiszattva, akit minden irányzatban tisztelnek, még a théraváda buddhizmusban is nem annyira hivatalosan. Ő a mértéktelen, korlátlan együttérzés, szeretet, békesség, önzetlenség bódhiszattvája. A pancsen lámát (a második legnagyobb tisztség a tibeti-mongol buddhizmusban) Amithába reinkarnációjaként tartják számon, és a reinkarnációs láncolatot Szubhútiig vezetik vissza, aki a Buddha 10 fő tanítványának egyike volt. Mongóliában a harmadik legnagyobb tisztség a dzsepcundamba kutuktu, aki a helyi, mongol buddhizmus legfőbb vezetője. Őt Zanabazar reinkarnációjának tekintik. Az előző láma halálát követően a szerzetesek (szangha) vezető, az apátok rögtön tevékenykedni kezdenek és utána néznek (megsúgom, azért nem a legalsóbb rétegek családjai között), hogy kik születtek közvetlenül azután, miután az előző láma távozott. A kisgyerekekhez, ha már elég idősek, ahhoz, hogy tudjanak válaszolni, odaviszik az előző láma személyes tárgyait (rituális tárgyak:szerzetesi bot, imafüzérek, csengő, imakönyvek, és valódi személyes tárgyak: pl. szemüveg stb.) plusz még több olyat, ami senkihez nem kötődik. Ha a kisgyerek mindből felismeri az előző láma dolgait, és a szerzetesek látják meditáció közben is a benne lévő szellemet, akkor ünnepélyesen kijelentették, hogy megvan az XY. dalai láma/pancsen láma/stb., és egy hatalmas menetben Lhászába vitték a potala palotába, vagy Ulánbátorba vitték, ahol rögtön be is avatták, és a szerzetesek tanítani, nevelni kezdték. Egyébként ezekről a fiatal éveiről a mostani dalai láma is beszélt.

A buddhista szerzetesség (szangha) általánosságban minden irányzatban nagyon hierarchikus. Mindenkinek megvan, hogy kinek kell engedelmeskednie, mit kell csinálnia és mikor. Hasonlít a kereszténység szerzetesi és papi felépítésére szigorúságában. Nagyon szervezett (ezért is hülyeség amúgy az a tévképzet a nyugati new ageerek fejében, hogy a buddhizmus nem szervezett vallás, és csak amolyan lóti-futi, nem kell hozzá erőteljesen lemondás, vagy kötelezettség). Maga a forma a Buddhához nyúlik vissza, akinek volt 10 főtanítványa, de voltak kevésbé közeli tanítványai is. Már a Buddha idejében is kérdés volt, hogy ki fogja vezetni a szerzeteseket a Buddha halála után. Manapság a kolostorokban a szerzetesek/apácák egyenrangúak, de felettük van az apát, aki a kolostort vezeti, felette vannak főapátok, mesterek, lámák, és ahogy látható több buddhista irányzatban még ennyire magas tisztségek is vannak. Egyébként a korlátlan engedelmesség a feljebbvalóknak az egó megtörésére vezethető vissza, ahogy egyébként a pontosan ugyanolyan (mondjuk területenként a legolcsóbb anyagból készülő, de hasonló) ruha, kinézet is (sőt: Japánban voltak olyan zen buddhista szerzetesek, akik egy speciális kosarat hordtak a fejükön, amit soha nem vettek, és szinte némasági fogadalmat tettek), valamint a vagyonközösség is.

Nem, nem az összes lámát, de sokat. A láma egyfajta vallási tanítót, gurut jelent. Belőlük rengeteg van, nehéz lenne mindenkit számontartani. Olyan, mintha a szerzeteseket is számontartanák. De egyébként olyanról hallottam, hogy egy fontos láma reinkarnációjának egy a nyugati világban született, nem ázsiai származású kisfiút fogadtak el.

Buddhista szempontból nem, nincs. Mi értelme lenne mindezek mellett? Hisz nem akárkikről van szó szellemi értelemben. Láncolatuk a korai buddhizmusig visszanyúlik. Világi szempontból pedig azért nem is kérdezgetik annyira, hogy szeretne-e újra az lenni. Viszont ha egy ilyen ember elhivatottságát, hitét megnézzük, akkor látjuk, hogy nem is lenne értelme megkérdezni nagyon.