Kezdőoldal » Tudományok » Egyéb kérdések » Valósnak tartod azt az állítás...

Valósnak tartod azt az állítást, hogy Magyarországra a törököt a kereszténység hozta?

Figyelt kérdés
A magyar királyság ekkoriban Európa egyik legnagyobb kiterjedésű állama volt. Civilizációs teljesítményei, katonai ereje és a keresztény közösség (respublica Christiana) keleti és déli határainak védelmében végzett évszázados szolgálatai miatt óriási tekintélynek örvendett a nyugati világban. A magyar királyok olyan megtisztelő címeket viseltek, mint a „kereszténység védője” (defensor Christianitatis), a „Krisztus bajnoka” (athleta Christi) vagy „a keresztény hit katonája” (miles fidei Christianae),

márc. 30. 06:30
A kérdező szavazást indított:
Magyarok maga kereszténység
Magyarok csak csinált keresztények
6 szavazat
1 2
 1/13 Gál Gábor 2024 ***** válasza:
92%
Nem, a törököket még csak nem is Magyarország érdekelte; Bécset akarták - és azt sem a kereszténység miatt - , csak mi útban voltunk
márc. 30. 06:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/13 anonim ***** válasza:
97%
Nem. A törökök iszlám területeket is megtámadtak és meghódítottak.
márc. 30. 07:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/13 anonim ***** válasza:
97%

"Valósnak tartod azt az állítást, hogy Magyarországra a törököt a kereszténység hozta?"


Ha ez igaz lenne, ma minden török keresztény lenne.

A „kereszténység védője”, a „Krisztus bajnoka” „a keresztény hit katonája” megnevezések meg egyáltalán nem voltak ismertek a magyar királyokra vonatkoztatva, sem akkor, sem késöbb.

márc. 30. 07:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/13 A kérdező kommentje:

Az is az iszlám is keresztény!

Hiszen Damaszkuszban őrzik Keresztelő Szent János fejét!

A Omajjád meccset ben!

márc. 30. 10:13
 5/13 anonim ***** válasza:
100%

Kedves Gábor (1.)!

Még csak azt sem mondanám, hogy Bécs megszerzése volt a cél. A török birodalom gazdasági-társadalmi berendezkedése miatt egyszerűen terjeszkedniük kellett, újabb földterületre volt szükségük. Hogy ez Európa, Bécs irányába történt vagy Fekete-Afrikában, majdnem mindegy volt.

Nyilván a klimatikus viszonyok, az infrastruktúra Európa irányába billentette a mérleget :)

márc. 30. 10:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/13 anonim ***** válasza:
100%
Az oszmánokat hidegen hagyta a vallás. Tudom erős kijelentés ez egy olyan országra ahol a földi uralkodó egy személyben a vallási vezető is, de ha kicsit jobban megnézzük az oszmánok politikáját más vallásokkal kapcsolatban, akkor lehet látni hogy a vallás sosem volt fő motiváló erő. Kezdetekben a mélyen katolikus Velencével kötöttek kereskedelmi megállapodásokat, az ortodox szerb, bolgár, havasalföldi, moldovai kisebbségekkel is kiegyeztek, szabad vallásgyakorlást garantáltak nekik. Majd később a 150 éves magyarországi török uralom alatt sem volt tiltva a kereszténység. Az persze más kérdés hogy a legtöbb templomot mecsetté alakították, de nem üldözték aktívan a keresztényeket. Mint előttem valaki írta, a hódítások fő oka abból adódott, hogy újabb és újabb területekre volt szükség a hadigépezet fenntartásához, a janicsár seregek feltöltéséhez stb. Hasonlóan mint a Római Birodalom esetében, a hanyatlás akkor kezdődött, amikor nem tudtak tovább terjeszkedni (akár azért mert nem voltak elég erősek, akár azért mert túl messze voltak már a határterületek). Az Oszmán Birodalom esetében is Tunézia már olyan messze volt, hogy erős túlzással akár azt is mondhatnánk hogy önálló állam volt. Például mikor Szulejmán Rhodosz ellen vonult és elrendelte a sziget blokádját, a tunéziai flotta egyszerűen megtagadta a parancsot. Magyarország csupán rosszkor volt rossz helyen. Közel is voltunk a török adminisztráció központjához, Konstantinápolyhoz, illetve a padisah személyes bosszúnak is tekinthette Magyarország megszállását. Az 1440-es években Magyarország külső nyomásra felrúgta a törökökkel kötött békeszerződést és váratlanul megtámadta az Oszmán Birodalmat. Később aztán 1444 november 11-én vereséget szenvedtünk Várnánál, aminek következtében az Oszmán Birodalom hallani sem akart békeszerződésről. Függetlenül attól hogy megszegtük-e a szerződést vagy sem, szinte biztos volt hogy előbb-utóbb a törökök megtámadnak minket, viszont ki tudja hogy mennyivel előnyösebb helyzetben lettünk volna diplomácia terén, ha nem szúrjuk hátba a törököket. Ezt valószínűleg sosem tudjuk meg... A lényeg hogy a vallás semennyire nem volt tényezője a török hódításnak
márc. 30. 12:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/13 A kérdező kommentje:

Tiszteletem 6-os szerettem mikor hozzá értő szól hozzá!

Vallása a töröknek az iszlám ami kb a 15.-században vettek fel előtte Ozmán birodalom volt aminek az iszlám szunnita ágát képviselték.

Utána egy fajta multikulti ágat képviseltek magyarán ők se tudták hogy kicsodák.

Ezért is rendezték Európa térképét és mindenkire rátámadtak akire akartak egyedül a magyar volt aki eredményesen vette fel a harcot velük egész Európában mert a magyarok voltak annyira fejlettek aki egy ekkora haderőt helyre tudtak tenni.

Addig még a magyarok közé bennem ékelődött a nyugati eszme és ennek Mátyás-király volt útjába mert neki volt egy dédelgetett álma hogy egyesíti a magyarokat Európában területeikkel együtt amit annyit takart hogy a fel a Márvány-tengerig és az Uralig. Na ez nyugatnál magyarán a Habsburgnál nem lett volna előnyős.

márc. 30. 12:45
 8/13 anonim ***** válasza:
91%
#7 Az Oszmán Birodalom már a 14. század elején is egy létező ország volt. Nevét I. Oszmán uralkodóról kapta. A későbbi szultánok is mind az ő leszármazottjai voltak. Az uralkodóknál nem szoktunk használni vezetéknevet, de ez nem azt jelenti hogy nem volt nekik. Pl. Selim Osmangulu, Suliman Osmangulu stb. Már a kezdetektől fogva szunniták voltak, nem a 15. században vették fel a vallást. I. Osman szultán a török törzseket egyesítette és vezetett hadjáratokat a hanyatló Bizánci Birodalom ellen. Ha az oszmánok vallásába akarunk részletesebben belemenni, akkor egyébként a szunnita ág hanafi tanait követték. Magának az iszlámnak több ága van, csak úgy mint a kereszténységnek (katolikus, protestáns, református, ortodox, husszita, stb). Az iszlámban a három fő irányzat a szunnita, shia és ibadi. Ebből a szunnita a legelterjedtebb, Anatóliában, Egyiptomban, Afrikában, Indiában és Indonéziában is ez volt a fő irányzat. A shia főleg a Perzsa térségre volt jellemző, míg az ibadi ág csupán pár arábiai országban volt jelentős, az Oszmán Birodalom alapításánál meg tudtommal még csak nem is létezett. Úgyhogy a törökök mindig is szunniták voltak. Illetve egy török törzs kivételével mindig is szunniták voltak. A Qara Qoyunlu törzs shia volt, nevük szó szerinti fordításban "fekete bárányt" jelent, és egészen az oszmán megszállásukig shiák is maradtak. Na ez volt a 15. század végén/16. század elején. Szerintem ezzel keversz valamit.
márc. 30. 13:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/13 anonim válasza:
Baromság
márc. 30. 21:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/13 TappancsMancs ***** válasza:

A kereszténység már kb ~500~1000 között elég ismert volt Európában, bár voltak mellette más vallások is és sok volt a spirituális kereszténység is (amit kiirtottak), de mire ideért Magyarországra a török itt már régen ismerték a kereszténységet és a török már nem tudta idehozni semmiféle értelemben sem.

Hogy "az iszlám is keresztény"... Valójában nagyon nem és pont ez a konfliktus forrása a régióban, hogy mégsem annyira... Bár ettől még meglehetnének egymással egyébként. A keletkezési régió az ami nagyjából azonos, az viszont csak a régió. Mire az iszlám egyáltalán megjelent, addigra a kereszténység már több száz éve ismert volt Törökország területén (is), bár többségi az persze nem volt. És az iszlám is megjelent ott már ~1000 környékén és nem csak 1500 körül.

"Vallása a töröknek az iszlám ami kb a 15.-században vettek fel előtte Ozmán birodalom volt aminek az iszlám szunnita ágát képviselték."

Az iszlám előtt szunnita? Ezek átfedésben vannak és nem időrendben, mert a szunnita is iszlám.


A régi templomok helyére való más vallású templom építése viszont bevett gyakorlat volt az iszlám és kereszténység terjesztésénél is és másoknál is az volt. Hol egyiket építették át a másikra hol fordítva.


Omayyad mecset Szíriában. Az építése ugyan 705-715 között volt, csak hát volt előzménye is...

A kezdetek: A helyet amoriták már kb ie. 3000 óta vallási helyként használták. Az ie. 1200-732 között az ókori Arámiai Királyság alatt az arámiaiak Hadad isten temploma volt ott. (A Damaszkuszi Nemzeti Múzeumban van belőe maradvány.) Majd a rómaiak ie. 64-től megszállták Damaszkuszt és a templomot lebontották és konkrétan átíptették, kibővítették és kinevezték Jupiter templomává. Alapvetően csinálták ezt a rómaiak is. Majd Nagy Konstantin 313-ban legalizálta a kereszténységet minek után I. Theodosius 391-ben pedig nagyrészt lerombolta Jupiter templomát és Keresztelő Szent János templomává alakította át. Közben Theodosius tiltotta római temlomok építését és lefoglalta a meglévőket. 635-ben Damaszkuszt megszállják az arabok és a templomot 70 éven át közösen használták a keresztények és a muszlimok. És az utolsó fázisa az volt, hogy I. al-Valíd omajjád kalifa 705-715 között átalakította mecsetté és az előző épület legnagyobb részét lebontották a munkálatok során. A keresztények viszont nagyon tiltakoztak a lerombolás miatt ezért I. al-Valíd kénytelen volt visszaadni a többi lefoglalt keresztény templomot.


Még ma is vannak maradványai a római Jupiter templomnak a mecsetnél:

[link]

[link]

[link]


Az ilyen templom átépítések és átalakítások, átvételek nagyon jellemzőek voltak. Ha körbenézel a wikin is találsz sok esetet, csak a megelőző történelmét nem szokták annyira felhozni. De ezek nagyon általánosak voltak. Nyilván ismered Rómában a Pantheont

[link]


A Pantheont Marcus Vipsanius Agrippa építtette ie. 27-től isz. 14-ig, a korabeli Róma hét bolygóistenségének istenének tiszteletére. A templom súlyosan megrongálódott és Hadrianus 118-125 között újjáépíttette, de ő már 180 fokkal elfordította az új épületet és egy előteret is kialakított hozzá a templom előtt. Majd később a Pantheont a keresztény császárok bezáratták és nem használhatta senki. Végül 609-ben megkapta IV. Bonifác pápa és keresztény templommá szentelte "Basilica di Santa Maria ad Martyres" néven. Így a Pantheont a legtöbben úgy ismerik mint ókori római templom - és bár ez tényleg igaz - de jelenleg katolisuk templom amit használnak is és miséket is tartanak benne.


De talán még egy érdekesség Európa nem annyira ismert ókoráról...


Basilica di Santa Maria sopra Minerva templom, Olaszország, Róma.

[link]

[link]


Ie. 50-ben, az ókorban még három templom is állt a helyén, a római Minerva istennő temploma, az egyiptomi Isis istennő temploma az Iseum és Serapis temploma a Serapeum. És bizony ez Rómában az ókorban! 700 után keresztény templommá változtatták. 1280-tól 1370-ig épült a jelenlegi formájában már katolikus templom.


(Mellékesen mit kellene érteni ezen, hogy "Magyarországra a törököt a kereszténység hozta", mit is értsünk azon, hogy "hozta". Ez így azért még nagyon homályos. A szavazásnak meg nincs is köze a kérdéshez és mindkét választható lehetőség inkább tűnik irónikus gúnyolódásnak, de nem tudom honnan vetted.)

márc. 30. 23:23
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!