Hányszor jártok templomba? Hányszor ideális?

Most akkor mi a kérdés? Az egyik vagy a másik?

Valószínűleg azért az az előírás, ami (vasárnaponként plusz bizonyos ünnepnapokon), mert az az ideális legtöbb ember számára. Aki ennél többször is szívesen megy, annak meg az az ideális.

"A vasárnapot és a kötelezõ ünnepeket szentmisével és pihenéssel szenteld meg!"

/az Anyaszentegyház öt parancsolatából az első/

#7.

Nem sok egy kicsit?

Ettől könnyen LITURGIAMÉRGEZÉST kap az ember! 😊

Békesség neked, kérdező!

A tömör válasz rá: egyszer sem! Hálákat adok a Szent Léleknek, hogy sosem voltam ilyen téren vallásos, így ha nem is volt egyszerű megtörnie az ellenállásomat, amit a magam téves döntései és a világi sémák billogként ütöttek belém, mégis ezen a téren hajlíthatóbb voltam sokaknál; nem voltam annyira telve babonákkal és hazugságokkal.

Mindig is viszolyogtam valahol a vallástól, a templomoktól, a feszülettől, a szobroktól, a giccstől, a máztól, amit a kereszténység képvisel. Életemben egy-két alkalommal jártam templomban, akkor is utazás során látogattuk meg az adott település nevezetességeket és ennyi. Taszított és nem tudtam vele azonosulni, azzal, amit sugall, de mára már élem lélekből, miért is kerített hatalmába ez az érzés. Mert Isten nem vallás, nem megosztó és babonákon, meséken alapuló emberi rendszerben foglal helyet, hanem azon túl Él-Ő a gyermeki lélekben, és aki ilyen kisded, annak Ő személyesen Krisztuson keresztül kijelenti magát. Az íratott meg, ha valaki szüntelen bizonyságra vágyik a Bibliából, ha a szót bálványozza farizeusi lelkülettel, hogy nem lakik az Isten emberkéz emelte templomokban! Egészen érthetetlen módon a hívők zöme mégis oda tér be, naponta többször is. Azt is mondja a Mester, hogy amikor imádkozunk, ne mások előtt tegyük azt, hanem menjünk a belső szobánkba. Mit cselekszenek ezzel szemben sokan? Azt is mondja, hogy ingyen kaptuk, akkor ingyen is adjuk. Mégis milyen pompa, giccs veszi körül a vallást? Vannak, akik ebből élnek. Pénzzé tenni Isten kegyelmét? Meglopni Őt? Azt is mondja Krisztus, hogy senkit se hívjunk atyának, mert egy a mi Atyánk, aki a Mennyben él. Mégis hogyan is szólítják a hívők az egyházi tekintélyeket? És akkor az olyan égbekiáltó dolgokról nem is szükséges már mélyebben szólni, hogy egy embernek! gyónnak meg, de vétséget csakis Isten bocsájthat meg, ráadásul Krisztus az egyedüli és egyetlen közbenjáró értünk Istennél nem ember! Mennyi helyen van megalázva Isten akarata, és lehetne még folytatni.

Nem kérek ebből, és bocsássa meg Isten, kemény szavak, de émelygek tőle és dühöt gerjeszt! A képmutatástól, a tékozlástól, a megannyi bálványtól, az Akaratával való szembenállásról, a babonáktól a meséktől, a kiforgatástól, és sokaktól, akik nem kérdőjeleznek meg, csak naivan elfogadnak a tekintélyelvűség okán. Ebből, az ilyen vallásból, körítésből nem kérek. Magam hálákat adok, hogy nem járok ilyen helyekre, mert Isten nem emberkéz emelte falak között van, hanem azon kívül Él-Ő, persze azt tesz mindenki egy határig, amit akar. Az Igazság nem erőszak. De nagyon fáj látni ezt a fajta tékozlást és képmutatást, ima a kivételekért. Az íratott meg, hogy a testünk a Szent Lélek temploma, ami félreértelmezhető, mert a gyermeki szív az! Mint ahogyan Egy Ház van, nem más! Egy Ház, Isten Szent Lelke, hívja magához a gyermeki lelkeket. El is mondja Krisztus, hogy elmegy, hogy helyet készítsen az igazaknak, mert az Atya házában sok a hely! Ez az Egy Ház. Nincsen mészből, kőből épült templom, hanem egy van, az ember szíve. Az Isten temploma, de mennyien járnak oda naponta imádkozni? Nem szavakat mormolva, mint egy papagáj mások előtt, hanem lélekben élve. Hiszen az az igazi ima, amikor valaki gyermeki lelkületű, akkor van imában.

Hányszor járok emberkéz emelte templomba? Egyszer sem. Hányszor ideális? Egyszer sem, mivel magam ezt élem lélekből, ennek az igazságát. De hányszor járok lélekben templomba? Igyekszem ott lenni szüntelen. Hányszor ideális? Amennyiszer csak bír a lélek! Ez a kettő között a különbség.

Legyen meg a hitünk szerint, és a Szent Lélek kegyelme adjon a hályogos szemekre gyógyírt!

Üdv.