Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » A Bibliában hol írnak a...

A Bibliában hol írnak a frigyládáról? Minden kapcsolódó írás és idézet érdekel.

Figyelt kérdés
2012. febr. 12. 15:02
 1/3 anonim ***** válasza:
2012. febr. 12. 15:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/3 eric_one ***** válasza:

Létezik egy Etióp legenda vagy mítosz amely hitelességét illetően több dologban is hibádzik, az eredeti másolatának lehetnek birtokában. Etiópiában él a "kereszténység" egyik legősibb formája. A kopt ortodox egyháznak körülbelül huszonkilenc és fél millió tagja van, ez teszi ki a lakosság ötvenkét százalékát. A hívők ma is vallják, hogy a frigyláda egyáltalán nem veszett el, sőt éppen ezen a helyen őrzik, a szent város, Akszum egy kis kápolnájában. Vallásos ünnepeiken a frigyláda másolatait hordozzák körbe a városban. Mivel azonban a szigorúan őrzött ereklye "eredetije" földi halandó számára hozzáférhetetlen, a legtöbb tudós tagadja a hagyomány hitelességét. Adódnak azonban egyéb problémák, logikai buktatók is. A legenda egy közkézen forgó változata szerint a láda megközelítőleg i. e. 1000 körül érkezhetett Akszumba. A probléma mindössze annyi, hogy Akszumot csak tíz évszázaddal később alapították. E tény sok tudóst indított arra a következtetésre, hogy megbízható kutatásokat nem lehet az iménti hagyományra alapozni. A tradíció azonban rendkívül mély, az etiópok sok-sok évszázadra visszamenően óriási hévvel és meggyőződéssel fejezik ki ünnepeiken a frigyláda iránti odaadásukat, ezért könnyelműség volna e hagyományt egyetlen tévedés miatt alapos vizsgálódás nélkül elutasítani. A nagy ünnepeken amikor körbeviszik vastag gyolcsba burkolják, nehogy a láda hatalmas ereje bárkiben kárt tegyen. Vagy egyszerűen csak azért, mert nem az igazi frigyládát viszik ki ilyenkor a vallásos sokadalom közé...

A Kebra Nagaszt hagyománya szerint Salamon és Séba intim kapcsolatából egy fiúgyermek fogant. Menelik herceg – "a bölcs fia" – a királynő hazatérése után, Akszumban született meg. Amikor a gyermek felnőtt, Jeruzsálembe utazott, hogy apját, Salamont meglátogassa. Az apa és fia közötti hasonlóság oly mérték? volt, hogy Jeruzsálemben azonnal felismerték és nagy tiszteletben részesítették. Egy esztendővel később azonban féltékenykedni kezdtek Menelikre, és elbocsátását kérték Salamontól. A király bele is egyezett, de megparancsolta, hogy Izrael papjainak és véneinek elsőszülöttei kísérjék el Meneliket Akszumba. Azáriás azonban, a főpap fia, aki az elsőszülöttek delegációját vezette, az indulás előtt ellopta a szövetség ládáját a Templomból. A lopásról csak később számoltak be Meneliknek, amikor Jeruzsálemtől már messze jártak. Az ifjú herceg belenyugodott, hiszen az akció nem sikerülhetett volna, ha nincs Isten akaratában, hiszen, ahogy a legenda állítja: "Isten akarata nélkül Isten frigyládája sehol nem marad meg."


De a Biblia szerint a láda Izraelben van.

A Biblia a frigyládát Jósiás király időszakában említi utoljára. A rendkívül istenfélő király Mózes törvényét olvasva rádöbbent, hogy népe bűnei miatt Isten közeli büntetése várható. Ebben megerősíti őt Jeremiás és Sofóniás is, valamint Hulda prófétanő: közvetlenül Jósiás után, a következő nemzedékben a zsidó nép a babilóni fogságba hurcoltatik, a templomot is lerombolják, és minden kincset Babilónba szállítanak. A király ekkor a következő parancsot adja a papoknak: "Helyezzétek a szent ládát a házba, amelyet Salamon, a Dávid fia készített…" (Krónikák 2. könyve 35:3)

Az ügyben legilletékesebbnek tekinthető zsidó papság apáról fiúra szálló szóbeli emlékezete szerint ez a szöveg nem úgy értendő, hogy a frigyládát a templomba kellett helyezniük – hiszen addig éppen ott állt –, hanem a "ház" kifejezés itt egy rejtekhelyre, egy teremre, "helyiség"-re vonatkozik (a héber szöveg megengedi ezt az értelmezést). Salamon ugyanis tudta, hogy egykor a templom leromboltatik majd, hiszen ezt Isten közölte vele, amint erről a Biblia is beszámol, ezért előre elkészített egy rejtekhelyet a hegy mélyén. Jósiás utasítása pedig arra vonatkozott, hogy a frigyládát vigyék le erre a rejtekhelyre.

Az is tény, hogy a templomi kincsek elhurcolásáról részletes listát adó Szentírás a frigyládát nem említi a fogságba kerülő tárgyak között. Hasonlóképp nem szerepel a fogságból hetven évvel később több hullámban hazahozott kincsek felsorolása között sem.

A mózesi törvény alapján a frigyláda nélkülözhetetlen volt az Izrael népének évről évre bűnbocsánatot eredményező engesztelőnapi (jóm kippuri) áldozat bemutatásához, hiszen a főpapnak ilyenkor a láda fedele felé kellett hintenie az áldozati kos vérével. Így a fogságból hazatérő zsidók szellemi vezetői (Zorobábel, Jósua, Zakariás, Aggeus, Ezsdrás stb.), amikor a templomot újjáépítették, s az áldozatokat újra megkezdték, úgy tették mindezt, hogy a frigyládát nem helyezték el az istentisztelet középpontjában: a Szentek Szentje üres volt. A Biblia e szerzői mégis érvényesnek tekintették az engesztelést, ahogyan ez írásaikból kiderül. Hozzájuk hasonlóan Jézus sem tagadta, sőt megerősítette a templom isteni legitimitását, amikor mint szent helyről, kiűzte onnan az árusokat, és tanítványai láthatták, hogy "az Isten házához való féltő szeretet emészti őt".

A dilemma feloldása az lehet, hogy a mózesi szöveg pontos értelme szerint az engesztelés az által érvényes, ha a főpap a frigyláda fedele felett/felé hinti a vért. Ez pedig akkor is érvényes, ha a láda a Szentek Szentje alatt a föld mélyében van. Így a második templomban a főpap a földre, a mélyben rejlő láda fedele felé spriccelte a vért.

De miért nem keresték elő a ládát a fogságból hazatérő nép vezetői, ezek a szellemi óriások? Erre Jeremiás próféta előre egyértelm? útbaigazítást adott, amikor azt mondta, hogy a hazatérés után a frigyládát "szívére se veszi senki, rá se gondolnak, meg sem látogatják, nem készítik el újra" (Jeremiás 3:16). Bibliai tiltás volt tehát – és ma is az –, hogy nem szabad felkutatni vagy foglalkozni vele. A másik ok pedig az volt, hogy ugyanettől az időtől fogva prófécia született arról is: az új templom is leromboltatik majd, s a nép újra fogságba kerül. Így nem volt érdemes újra előhozni a ládát, hogy azután megint el kelljen majd rejteni.

A papi hagyomány szerint a ládát nemcsak elfalazták odalent, hanem szó szerint eltemették: a kis teremhez vezető "mély és kanyargós ösvényeket" eltömték. A Jézus korabeli templom idejében élő papság még tudta, hogy az eltömött folyosó a felszínen hol kezdődött: annak a teremnek egyik kőlapja alatt, amelyben az oltáron elégetendő fát tárolták. Ha a Szentek Szentjének alapja valóban az a szikla volt, amely fölé a mai Szikladóm épült, miként állítják, akkor ez a hely ma is viszonylag pontosan meghatározható.

Azonban a klasszikus judaizmus máig tartja magát Jeremiás útmutatásához: a frigyládával nem szabad foglalkozni, nem szabad keresni, "meglátogatni" – bibliai okból sem. Ez szerencsés módon egybeesik a világi Izrael állam álláspontjával, amely józan politikai megfontolások alapján gondolkodik ugyanígy, hiszen a frigyládáról még beszélni is háborús, sőt világháborús ok lehet, nem beszélve az utána való kutatásról. Bár egy rabbi állítja, hogy a turisták számára is látogatható ún. Hasmoneus-alagút kibővítése során befúrtak a hegy alá is, és ő látta a ládát, akár igaz ez, akár nem, a világi és vallásos zsidók nagy többsége egyaránt igyekszik meg nem történt dologként kezelni, s mihamarabb elfelejteni. Ha látta is, nem kellett volna látnia. A lyukat gyorsan visszafalazták.

Egyelőre nincs miért annyira aggódniuk tehát a palesztin hatóságoknak. Izrael nagy többsége saját magának is tiltja a láda keresését.

2012. febr. 13. 18:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/3 anonim ***** válasza:

2Mózes 25:8-40- a szövetségláda leírása hogy miként készitsék el.

Az izraelitáknak Isten jelenlétét a szövetségláda jelképezte (2Mózes 25:22). Ez egy szent faláda volt, melyet arannyal vontak be, és amelybe Mózes beletette a Törvény két kőtábláját. Amíg az izraeliták a pusztában tartózkodtak, a szövetségláda a találkozás sátrában volt, annak a szentek szentjének nevezett részében (2Mózes 26:33). Végül Salamon templomában helyezték el, és ott is a szentek szentjében (1Királyok 6:19).

Utoljára a 2Krónikák 35:3 tesz említést a szövetségládáról, amikor is Jósiás király visszahelyezte azt a templomba i. e. 642-ben. Vélhetően Jósiás hitehagyott elődje, Manassé vitette el onnan, aki a templomban egy bálványt helyezett el. Az is lehet, hogy biztonsági okokból vitték el a ládát a templomból arra az időre, amíg Jósiás felújításokat végeztetett az épületen (2Krónikák 33:1, 2, 7; 34:1, 8–11). Hogy mi történt ezt követően a szövetségládával, az rejtély, ugyanis a Szentírás nem sorolja fel azok között a tárgyak között, melyeket a babilóniaiak elvittek a templomból i. e. 607-ben, amikor elfoglalták Jeruzsálemet (2Királyok 25:13–17).

A Szentírás nem beszél arról, hogy a szövetségláda visszakerült-e a Zorobábel által újjáépített templomba, az ottani szentek szentjébe; és a jelek szerint másik láda sem készült (Ezsdrás 1:7–11).

2012. febr. 14. 17:53
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!