Aki bűnben fogan az bűnös?

A bűneset óta sajnos a világ fejedelemségét tálcán átadtuk a sátánnak, ama régi kígyónak. A világ fejedelme sátán. Itt van köztünk, levettetett az ő angyalaival együtt a mennyből. Egy bolygón van velünk. (Nem félelmetes?)

Mindenféle teológiai maszlagtól mentesen tessenek megnézni gyermekeink (csodálatos, tündéri, aranyos gyermekeinket, melyből magamnak is ajándákozott az Úr hármat) alapvető természetét. Foggal körömmel ragaszkodnak még olyan dolgokhoz is, melyek nem az övék. Irigyek, önzők. A hazugságot teljesen természetes módon használják önös érdekekből. Felvágnak, dicsekszenek. Toporzékolnak, hisztiznek, melyet legtöbbszőr csak aroganciával, vagy nemtörődömséggel lehet lecsitítani. És még sorolhatnám, de sajnos ezen felsorolások akár mi magunk, felnőttek alapvető tulajdonságaira is passzolnak, igaz? Mert a búzának magjából búza terem, az almának magjából alma terem. Bűnös természetünk magjából bűnös természet terem. Egy a jó, az Isten. Istenből, a jóból egyvalaki 'termett', Krisztus az élő Isten egyszülött fia.

Az Úr szeletnyi "jellemrajza" rólunk emberről:

"mert az ember szívének gondolatja gonosz az ő ifjúságától fogva". (Ez is félelmetes, nem?) Egy kicsit nézzünk magunkba. Ha nem térünk meg és nem Krisztus lesz a szívünkbe, akkor minden alapvető gondolatunk ez lesz: én, én, én, én....

De mindaz, ki követi Krisztust, jó gyümölcsöket terem, és az éntudatot ennek kell felváltania: te, te, te, te...

üdv: L

igen bűnös. de nem azért mert bűnben fogan.

bűnösnek születsz! ha nem lennél bűnös, nem születnél meg.

Szia!

Szerintem érdemes lenne kettéválasztani a fogalmakat. A bűn az önzés és a magunknak élés életformája. Senki nem születik bűnösnek, hanem azzá válik az ember a bűn cselekvése által.

Nem bűnben születünk tehát, hanem a bűn által megrontott emberi természettel, vagyis a hajlammal a bűnre. Úgy is fogalmazhatjuk, hogy születésünkkor még volna lehetőségünk jónak maradni, de ahogyan felnövünk ez a gyengeségünk ezen a világon táptalajra lel, és a rossz többszöri választásával kialakulnak a bűnös szokásaink, mert engedünk a természetünknek, ami átveszi a hatalmat az életünk felett. A Szentírás szerint eddig egyetlen embernek sikerült győznie a bűnös hajlamok felett: ez Jézus Krisztus volt, aki szintén bűn által megrontott emberi természettel született, de ő maga mégsem követett el bűnt. Élete példa lehet mindannyiunk számára, hogy mi is győzzünk a bűn feletti küzdelemben.

Üdv. Péter