Ki fog előbb itt lenni? Az antikrisztus vagy az igazi Jézus?

Krisztus második eljövetelének előjelei.

„1Urunknak, Jézus Krisztusnak eljövetele és a hozzá való egybegyülekezésünk dolgában kérünk titeket, testvérek, 2ne tántorodjatok el egyhamar a józan felfogástoktól, és ne riasszon meg titeket sem valami lélek, sem beszéd, sem állítólag tőlünk küldött levél, mintha az Úr napja már közel volna. 3Senki se ámítson el titeket bármiképen, mert előbb jönnie kell az elszakadásnak, és meg kell jelennie a bűn emberének, a kárhozat fiának, 4aki ellenszegül és föléje emeli magát mindannak, amit Istennek avagy isteni tiszteletre méltónak mondunk, úgyannyira, hogy az Isten templomába ül és úgy mutatja magát, mintha az Isten volna. 5Nem emlékeztek rá, hogy mikor még nálatok voltam, ezt megmondottam nektek? 6És most tudjátok, mi tartóztatja, míg meg nem jelenik majd a maga idejében. 7A gonoszság titka ugyanis már munkálkodik, csakhogy annak, aki most még tartóztatja, az útból el kell távolíttatnia. 8És akkor majd megjelenik az a gonosz, akit az Úr Jézus elpusztít majd szájának leheletével és megsemmisít eljövetelének fényességével. 9Annak az eljövetelét a sátán hatalmából mindenfele hamis erőtétel, jel és csoda kíséri, 10valamint mindenféle csábítás a gonoszságra azok vesztére, akik elkárhoznak, mert nem fogadták be az igazság szeretetét, hogy üdvözüljenek. Ezért bocsátja rájuk az Isten a megtévesztés erejét, hogy higgyenek a hazugságnak, 11és elítéltessenek mindnyájan, akik nem hittek az igazságnak, hanem beleegyeztek a gonoszságba.”

(2Tessz 2:1-11)

Magyarázat:

1. Az apostol Krisztusnak eljövetele dolgában és abban, hogy ezen eljövetelekor az életben levő és a megholt hívek mind egybegyűjttetnek és a dicsőségben megjelenő Krisztushoz egybegyülekeznek, (Tessz. I. 4,16.) arra kéri a híveket, — 2. hogy ne engedjék magukat eltéríteni a tanítástól, amelyet az apostoltól kaptak, és amely nekik józan meggyőződésük lett, hogy tudniillik az Úr napja (Tessz. I. 5, 2.), vagyis Krisztusnak eljövetele a világítéletre még nem várható a legközelebbi jövőben. — Valami lélek: jósló szellemtől megszállott ember. (V. ö. Csel. 16,, 16. jegyz.) — Beszéd: szóval előadott hamis jövendölés. — Állítólag tőlünk küldött levél: úgy látszik, hogy Tesszalonikába valami hamisított levelet csempésztek be, amelyről azt híresztelték,, hogy az apostol írta. Mindezzel megriasztották a hívek között azokat, kik attól féltek, hogy még nem haladtak elő kellőképen a tökéletességben, vagy azokat, kik még nagyon ragaszkodtak a földi élethez. Voltak olyanok is, kik arra a tanításra, hogy közel az Úr napja, elhanyagolták kötelességeiket s tétlenségre adták magukat. — 3. Krisztus Urunk második eljövetelét bizonyos események fogják megelőzni. (V. ö. Máté 24, 11. 24. Márk 13, 22. Luk. 21, 25. sk.) Ezek közé az előzmények közé tartozik az elszakadás, vagy elpártolás az Istentől, Krisztustól és az evangéliumi hittől. Az Üdvözítő, midőn Jeruzsálem pusztulásának az előjeleiről szólt, azt is megemlítette, hogy akkor sokan megbotránkoznak, a gonoszság megnövekszik, és a szeretet sokakban meghűl. (Máté 24, 10. 12.) Hasonlóképen lesz Krisztus Urunk második eljövetele előtt a világ végén, mert Jeruzsálem pusztulása és annak előjelei egyúttal előképei a világ végének, illetőleg az azt megelőző eseményeknek. Krisztus második eljövetele előtt azután meg kell jelennie a bűn emberének, a kárhozat fiának: az őskeresztények az Istennek, Krisztusnak és az emberek üdvösségének nagy ellenségét antikrisztusnak neveztek (Ján. I. 2, 18. 22 ; 4, 3. Ján. II. 7. — Lásd Máté 24, 24. jegyz.), de ezt az elnevezést nemcsak egy személynek adták, hanem az Isten és Krisztus minden nagyobb és veszedelmesebb ellenségének. Szt. Pál minderről bizonyára részletesebben beszélt a tesszalonikaiaknak, mikor köztük időzött (lásd 5. v.), most csak röviden az emlékezetükbe idézi, amit akkor mondott, s azért a szavai előttünk homályosak. Azt sem tudjuk biztosan megállapítani, hogy a bűn embere és a kárhozat fia alatt egy vagy több személyt ért-e, avagy csak megszemélyesíti azt a nagyfokú gonoszságot, a gonoszság titkát (v. 7.), amely megelőzi Krisztus második eljövetelét. A Titkos Jelenések könyve szerint a világ végén feltámad börtönéből «a sárkány», «az ördög», «a sátán» és elcsábítja a népeket. (Jel. 20, 2. 7. 8.) — 4. Az apostol a bűn emberének, a kárhozat fiának jellemzésére Dániel prófétának a könyvéből kölcsönöz kifejezéseket, melyeket a próféta tulajdonképen Antiochus Epifanes szíriai királyról mondott. (Dán. 11, 36. sk. — V. ö. Máté 24, 15. jegyz.) Az antikrisztus szembeszáll az Istennel és magának isteni tiszteletet követel. (V. ö. Ez. 28, 2. Iz. 14, 14.) — 5. Az apostol élőszóval megmondotta a tesszalonikaiaknak azt is, hogy mi akadályozza még meg Krisztus eljövetelét, illetőleg a bűn emberének és a kárhozat fiának a megjelenését. — 6. Mi az, ami a bűn emberét tartóztatja, amíg meg nem jelenik majd a maga idejében? Ez a titokzatos feltartóztató erő bizonyára az isteni gondviselés végzése és rendelkezése, hogy előbb hirdetni kell az evangéliumot az egész világon (lásd Máté 24, 14. jegyz.), a pogányok egyetemességének előbb be kell lépnie az egyházba, és Izrael népének előbb meg kell térnie. (Róm. 11, 25. 26.) — 7. A gonoszság titka: a gonosznak, az antikrisztusnak az Istennel ellenséges hatalmaknak a működése már most is megvan, de teljes erővel fellépni nem tud, mert útjában áll az, aki most még tartóztatja: valószínűleg arra a személyre, illetőleg azokra a személyekre gondol az apostol, akik az Isten végzésének és tervének a végrehajtásában közreműködnek és az evangéliumnak az egész világon való elterjesztésén fáradoznak. A gonoszság titka az ő munkájuk megakadályozására és lerontására tör. A gonoszság titka teljes erejében meg nem nyilvánulhat, amíg az útból el nem távolítja az Isten igazságának a hirdetőit, azaz a működésüket lehetetlenné nem teszi s rajtuk nem győzedelmeskedik. — 8. De ha ezt eléri, akkor majd megjelenik a gonosz, vagyis amint az apostol föntebb nevezte, a bűn embere, a kárhozat fia (az antikrisztus) és érvényesíti egész gonoszságát. Az Úr Jézus azonban a gonoszt elpusztítja és megsemmisíti, mert akkor el fog jönni. Izaiás próféta könyvéből (Iz. 11, 4.) kölcsönzött szavakkal mondja az apostol, hogy Jézus szájának a leheletével, vagyis a szájából jövő parancsszóval, sőt már az eljövetelét kísérő fényességgel el fogja pusztítani a gonoszt. — 9. Annak, a gonosznak eljövetelét a sátán hatalma kísérni fogja rendkívüli erőtétellel, jelekkel, azaz rendkívüli hatalomnak a megmutatásával, és csodákkal, nem ugyan valódi csodákkal, aminőket csak az Isten mindenhatósága tud művélni, de emberi erőt felülmúló tettekkel. — 10. Az Üdvözítő megjövendölte, hogy Jeruzsálem pusztulása előtt hamis proféták fognak fellépni, kik az embereket hithagyásra és bűnre csábítják. (Máté 24, 24. jegyz) Hasonlóképen Krisztus második eljövetele előtt is nagy lesz mindenféle csábítás a gonoszságra. — Nem fogadták be az igazság szeretetét: nem adtak helyet a lelkükben az igazság szeretetének. Némely szentírásmagyarázó héber nyelvi sajátosság alapján akként értelmezi ezt a kifejezést: nem fogadták be az igaz szeretetet, vagyis Jézus Krisztust. Ezért, mert nem adtak lelkükben helyet az igazság szeretetének, az Isten azzal bünteti őket, hogy a hamis jelekkel és csodákkal történő megtévesztésnek erőt, vagyis hatalmat ad fölöttük, hogy higgyenek a hamis próféták hazugságának, — 11. s így elérje őket a kárhoztató ítélet. (V. ö. Máté 13, 13. jegyz.)

Én arra gondolok, hogy az Antikrisztus nem egy ember, hanem a mostani zsidóság, akik mindenben bele ütik az orrukat.

A vallás amit hirdetnek az a Holodogma,és az mondják, hogy ők a legfontosabb nép.

14:35-nak: Az Antikrisztus eljövetele és a "zsidók" uralma szorosan összefügg. Az Antikrisztus aki Krisztus helyét foglalja el, egy zsidó királynak/uralkodónak kell lennie, ahogyan Jézus Krisztus

a zsidók királya (Lk 23,38). Az Antikrisztus nem egy gonosz diktátort jelent, sőt nem a leggonoszabb diktátorét, hanem a Sátán nyílt uralmát a sátán zsinagógájának (Jel 2,9) népével,

hiszen az antikrisztusnak is kellenek apostolok és tanítványok, sőt királyként udvartartás, vazallusok...

A "holodogmát" azért kell erőltetni, hogy nehogy észrevegyük mindezt, az idők jeleit és nehogy szólni merjünk, hanem legfontosabb=felsőbbrendű népként imádjuk őket.