Ha Jézus eleve megjósolta elárulását, halálát majd a feltámadást, akkor Júdás vagy Pilátus nem bűnös?

Isten a gonoszok cselekedeteit is felhasználja a céljaira.

Az, hogy előre tudta hogyan fognak dönteni, nem zárja ki a szabad akaratot.

Egyébként nem csak ezt, hanem minden dolgot, minden ember minden gondolatát és az univerzum minden atomjának legkisebb rezdülését is tudta előre még mielőtt a világot megteremtette volna. Így azt is, hogy neki önmagának, az Istennek kell majd meghalnia ha meg akarja menteni a teremtményét.

Szia!

Olvasd el Tamás evangéliumát!

Ebből kiderül,hogy Jézus maga kérte meg Tamást(Júdást),hogy adja fel őt!

Jézus nem jósolt,hanem következetesen végigvitte azt,amit eltervezett!

"Nincs eldöntve, de Isten tudja, hogy el fogsz-e bukni."

Már bocs, de ez kicsit ilyen:

"Holnap agyon fogok lőni három embert. Nincs eldöntve, de akkor is 100%, hogy így lesz. (és úgy is lesz)"

Vagy létezik szabad akarat és még az Isten sem tudja, hogy az emberek mit tesznek/gondolnak/döntenek a jövőben, vagy létezik sors/isteni elrendelés, így Isten ismerheti teljes részletességében a jövőt, ami viszont azt vonja maga után, hogy a szabad akarat csak illúzió és az ember bukása és kiűzetése a paradicsomból, valójában Isten bukása.

Szia!

Az isteni előrelátás sértetlenül hagyja az emberi szabadságot. Isten senkit sem kényszerít. Csupán előre látja minden egyes embernél, hogyan fogja használni szabadságát, és ennek megfelelően cselekszik.

A Bibliában foglalt kijelentés tanúsítja, hogy Isten megváltási terve magában foglalja a megváltás történelmi eseményeinek időpontjára és körülményeire vonatkozóan hozott végzéseit, de ugyanúgy az egyénre, a terv emberi szereplőire vonatkozó isteni végzéseket is.

Úgy lehet elképzelni Isten megváltási tervét, mint egy monumentális mozaikképet, amelyben a nagy mintát rengeteg apró mozaikkocka alakítja ki. Nincs külön terv a megváltás nagy eseményeire és ezek idejére vonatkozóan, és külön predesztinációs terv - népszerű kifejezéssel: "sors könyve" az egyénekre vonatkozóan. Csak egy megváltási terv létezik, amely mindent magában foglal, a legnagyobb eseményektől a legkisebbekig, és mindezek mögött egyedül és kizárólag csak az üdvözíteni, megmenteni akaró isteni szándék áll.

A megváltási terv előre rendelkezése tehát az egyes személyekre is kiterjed. Isten előre ismeri az ember szabad akarati döntéseit, mind a pozitívakat, mind a negatívakat. Előre ismerése, amely "végéremehetetlen bölcsességéből" következik, számunkra felfoghatatlan. Az "előre ismerés" fogalma eleve arra utal, hogy van egy olyan tényező, amit Isten nem meghatároz a maga mindenható hatalmával, hanem csak "előre ismer".

Isten nem a cselekedeteket, hanem kinek-kinek a valódi, személyes döntését, az isteni kegyelem vonzására, hívására adott belső válaszát vizsgálja. A külsőleg kifogástalan cselekedetek mögött is ismeri a tisztátalan önzést és a bűnök sötét foltjai mögött is ismeri az igazságra vágyakozó lelket. Nem igazságtalanság ez, hanem magasrendű méltányosság és végtelen kegyelem.

Isten igazságosan jár el azokkal szemben is, akik felől az üdvösség elvetését ismerte előre. Ha látható elhívást nem is kap mindenki közülük, a Szentlélek mindannyiukat az önzéstől való elfordulásra és az igaz életre próbálja késztetni. Ha ennek ellenállnak, Isten engedi, hogy szabadon tegyék mindazt a rosszat és gonoszt, amit akarnak, de tudtukon és akaratukon kívül beépíti tervébe úgy mindezt, úgy hogy nem hiúsíthatják meg céljait, sőt az elrendeltek és Isten műve javára lesznek ellenséges cselekedeteik is.

Az isteni predesztináció eredményeképpen Isten terve, kijelentett akarata győzelmét senki és semmi nem akadályozhatja meg, sem a történelemben, sem az egyének életében. Ez a terv az egyének "üdvbizonyosságának" alapja, a külső körülményeket illetően. Mindezt úgy, hogy a szabad választás törvénye mindenkor sértetlen marad a választottak esetében is. Nem csupán abban az értelemben, hogy ha végérvényesen elutasítják maguktól Isten kegyelmét, akkor, ezáltal teljességgel meghiúsítják a rájuk vonatkozó predesztinációs terv győzelmét. Akkor is érvényesül a szabadság törvénye, ha nem fordulnak el ugyan teljesen Istentől, de egy adott ponton engedetlenséget tanúsítanak, és mintegy "átszavaznak" az ellenség oldalára. Ilyenkor módosul Isten rájuk vonatkozó terve, de nem adja fel az üdvösségükért való küzdelmet. Engedi őket mintegy "rossz kanyart" venni, letérni a jó útról, de szeretete még inkább fáradozik értük, hogy önként visszatérjenek az igazság, és az üdvösség egyenes útjára. Az ilyen kitérők azonban nem következmény nélküliek, nem veszélytelenek. Az ember mindenképpen kárt vall, több szenvedést gyűjt be magának, és veszteséget, vereséget okoz Isten ügyének, fájdalmat okoz magának Istennek is. Örömet szerez az ellenségnek, akit mintegy magára szabadít, hogy még nagyobb erőfeszítéseket tegyen teljes elvesztése érdekében.

Isten igazságos végzései és bölcs terve, amelyben sértetlenül hagyja érvényesülni az ember szabad választását, és mégis a maga mindenható akaratát viszi győzelemre az igazság és a benne bízók diadalára, valóban csodálatra méltó.

Üdv. Péter

Én ezt úgy mondanám, hogy Isten és fia Jézus képes előre látni eseményeket, de nem mindig használják ezt a képességüket.

Kicsit buta példa, de tegyük fel, hogy a magyar nyelv mellett képes vagy beszélni más nyelven is magas szinten.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindig használod ezen képességeidet. Csak akkor teszed ezt, ha a helyzet úgy kívánja.

Isten és Jézus is képesek látni a jövőt, ha éppen látni akarják. Ha tehát nem akarják látni, akkor nem látják.

Nagy jelentőséggel bíró, sorsfordító eseményeknél - mint amilyen a Jézus halálával kapcsolatos történések - használták ezen képességüket. Előre megjövendölésre kerültek bizonyos pontok.

Júdás vagy Pilátus tetteik szerinti felelőssége ettől függetlenül továbbra is áll. Senki nem kényszerítette őket, hogy azt tegyék, amit tettek.

Tévedésben élnek egyesek. Hol van leírva, hogy éppen Júdásnak kell elárulnia Jézust? Júdás nem volt erre rendelve.

Jézus választotta ki a tanítványokat. Ráadásul tudta, hogy "egy közületek mégis ördög".

A szabad akarat úgy működik, hogy Isten megtérésre hív. Ha folyton ellenállsz, utána már esélyed sincs megtérni. Mint a fáraónál. Eleinte ő keményítette meg a szívét, majd Isten keményítette meg a fáraó szívét.

Júdás ugyanez. Eleinte sem akart megtérni, hiába ismerte az igazságot, végül már nem adatott meg a lehetősége rá. Jézus mellett folyamatosan keményedett, majd elárulta. Megölni egyébként nem akarta, csak hasznot húzni belőle. Hiszen a perselyből is lopott!

Amikor megtudta, mi történt, visszavitte a pénzt és megölte magát. Mert nem számított arra, hogy halálra adja.

Összességében tehát világos, hogy van isteni elrendelés is, meg szabad akarat is. Nem bábuk vagyunk.

Ismeritek a radioaktív bomlásra vonatkozó fizikai törvényt is: "A radioaktív bomlás teljesen véletlen jelenség, egy adott atommagról nem lehet megállapítani, hogy mikor fog elbomlani, viszont az elbomlásának időbeni valószínűsége állandó."

Azaz nem úgy van, hogy az atommagok fel pont a felezési időben elbomlik, hanem van olyan atommag, ami sokkal hamarabb, másik meg sokkal később bomlik. A nagy minta azt mutatja, hogy az anyagnak pont a fele bomlik el. Atomokra lebontva lehetetlen megmondani, mi fog történni.

Bocs a kitérőért, de szerintem segít megérteni, hogy a nagy minta sokszor mutat bizonyos törvényszerűséget, miközben egyetlen atomra egyáltalán nem lehet semmit mondani.

Az embert nem rendelte kárhozatra az Isten. Életre rendelte, azt akarja, hogy megtérjünk és éljünk. Ha valaki ennek ellenáll, meg fog halni. Viszont ez nem jelenti azt, hogy csak az emberen múlik az üdvössége. Hiszen ha Isten nem kezdeményez, nem áll oda az ember elé, nem ad neki felismerést, akkor önmagát nem tudja újjászülni. De kérni kérheti. És el is utasíthatja Istennek ezt a munkáját.