Ha a buddhizmus szerint minden fajta ragaszkodás karmát hoz létre,akkor már egy újszülött csecsemő is karmát hoz létre azzal hogy(természetes) módon ragaszkodik az édesanyjához?

Amíg ki nem fejlődik a tudat, addig a döntések biológiai funkciók és érzelem vezéreltek, és ez teljesen rendben is van.

A csecsemő segít karmát ledolgozni, pozitív karmát felhalmozni a szülőknek, hiszen szenvedés mellett életet teremtetek, önzetlenül gondoskodhatnak valakiről, segíthetik az élete elindulását.

Maga a karma hozza letre az ujraszuletest, a megvilagosodas utan mar nincs tobb ujraszuletes.

A korforgasbol valo kiszabadulas pedig a Nemes Nyolcas Osveny megvalositasaval lehetseges.

Kedves kerdezo, esetleg kifejthetned egy kicsit, hogy mi nem ertheto.

A karma hozza letre az ujraszuletest, tehat nem forditva. A karma idovel kimerul, viszont a tettek uj karmat generalnak. Csak azok a tettek szamitanak, melyeket szandekosan kovetnek el (a kisbabanal ez meg nem merul fel, csak kesobb, ahogy a tobbi halmaz mukodese felerosodik). Valamint eleve rengeteg karmat halmoztunk fel a korabbi eleteink soran.

Ahogy fontebb is emlitettem, a megszabadulas a Nemes Nyolcas Osveny kovetesevel lehetseges, amely megvalositasaval valaki megerti, megtapasztalja, majd kimeriti a karmajat, es ezzel megszakitja az ujraszuletesek vegtelen lancat.