Isten mi alapján kegyelmez és miért?

#10

Nem, ezt egy szóval sem írtam. Csak az elkövetett bűnöket lehet megbánni. Viszont bármikor lehet nyitni az élő Isten felé. 😇🙏

Isten azt nézi, hogy milyen valakinek a szívállapota, azaz hogy milyen ember ő belül, mit érez, amikor elkövette a bűnt.

Mondok példát. Elkövet valaki egy súlyos bűnt Isten előtt, pl. paráználkodik. Mit érez az illető? Úgy van vele, hogy ez van, és kész? Vagy nagyon bántja a lelkiismerete, és őszintén szeretné helyrehozni? Törekszik rá, hogy változtasson, amennyire csak lehet?

Ha valaki pl. gyülekezetbe jár, pl. Jehova Tanúja az illető, akkor el. kell mondja a gyülekezet pásztorainak is a helytelen tettét. Ha nem látják, hpgy őszinte szívből megbánta a bűnét az illető, akkor szükség lehet arra, hogy kiközösítsék a gyülekezetből. Így már nem Jehova Tanúja. A kiközösítésre azért van szükség, mert ha az illető nem bánta meg a tettét, és nem hagy fel a bűnös viselkedéssel, akkor ugye szégyent hoz Istenre, valamint rossz hatásal van a gyülekezet többi tagjára.

Csak akkor lehet újra Jehova Tanúja, tehát csak akkor bocsát meg neki Isten, ha felhyagy a helytelen viselkedéssel. Tehát megbánást mutat őszintén.

Az nem elég hogy valaki csak mondogat egy imát, hogy, „Istenem, bocsáss meg.” Tettekkel kell mutatni az ima mellett a megbánást. Azaz felhagyni a helytelen viselkedéssel.

Nagyon sokat számít az, hogy mit teszel, hogyan érzel Isten iránt.

#12

Köszi, hogy ilyen jól összefoglaltad. 🙂 Mi katolikusok a bűnbánat szentségében bánjuk meg súlyosabb bűneinket (a bocsánatosokra elég az őszinte bűnbánat, továbbá a szentmise elején van egy “Confiteor”, ami a bocsánatos bűnök bocsánatáért könyörög irgalomért).

#15

Eretnekség. Isten nem kísért (vö.: “ Senki se mondja, aki kísértést szenved: „Isten kísért”, mert Istent nem lehet rosszra csábítani, és ő sem csábít rosszra senkit.” Jak 1,13). Ő szabad akaratot adott. Tiszteletben tartja, ha nem Őt választod.

Isten igenis megbocsátó. Sőt, Isten várja is, hogy megbocsáthasson egy embernek. A lényeg az, hogy azt kell látnia egy emberen, hogy őszintén, szívből bánja a bűnét és bizonyítja a tetteivel is, hogy megbánta.

Tehát ide nem elég az, hogy valaki csak szavakkal elmondja, hogy bánja, amit tett, meg kell mutatnia az életvitelével, hogy úgy is él, hogy az Istennek tettsző legyen.

Egy valami fontos még. Isten ugyan megbocsát, és ezt örömmel teszi meg, de nem mentesít, nem óv meg attól, hogy szembenézz a tetted következményével.

Tehát ha te olyat teszel, amiért pl. börtönbüntetés jár, akkor Isten meg tud bocsátani neked, ha te meg akarsz változni, és meg is teszed a lépéseket. Isten látja a szívedet, és ha tényleg bánod, örömmel megbocsát. De ha neked ezen dolog miatt le kell húznod a pl. 2-3 éves jogos büntetésedet a börtönben, akkor ettől a következménytől nem ment meg, max segít, hogy a jó viselkedésedre felfigyeljenek a börtönben, és a szabályoknak megfelelően enyhítsenek a körülményeiden.

Röviden: a megbocsátás ellenére le kell aratnunk a tetteink következményét.