A mai, amerikai Santa Claus leginkább a kapitalizmus szimbóluma és katyvasza, mintsem bármilyen régi, kulturális hagyaték?
Én azt hallottam, hogy a fő gyökerei Szent Miklós püspök legendáiban vannak, amelyek december 06-hoz kötődtek, de sok más helyről is jöttek hatások. A hollandok Szent Miklóst Sinterklaasnak, Sint Nicholasnak vagy Sinter Klaasnak, míg a németek Nikolausnak vagy Hl. Nikolausnak hívják. Előbbiből származik a Santa Claus. Sinterklaas vagy Szent Miklós egy jóságos szent, aki segíti a szegényeket, az ártatlanul elítélteket és nem utolsó sorban a gyerekeket, akiknek ajándékokat hoz a szenthez kapcsolódó legendához hasonlóan, amiben a szegény gyerekeknek, valamint az eladó sorba került, szegény lányoknak dobott be aranyat az ablakon. A folklórból kapcsolódott hozzá a gonosz krampusz is. Sinterklaas/Nikolaus/Szent Miklós ünnepe dec. 06. volt. Ez értelemszerűen a római katolikus, valamint az ortodox keresztényeknél létező tradíció volt. Azonban hamarosan jött a reformáció Luther Mártonnal és Kálvin Jánossal az élén. Nyilván előbbi irányzatban a szentek kevésbé voltak központi szerepben, utóbbiban pedig igazából minden üdvözült lelket szentnek neveznek és nem tisztelik őket kimondottan egyáltalán. Viszont a karácsonyi ajándékozás, a szegények segítése stb. a karácsonyi ünnepkörbe abszolút beleillett, így a lutheránusoknál, majd a protestansizmusban Christkind, vagyis a Jézuska hozta az ajándékot, és nem dec. 06-án (Szt. Miklós napján), hanem karácsonykor. Mi, magyarok szerencsések vagyunk, mivel nálunk mindkét hagyomány életben maradt. Viszont a források sora nem áll itt meg. Angliában létezett egy Father Christmas/Father Winter nevű figura, aki valószínűleg részben a néphagyományból, részben a kelta dec. 21-hez kötődő szokásokból származott, aki zöld ruhát viselt és igencsak egy részeges figura volt. Emellett ott van még Odin és segítői (Odint dec. 21-én vagy valamikor januárban ünnepelték, nincs egyetértés ebben a néprajzkutatók között), akiktől valószínűleg a repülő szánkó, az Északi-sark, meg a kitett tej és süti (eredetileg széna) ered.
Mindezen eredetileg teljesen különálló alakok, illetve teljesen különálló ünnepekhez kapcsolódó alakok (nálunk, a németeknél, a hollandoknál, a görögöknél, az osztrákoknál stb. a mai napig külön vannak, lásd: Mikulás és Jézuska) a kapitalizmusban egy karakterré redukálódtak. Dec. 06. helyett karácsonykor (Jézuska) jövő, ősz hajú és szakállú, pirosas ruhában lévő, a gyerekeket ajándékozó (Szent Miklós), az égen szánnal szálló (Odin), néha igencsak bohókás alak, akinek néha még felesége is van (lásd: Father Christmas és Hóanyó). A modern korban kialakult a végső kinézete egy amerikai meseillusztrátor, illetve a Coca-Cola reklámjainak hála.
Igaz lenne, hogy az amerikai típusú Santa Claus nem egy régi idők óta létező hagyomány, hanem inkább a kapitalizmus által inspirált figura?
https://www.youtube.com/watch?v=CgwRnW9Xw6U
Akkor ez valami hasonló lehet, mint nálunk a Télapó, csak még annál is multikultibb.
Mondhatni, hogy a Gyed Maróz kapitalista megfelelője.
válasza:#2.
Is. Viszont németesként muszáj megjegyeznem, hogy éppen emiatt van két szó a németben erre a bizonyos karácsonyi ajándékozóra. Az egyik a Nikolaus/Hl. Nikolaus a másik pedig az utóbbi időben megjelent Weihnachtsmann. Előbbi magyarul talán Mikulásként, Szent Miklósként fordítható. Utóbbi az amcsi Santa Claus németesített, szekuláris változata, és az utóbbi időkben jelent meg.
A Santa Claus valóbban sokat köszönhet Szt. Miklósnak, valamint a hagyományokba beivódó személyének (Hl. Nikulaus/Sinterklaas, akinek a nevét is köszönheti), beleértve a piros ruháját (ami eredetileg egy püspöki ruha volt), az ősz haját és szakállát, a botot a kezében, illetve magát a gyerekeknek való ajándékosztást is. De ott van még a Jézuska is, vagyis Christkind, aki a német lutheránusok hatására jelent meg a dec. 06-i Mikulás helyett karácsonyi ajándékosztóként. A Jézuska hatására Santa is karácsonykor oszt ajándékot. Meg persze ott van az angol Father Christmas, aki egy kissé részeges, kissé hedonista, a karácsonyi és téli időszakhoz köthető mulatozást testesíti meg. Vagy ott van az északi folklórban megjelenő Nisse, aki szintén hathatott rá.
válasza: válasza: válasza:Németországban két ajándékozó helyett (Mikulás és Jézuska), van három ajándékozó is hagyományosan, a Nikolaus, Weihnachtsmann és Christkind is. De az eredetük ezeknek a Télapóknak ugyanaz, az ókori Szent Miklós (270-343), ókori görög nevén Ágios Nikólaos. Az ókori görög Ágios Nikólaos után lett a keresztény ünnepség, eleinte keresztény süveggel és keresztény módon, majd a mai piros ruhás, szakállas bácsi aki ajándékot hoz, és ez már a későbbi megjelenítése.
Németországban vannak regionális változatok, protestáns és katolikus szokások és a néphagyományok is.
December 6:
- Nikolaus - Szent Miklós (keresztény)
December 24:
- Weihnachtsmann - "Mikulás", "Télapó", "Karácsonyapó", "Karácsony ember" (világi, vagy hétköznapi)
- Christkind - "Jézuska", "Krisztus gyermeke" (keresztény)
Németországban három ajándékozó is hagyomány, a Nikolaus, Weihnachtsmann és Christkind is.
A Jézuska a Martin Lutheri protestáns változat, ahol Jézusra akartak nagyobb hangsúlyt fektetni és az ünnepekre is kihatott a reformáció. Ettől a protestáns területeken Jézuska lett bevezetve, viszont a Szent Miklós és Télapó is megmaradt, tehát náluk nem kettő hanem három ajándék hozó is van. De csak helyi változatok és mindegyik Szent Miklósra eredeztethető vissza.
#6.
Nem, a Weihnachtsmann minden, csak nem hétköznapi. A hétköznapokban az emberek hagyományosan a Nikolaust használják. A Weihnachtsmann modern eredetű, és az amcsi Santa németes változata.
válasza: válasza: válasza:Itt egy másik kérdésnél írok még hozzá, ha érdekel kicsit bővebben.
https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__tarsadalomtudoman..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!