Hogy keletkezik annyi lélek az emberek szaporodásával?

Hogy a Biblia mit mond, nem tudom. A buddhizmus viszont azt mondja, hogy valójában nincs minden embernek külön-külön tudata, hanem hanem minden, ami a világon van, ugyanannak a végtelen tudatnak a megnyilvánulása (ilyen formán végtelen számú is). Az embereknek csak egyfajta "szűrőjük" van (az agyuk), ami ebből a végtelen térből bizonyos dolgokat kiválogat, ezért érzékeljük ezeket elkülönülve. A megvilágosodott emberek viszont mindent érzékelnek, még olyan dolgokat is, amiket nem látnak vagy hallanak közvetlenül.

A buddhisták valahogy úgy tartják ezt a dolgot, hogy mint ahogy az óceán felszínén fodrozódó hullámokat sem lehet elválasztani az óceántól, úgy az egyes emberek tudatát sem lehet elválasztani a végtelen tudattól, az elkülönülés csak látszólagos. Szóval ez nem ugyanaz, mint amit a keresztények léleknek neveznek.

Nem tudom, mennyiben kaptál ezzel választ a kérdésedre, de érdekességként gondoltam, megírom.

A reinkarnáció erre logikusabb választ ad :) Aszerint nem indig új lelkek születnek, hanem van adott számú lélek, amelyik újra és újra megszületik emberként. Persze ez nem zárja ki azt, hogy manapság ne szülessenek új lelkek.

bibliai szempontból, mivel a Mennyország végtelen, a pokol meg feneketlen, nincs végső határ.

szerintem a kérdező úgy értette, hogy például az 1800-as évek elején még csak 1 milliárdan voltunk, most pedig lassan már 7 milliárdan, honnan jött az a 6 milliárd új lélek.

a válasz pedig az, hogy nem tudjuk.

Szia!

A Biblia nem tanít testtől független lelket. A személyiségednek, az én-tudatodnak része a tested is, legalábbis a héber gondolkodásmód szerint.

A kérdésedre válaszolva, Istennek már a Teremtéskor az volt a célja, hogy az ember benépesítse az egész Földet, és jó gazda módjára uralkodjon felette. Aki fenntartja a teljes világegyetemet, annak nem hiszem, hogy gondot jelentene a több milliárd ember sem.

Üdv. Péter

„Test és lélek tekintetében egy”

Hogyan alkot egységet az emberben a test és a lélek?

Az emberi személy egyszerre testi és szellemi lény. Az emberben a szellem és az anyag egy természetet alkot. Ez az egység oly mély, hogy a szellemi elvnek köszönhetően, ami a lélek, az anyagi természetű test emberi és élő testté válik és részesedik az istenképmás méltóságában.

Az Isten képmására teremtett emberi személy egyszerre testi és szellemi lény. A bibliai elbeszélés szimbolikus nyelve ezt fejezi ki, amikor azt mondja: "Isten a föld porából alkotta meg az embert; és orrába lehelte az élet leheletét; így lett az ember élőlénnyé" (Ter 2,7). Isten tehát az egész embert akarta.

A lélek szó a Szentírásban gyakran az emberi életet [Vö. Mt 16,25--26; Jn 15,13.] vagy az egész emberi személyt [Vö. ApCsel 2,41.] jelenti. De jelenti az ember bensőjét is [Vö. Mt 26,38; Jn 12,27.], azt, ami benne a legdrágább [Vö. Mt 10,28; 2Mak 6,30.], azt, ami által a leginkább Isten képmása: a "lélek" az emberben a szellemi principiumot jelenti.

Az ember teste részesedik "Isten képmásának" méltóságában; pontosan azért emberi test, mert szellemi lélek élteti, és az emberi személy mint egész van arra rendelve, hogy Krisztus testében a Szentlélek temploma legyen. [Vö. 1Kor 6,19--20; 15,44--45.]

Az ember, aki a test és lélek tekintetében egy, testi mivoltánál fogva magába gyűjti az anyagvilág elemeit úgy, hogy általa elérjék céljukat és fölemeljék hangjukat a Teremtő szabad dicséretére. Az embernek tehát nem szabad lenéznie a testi életet, épp ellenkezőleg, testét mint Istentől teremtett és az utolsó napon föltámadó valóságot jónak és tiszteletreméltónak kell tartania.

A lélek és a test egysége olyan mély, hogy a lelket a test "formájának" kell tekinteni; azaz az anyagból alkotott test a szellemi lélek miatt emberi és élő test; a szellem és az anyag az emberben nem két egyesült természet, hanem egységük egyetlen természetet alkot.

Ki ajándékozza a lelket az embernek?

A szellemi lélek nem a szülőktől származik, hanem közvetlenül Isten teremti és halhatatlan. Amikor a halál pillanatában elszakad a testtől, nem vész el; újra egyesülni fog a testtel a végső föltámadás pillanatában.

Az Egyház tanítja, hogy minden egyes szellemi lelket Isten közvetlenül teremt -- nem a szülők "hozzák elő" --; azt is tanítja, hogy a lélek halhatatlan; nem vész el, amikor a halálban elválik a testtől, és a végső föltámadásban újra egyesülni fog a testtel.

Olykor megkülönböztetik a lelket a szellemtől. Így Szent Pál azért imádkozik, hogy "a békesség Istene szenteljen meg titeket, hogy tökéletesek legyetek, őrizze meg szellemeteket, lelketeket és a testeteket feddhetetlenül Urunk Jézus Krisztus eljöveteléig" (1Tesz 5,23). Az Egyház tanítja, hogy e különbségtétel nem vezet be kettőséget a lélekbe. A "szellem" azt jelenti, hogy az ember teremtésétől fogva természetfölötti céljára van rendelve, és lelke képes arra, hogy ingyenes ajándékként fölemeltessék az Istennel való közösségre.

Az Egyház spirituális hagyománya a szívet is hangsúlyozza, biblikus értelemben a "benső mélységét" (Jer 31,33-ban "in visceribus"), ahol a személy elkötelezi magát Isten mellett, vagy ellene dönt. [Vö. MTörv 6,5; 29,3; Iz 29,13; Ez 36,26; Mt 6,21; Lk 8,15; Róm 5,5.]

Összefoglalva: Az ember test és lélek tekintetében egy. A hit tanítása állítja, hogy a szellemi és halhatatlan lelket közvetlenül Isten teremti.

A lélek a nemzés alkalmával jön létre, de nem a nemzés által. Anyagi folyamatok nem hozhatnak létre szellemi, tehát az anyagnál lényegesen felsőbbrendű terméket. A lelket mindig Isten közvetlenül teremti, de abban a pillanatban, amikor a nemzés révén a megelevenítésre alkalmas anyagi alkatrész, a megtermékenyült petesejt létrejön.

Nincsen ebben semmi különös, ha egyszer Isten így akarta és rendelte. A lélek akkor veszi birtokba a testet, amikor ez erre a birtokbavételre alkalmassá vált. Ez az alkalmassá válás pedig Isten rendeléséből a nemzési folyamat által történik.

Szia!

Isten nem tesz különbséget nemzetek vagy népcsoportok közt, számára minden ember elveszett lélek, akit meg akar menteni. Úgy gondolom a lelkiismeret útján Isten minden embert megkeres, és meg akar tartani, Lelke mindenkiért küzd, éljen az illető bárhol a Földön.

Üdv. Péter