Isten miért azt szeretné, hogy higgyünk benne miért nem azt, hogy tudjuk, hogy létezik?

Őszintén szólva: fogalmam sincs.

Egy másik hívő :)

Az Ember szabad akaratot kapott, de azt rosszra használta. Szerintem logikus, hogy ezek után szabad akaratból kell a Jót is választanunk! Márpedig a tudás ellehetetleníti a döntést. A tudás alapjai a princípiumok, és azok egymásutánnisága (ok-->okozat). Ezért tudás birtokában az események elkerülhetetlenül adódnak egymásból, nincs bennük helye a döntésnek. Hiába szeretnél dönteni, nem tudsz, mert nincs rá lehetőséged.

Egy példával:

A kezedben tartasz egy pohár vizet. Mi történik,ha elengeded a poharat? Leesik, összetörik, a víz szétfröccsen. Hiába döntesz úgy, hogy maradjon meg a levegőben a pohár. Az akkor is leesik. Vagyis nem tudsz felette dönteni. És mivel tudod, hogy ha szétnyitod a kezed, ez történik, ezért lesz a Te "bűnöd" az üvegcserép és a víztócsa.

Ezt az utat választotta az ember. Isten ezért akarja, hogy Te dönts, hogy nem engeded el a poharat.

"Ez is egy vélemény, szemlélet de ez sem biztos, hogy igaz. A Biblia nem erről ír. Számomra fellengzősnek tűnik ilyen magabiztossággal kijelenteni azt, hogy Isten nem létezik."

Számomra meg naivságnak tűnik hinni egy kétezer éves, ellentmondásokkal teli és a kor emberének gondolkodásmódját groteszken tükröző, más kultúrák szent könyveiből összeállított (erre bizonyíték van!) könyvben.

Amúgy imádom, hogy itt mindig lepontoznak. De legalább működik a kiszámíthatóság.

ma 12:45 Se a példa, se az érvelés nem jó. Először is, a tudás nem feltétlen vezet ugyanarra az eredményre. Tudhatja valaki, hogy létezik valamelyik isten, nem garancia, hogy jól fog cselekedni. Mert amennyi hit, annyi tanítás. Mit érdekel például egy bűnözőt, hogy a következő életében rossz lesz neki, ha ő maga most élvezheti a gyümölcsöket? Mások a Bibliára alapozva azt mondják, hogy nincs pokol, hát akkor mitől féljen szerencsétlen? Kiélvezi ami megadatott neki, nem érdekli se a menny, se az, hogy feltámadhat.

És a tudás nem feltétlen vezet jó döntésre. Pl. sok ember tudja, hogy rossz kibeszélni másokat a hátuk mögött, mégis csinálják. Ha le is lepleződnek, tovább folytatják majd.

Mert a hit bizonyos mértékű (elég sok) lelki erőt feltételez, míg a tudás nem. Mondok egy példát: tudod, hogy létezik hó, mert láttál már havat. Tehát az, hogy elhidd, hogy létezik hó, egyáltalán nem jelent kihívást a számodra. De ha Szudánban mesélsz valakinek a hóról, nem biztos, hogy rögtön hinni fog neked, mert még sosem látott olyat.

Isten azt szeretné, hogy fejlődjünk, a fejlődéshez pedig kihívások szükségesek. A tudás nem jelent kihívást, a hit igen. Ezért szeretné azt, hogy higgyünk benne. Ha bebizonyítaná magát, abban semmi kihívás nem lenne.

Egyébként szerintem a nagyon erős hit egy idő után tudássá válik, én pl. nem azt szoktam mondani, hogy hiszek Istenben, hanem hogy tudom, hogy Isten él. Tényleg abszolút tudom és teljesen biztos vagyok benne, hogy él, pedig sosem láttam őt.