Amikor Isten megteremtette a Földet és a többit, ha jól tudom, azt írja a Biblia, hogy az 6 nap volt. Ezt hogy kell érteni? Istennek máshogy telik az idő vagy az emberek máshogy számítják az időt?

Nincs mennyei időszámítás, mivel a mennyben nem telik az idő.

Ezt képletesen kell érteni, ahogy az egész teremtéstörténetet, nem egy történelmi dokumentálása az eseményeknek.

Ahogy a többiek írták, az eredeti írók szó szerinti 6 napot értettek a 6 nap alatt.

Persze vannak magyarázatok amik próbálják összebékíteni a mai mainstream tudományos állásponttal, de számomra nem meggyőzőek az érvek.

Mivel Jézus is Ádámra és Évára valós történelmi személyként utal, én úgy gondolom, hogy van annyi autoritása, hogy neki higgyek, mint a mainstream tudományos álláspontnak.

A teremtés nem napi 24 órás ciklusban értendő! Ez a mai korban már evidens és magától értetődő! A teremtés 6 napja bizonyos idővallumokat foglal magában.

Ha az ember logikusan és következetesen, élet szerűen végig követi Ádám megteremtését, aztán Éva megteremtését aztán a bűnbeesést stb. akkor rádöbben, hogy mind ez az esemény sorozat nem férhet bele egy napi 24 órás ciklusba. Ha pedig ez nem fér bele akkor az összes többi sem. Tehát a teremtés 6 napja, nem napi 24 órás időciklusban értendő.

“

Azt írja, este lett, és reggel. Úgy, mint most. Bár mese az egész...”

Kepler nem ezt mondta. Pedig ha valaki, ő egy elég zseni fizikus volt. Ő abban hitt, hogy a Föld pár ezer éves…

Tehát a kamu evolúcióban ő sem hitt 🙂; Én inkább neki hiszek,

Darwinnak és Dawkins valamit nagyon félrenéztek

Szia

A „nap” szó a Bibliában különböző értelemben szerepel, mint ahogy napjainkban is több jelentése ismert. A Föld azáltal, hogy egy teljes fordulatot tesz a saját tengelye körül, meghatároz egy 24 órás napot. Ebben az értelemben a nap nappalból és éjszakából, s összesen 24 órából áll. Magát a nappali időszakot, általában 12 órát, szintén napnak nevezzük. „És Isten a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának nevezte el” 1Mózes 1:5. Az „éjszakának” nevezett időszak tehát ugyanannyi, megközelítőleg 12 óra sötétség.("Mózes azonnal kinyújtotta a botját Egyiptom földje fölé, Jehova pedig keleti szelet hozott a földre, és az egész nap és egész éjjel fújt. Mire reggel lett, a keleti szél meghozta a sáskákat." 2Mózes 10:13).

A „nap” szó egy másik jelentése a kiemelkedő személyekkel kapcsolatos időszakokra utal. Ésaiás például „Uzziás, Jótám, Aház és Ezékiás napjaiban” látta a látomását Ésaiás 1:1. A Biblia mint prófétai napokat említi Noé és Lót napjait. Itt Lukács 17:26–30. A „nap” szó rugalmas vagy képletes használatának további példája Péter kijelentése, miszerint egy nap Jehovánál annyi, mint 1000 esztendő. A 2Péter 3:8ír erről.

A Genezis beszámolójában a „nap” szó teremtési napot jelöl, azaz egy meglehetősen hosszú időszakot – évezredeket: 1Mózes 2:2, 3; 2Mózes 20:11. A bibliai szövegösszefüggésből kitűnik, hogy a „nap” melyik értelmezéséről van szó.

Amennyire tudom, a kereszténység hivatalos álláspontja: a het nap valójában hat korszak.

Vannak, akik ezt a 90. zsoltár egy verse alapján gondolják: "Mert ezer esztendő a te szemeidben, akár a tegnapi nap, midőn elvonul s az őrszak az éjjelen." - Zsolt. 90:4

Más vélemény szerint: "a te szemeidben", vagyis I-ten "szemeiben", viszont a Tórát nekünk, embereknek adta, tehát, ha ott hat nap van, az nekünk, embereknek hat nap.

+++

9 KZitus, ahányszor (ha épp ránézek) azt az értelmetlem betûsorozatot látom, hogy "jehova", mindig pirosat fogok nyomni, a szöveg többi részétõl függetlenül.