Hogy képzelik el a világmindenség kialakulását azok akik nem hisznek Istenben?

3.! Itt a válaszom a kérdésedre.

Ez csak egy elmélet. Aki hisz benne, hisz, aki nem az nem. Hozzáteszem, nem kíván versenybe szállni sem a vallás ellen, sem a tudomány ellen. Ez csak egy személyes alternatív Istenkép és teremtéstörténet, mely máshogyan értelmezi a Bibliát, ezáltal összehozva a tudományos és a vallásos magyarázatot. Bár inkább csak scifi, de érdemes elgondolkodni rajta. Tegyük fel, hogy a világegyetemben tőlünk évezredekkel, talán milliókkal korábban kialakult az értelmes élet. Ezt a vallás sem zárka ki, hiszen azt is teremthette Isten (az univerzumot és az első életet megteremtő Isten, nem pedig a Bibliai Isten, de ezt később kifejtem). Sőt a Vatikán is így vélekedik erről:

„„Hihetünk Istenben és a földönkívüliekben. El lehet fogadni más világok és más életek létezését, akár olyanokét is, amelyek fejlettebbek a miénknél anélkül, hogy megkérdõjeleznénk a teremtésbe, a megtestesülésbe és a megváltásba vetett hitünket” – így vélekedik José Gabriel Funes, a Specola Vaticane, a Szentszék Castel Gandolfó-i csillagvizsgálójának igazgatója.”

Tegyük fel, hogy egy ilyen intelligens és fejlett faj, jelen volt bolygónk kialakulásánál, és felvételeket készített arról. Később ez a faj, akiket Isteneknek nevezünk kapcsolatba lépett az emberiséggel olyan próféták közvetítésével mint Mózes, Jézus, Buddha, Mohamed, stb… Mózesről tudjuk, hogy 40 napig távol volt. A Úrnál volt „vendégségben”, és a Sinai jegyről vitték el, amjd oda hozták vissza. Egy mennyei, túlvilági helyen ez elég nehezen ment volna. Tegyük fel továbbá azt is, hogy ez az értelmes faj, megmutatja neki a bolygónk kialakulásáról készült felvételeket, 6 különböző videóblokk formájában ( Mózes látja a képernyőn hogy az bekapcsol – megvilágosodik - majd a videó végén elsötétül - éjszaka lesz - , de mivel fogalma nem volt arról mi az, vagy hogyan működik, ezért a saját szavaival próbálta meg leírni. Ezért mondja minden egyes „napnál” hogy nappallal kezdődik, és éjszakával ér véget (ma sincs ez máshogy ha egy videót nézünk), és ezeket értelmezi napoknak, és a 6 videóblokk a teremtés 6 napja. Ma már a vallás is elismeri hogy ezek nem lehettek hagyományos értelemben vett napok, hanem bizonyos időszakokat ölel fel, és mindössze csak jelképesen napok. Mózesnek nem lehettek ismeretei arról sem, hogy a bolygónk milyen folyamatok hatására alakult ki, így ő azt hitte hogy az Istenek teremtették mindazt, holott ők, csak megfigyelők voltak (az első 3 „napon”. A második 3 napon már aktívan be is avatkoznak.) Vegyük sorra a napokat:

1. nap:

„Kezdetben teremté Isten az eget és a földet. – Kezdetben csak az föld, és a légkör létezett.

„A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett. És monda Isten.” A Föld ekkor még teljesen kietlen volt és sivár. Annyira vastag légkör borította, hogy a fény nem jutott át a sűrű felhőzeten, ahogy ma sem jut le a tengerek mélyére. Isten lelke elég érdekes. Képzeljük el hogy lát a felvételen egy másik járművet, de mivel belső nézetből látja a felvételeket, ő azt hiszi, hogy egy személy szemszögéből látja azt. Ezért használja az Isten lelke kifejezést. Isten lelke nem más mint egy másik, felvételt készítő jármű, ami lebeg a vízfelszín felett. A kép itt vált.

„Legyen világosság: és lõn világosság. És látá Isten, hogy jó a világosság; és elválasztá Isten a világosságot a setétségtõl. „És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a setétséget nevezé éjszakának: és lõn este és lõn reggel, elsõ nap.” A felvételek időben jóval későbbiek, a Föld ekkora már hűvösebb. A légkörben lévő pára elkezd kicsapódni., és a felszínt borító légkör, tisztulni kezd annyira, hogy már lejut a fény a felszínre, ezzel megszűnik az örök sötétség, és kialakul a nappal és az éjszaka.

2. nap:

„És monda Isten: Legyen mennyezet a víz között, a mely elválaszsza a vizeket a vizektõl. Teremté tehát Isten a mennyezetet, és elválasztá a mennyezet alatt való vizeket, a mennyezet felett való vizektõl. És úgy lõn. És nevezé Isten a mennyezetet égnek: és lõn este, és lõn reggel, második nap. A Föld lehűlésének hatása, a légkörben lévő pára, folyamatosan csapódik ki. A felhőréteg alsó határa egyre feljebb húzódik, így az alacsonyabban fekvő területek tisztulni kezdenek..

3. nap:

És monda Isten: Gyûljenek egybe az ég alatt való vizek egy helyre, hogy tessék meg a száraz. És úgy lõn És nevezé Isten a szárazat földnek; az egybegyûlt vizeket pedig tengernek nevezé. És látá Isten, hogy jó.

A Föld felszíne lehűl annyira, hogy a légkörben található víz kicsapódik, majd a földre hull eső formájában. Ez a vízmennyiség kitölti a mélyebben fekvő területeket, így kialakulnak a szárazföldek és az óceánok

4. nap:

Ekkor avatkozik be „Isten” aki valóban megteremtette az életet, és nem csak úgy öszeált véletlenül:

„Azután monda Isten: Hajtson a föld gyenge fûvet, maghozó fûvet, gyümölcsfát, a mely gyümölcsöt hozzon az õ neme szerint, a melyben legyen néki magva e földön. És úgy lõn.Hajta tehát a föld gyenge fûvet, maghozó fûvet az õ neme szerint, és gyümölcstermõ fát, a melynek gyümölcsében mag van az õ neme szerint. És látá Isten, hogy jó. És lõn este és lõn reggel, harmadik nap.”

A Föld felszíne annyira lehűl, hogy lehetővé válik a növényvilág betelepítésének a megkezdése. A fotoszintézis hatására csökkent az üvegházhatás, melynek eredményeként a felhőréteg annyira megvékonyodott, hogy most már látható vált a felvételeken a Nap, a Hold, és a csillagok. Mózes a korábbiakon még nem látta az égitesteket (a túl vastag felhőréteg miatt, mint ahogyan télen sem látjuk a Napot), ezért azt hitte, azok még nem is léteztek akkor, és az Úr teremtette azokat. „Isten” a negyedik napon beindított egy légkör-átalakító feladatot, mely lakhatóvá tette a Földet. Ma ennek az elméletben létező, és ugyan-ezen technikán alapuló eljárásnak a neve: Terraformálás. Az így kialakult kedvező feltételek, és az ökoszisztéma alapjának megteremtése, együttesen lehetővé tették tették, hogy magasabb rendű organizmusok is megtelepedjenek Földön.

5.

„Isten szólt: "A vizek teljenek meg élőlények sokaságával, az égen, a föld felett pedig röpködjenek madarak". Úgy is történt. Isten megteremtette fajtájuk szerint a nagy tengeri állatokat és mind az élőlényeket, amelyek mozognak, vagy a vízben úszkálnak. És a röpködő madarakat is, ugyancsak fajtájuk szerint. Isten látta, hogy ez jó.” Isten megáldotta őket és így szólt: "Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a tengerek vizét, s a madarak is szaporodjanak a földön."

„Isten” először megteremti a vízi élőlényeket, majd a madarakat, és beindul a reprodukciós folyamat Ezt a sikeresen megvalósult célt nyugtázzák is: „Isten látta, hogy ez jó”

6. nap

Mivel a kísérlet sikerrel zárult, és kialakult egy megfelelően működő, önmagát fenntartani képes élővilág, így következett a legmagasabb szintű élőlény behelyezése ebbe a környezetbe: az emberé. Őket megbízta azzal a feladattal hogy népesítsék be a Bolygót.

„És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon. Teremté tehát az Isten az embert az õ képére, Isten képére teremté õt: férfiúvá és asszonynyá teremté õket. És megáldá Isten õket, és monda nékik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon. És monda Isten: Imé néktek adok minden maghozó fûvet az egész föld színén, és minden fát, a melyen maghozó gyümölcs van; az legyen néktek eledül. A föld minden vadainak pedig, és az ég minden madarainak, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatoknak, a melyekben élõ lélek van, a zöld fûveket adom eledelûl. És úgy lõn. És látá Isten, hogy minden a mit teremtett vala, ímé igen jó. És lõn este és lõn reggel, hatodik nap.

És hol történt mindez a teremtés, az ember megtervezése és kialakítása? Abban a biogenetikai laborban vagy bázison, amit ma úgy ismer az emberiség hogy Éden.

Ez az írás nem kívánja senki hitét megsérteni, pusztán fel kíván nyitni néhány szemet, és szeretne elgondolkodtatni. Jól látható belőle, hogy ha a tudomány elfogadná egy teremtő „Isten” létét (hiszen az evolúció sem teljesen tisztázott, és megdönthetetlen), a vallás pedig elfogadná a tudomány tényeit (hiszen nem tudja puszta hiten kívül alátámasztani Isten létezését olyan megfoghatatlan formában ahogy arra hivatkozik), kiegészülne a történet, és már nem egymás „ellenségei” lennének, hanem egymás segítői eredetünk megértésében. Az írás rámutat arra, hogy amit a tudomány és a vallás állításai között több hasonlóság van mint hisszük."

"lehet később rájönnek." Ja. A világmindenség kialakulása az a dolog, amire az ember csak úgy rá szokott jönni, amikor nincs jobb dolga, mondjuk vasárnap délután. A tudománynak is csak "mai álláspontja van" ami nem jelenti azt hogy igaz is. Majd jönnek újabb felfedezések. Tudományosan soha nem tudhatjuk biztosan. Filozofikusan viszont levezethetjük a különböző elméleteket: pl. élő csak élőből jöhet létre. Vagy: minden ami létezik, oka van. Az univerzum létezik, tehát kell legyen egy oka, okozója. (Kalám érv, vagy kozmológiai érv, stb.)

Bizonyítani soha senki nem fog tudni semmit, de elmélkedni lehet a kérdésen.