Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » Többször szerepel a Bibliában...

Többször szerepel a Bibliában az, hogy bélpoklos és poklos (legalábbis abban a fordításban, amit olvasok). Mit jelentettek ezek akkoriban? Illetve az eredetiben mi áll?

Figyelt kérdés

jan. 4. 09:19
 1/7 UlfOrmson ***** válasza:
84%
A leprát nevezték így
jan. 4. 09:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 kürtőskalácska ***** válasza:
77%

#1 jól mondja.

A lényeg hogy ez egy betegség ami során a bőr szétmegy izomsorvadás lép fel stb. Ha érdekel keress rá a wikipédián.

jan. 4. 09:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 anonim ***** válasza:
1 Nem csak. Ide tartozik még a Psoriázis is.
jan. 4. 11:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 anonim ***** válasza:
3+ Egyes kutatók szerint a pikkelysömör (psoriasis) is szerepelt a Héber Bibliában tzaraath-ként. (lepra) megnevezett bőrbetegségek között,
jan. 4. 11:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 anonim ***** válasza:

3+2.2. A PIKKELYSÖMÖR ÉS A PIKKELYSÖMÖR KEZELÉSÉNEK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE

Egyes kutatók szerint a pikkelysömör (psoriasis) is szerepelt a Héber Bibliában tzaraath-ként

(lepra) megnevezett bőrbetegségek között, melyeket rágalmazás büntetéseként szabtak ki. A

beteget a tünetes periódusban „tisztátalannak” tartották, a tüneteket pedig végül a „kohen”,

azaz pap gyógyította meg.(13) A betegég első orvosi leírása az ókori Rómában tevékenykedő

Cornelius Celsustól származik. Valószínű, hogy sokáig minden hámlással járó betegségre a

görög lepra kifejezést alkalmazták, ami egészen a 18. századig késleltette a pikkelysömör és

a lepra egymástól való elkülönítését. Robert Willan (1757 ~ 1812) volt az első, aki a psoriasist

egyértelműen önálló entitásként írta le 1808-ban. Willan a betegséget két csoportba osztotta:

leprosa grecorum-ként jelölte a hámló tünetekkel járó formát, míg az eruptív, gyulladt

változatot psora leprosa-nak nevezte el.(14) A szintén brit Thomas Bateman írta le a psoriasis

és az ízületi gyulladás közötti kapcsolatot 1813-ban.(15) A Bécsben dolgozó Ferdinand Hebra

használta először a psoriasis elnevezést 1841-ben, és szintén nevéhez fűződik a betegség

ma is elfogadott klinikai formájának részletes leírása. A psoriasis szó a görög psora (viszketés)

és -iasis (valami által okozott állapot) szavakból ered, jelentése „viszkető állapot”, „viszkető”.

A betegség magyar elnevezése Poór Imre bőrgyógyász, egyetemi tanárhoz fűződik, aki 1875-

ben, a Gyógyászat című folyóirat hasábjain részletes tanulmányban foglalkozott a

betegséggel. A betegség ma is használatos magyar elnevezését – „pikkelysömör” - is

feltehetően ő használta először, bár a tanulmányban még a betegség, mint „pikkelyeg”

szerepel: „A pikkelyeg, psoriasis, isméje és gyógyítása” (Gyógyászat, 1875). A pikkelysömör

kezelésének históriája is számos tudománytörténeti érdekességet rejt, az antipsoriatikus

kezelések között számos kérdéses hatékonyságú és magas toxicitású szert találunk. Ilyen volt

például a 18. és 19. században az úgynevezett Fowler oldat, ami mérgező és karcinogén arzén

vegyület tartalmazott.(13) A higanyt szintén használták pikkelysömör gyógyítására ebben az

időben. Mivel a betegséget fertőzéses eredetűnek gondolták, gyakran kezelték a betegeket

ként, jódot vagy fenolt tartalmazó készítményekkel is.(13) Az 20. század első felében terjedt

el a kőszénkátrány és az ultraibolya fény alkalmazása, az úgynevezett Goeckerman terápia.

Ebben az időben az arthritis psoriatica kezelésére a rheumatoid arthritishez hasonlóan

intravénás arany készítményeket alkalmaztak.(16)


Bővebben ebben az MTA-s tanulmányban tudsz utána nézni:


[link]

jan. 4. 11:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:

"Egyes kutatók szerint a pikkelysömör (psoriasis) is szerepelt a Héber Bibliában tzaraath-ként. (lepra) megnevezett bőrbetegségek között,"

Igen, de valószínűleg a görög fordítás miatt, mert a lepra szó a görögből jön, λεπῐ́ς (lepís), aminek a jelentése pikkely.


Később valóban a leprát hívták bélpoklosságnak, de a bibliai lepra nem biztos, hogy ugyanaz a betegség volt, amit ma Hansen-betegségnek nevezünk és aminek a kórokozóját 1873-ban izolálta Gerhard Hansen.

Ugyanígy kevésbé ismert, hogy az ókori forrásokban szereplő pestis sem biztos az, amit ma pestisnek gondolunk. Sőt a híres középkori "fekete halál" sem biztos, hogy ugyanaz a kórokozó volt, amit ma pestisnek hívunk.

jan. 4. 11:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 KZitus ***** válasza:

Szia

Júda királya, Uzziás ’vétkezett az Úr ellen, az ő Istene ellen. Bement az Úr templomába, hogy a füstölőoltáron füstöljön’ 2Krónika 26:16. A Törvény szerint azonban csak a papoknak volt szabad füstölőszert égetniük. Amikor a főpap megpróbálta Uzziást megakadályozni, a király haragos lett. Mi történt ezután? A Biblia ezt írja: „bélpoklosság támada a homlokán . . . mert az Úr megverte vala őt. És lőn Uzziás király halála napjáig bélpoklos” 2Krónika 26:19–21.

Más fordítások szerint Uzziás leprás lett. Ebből lehet következtetni, hogy a bélpoklosság a leprás betegség lehet.

jan. 6. 22:21
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!