Miért takarják el hajukat, fejüket a muszlim hölgyek? Ezen tevékenység európai szemmel nézve hátrányos. Láttam elbűvölő tekintetű török hölgyeket, de zavart a lefedett fej, igaz e-melett nyilt, elbűvölő tekintetüket nem lehet el, illetve kikerülni.

A muszlim vallásúak e (ma már nem mindenütt gyakorolt) szokása az ókori közel-keleti társadalmi viszonyokban gyökerezik. A női haj - szépségénél fogva - szexuális vonzerővel bír. A térség ókori népeinek férfijai pedig, lobbanékonyak, zabolátlanok lévén, erősen érzékenyek voltak erre a vonzerőre. "Természetes érdeklődésüknek":-) pedig igen sok esetben durva, erőszakos közeledéssel adták tanújelét. Azon túl, hogy az adott éghajlaton a fej eltakarása, védelme az erős naptól amúgy is célszerű, az ókor asszonyai maguk is igyekeztek védekezni a nyers férfi-agresszió ellen. A veszélyhelyzeteket megelőzendő, igyekeztek "rejtőzködni": eltakarni a hajukat és arcukat, főként, ha idegennel kerültek szembe - hiszen sosem tudhatták, nem támad-e rájuk, pusztán szexuális prédának tekintve őket. (Példa erre a "háztűznézőbe" érkező Izsák, akit messziről megpillantva, Rebeka - a keresett "célszemély" - azonnal "arca elé vonta fátylát". Ugyanaz volt ennek az óvintézkedésnek a lélektani alapja, mint amikor a Magyarországra benyomuló Vörös Hadsereg katonái hírére a fiatal nők hamuval-korommal csúfították el magukat, hogy idős asszonyoknak látsszanak és elkerüljék az erőszakot).

A védekező-rejtőzködő gesztus azonban később - először a zsidó, majd a keresztény, végül az iszlám vallásgyakorlásban - másfajta jelentést is nyert. A fej eltakarása szimbolikusan egyenlő lett az alárendeltség elismerésével (ld. a zsidó férfit, aki kipában lép a zsinagógába, ezzel is elismerve alávetettségét az Örökkévalónak). Azzal, hogy a nőt ezekben a kultúrákban (később az ezeken alapulókban) a szokásjog a fej lefedésére kötelezte, a férfinak való alárendeltségét, egyfajta "tulajdontárgy"-voltát szentesítette. Jó példa erre, többek között, a magyar szokásjog is: amint a szexuális vonzerejét jelentő haját még szabadon hordó leány (akinek fel kell hívnia a másik nem figyelmét arra, hogy választható..."hajadon") férjet talált, a "fejét bekötötték": kendő nélkül már nem mutatkozott - jelezve, hogy "tulajdona" lett valakinek.

Körülbelül ennyi a történet. Női szempontból igazságtalan, korlátozó és lealacsonyító. A mérsékeltebb iszlámhívő országokban nincs is kendő- vagy fátyol-viselési kényszer. Törökországban szóba sem kerül: az atatürki reformók óta, ha valaki konzervatívabban értelmezi a vallást, az viseli; ha pedig nem akarja, akkor nem.

Kedves kérdező. Több féle oka van de egyet leirok: A nők haját csak a férjük láthatja, nem beszélve a többi testrészről.

Valahol egyet értek, valahol nem.

"háztűznézőbe" érkező Izsák, akit messziről megpillantva, Rebeka - a keresett "célszemély" - azonnal "arca elé vonta fátylát"

Hát ez oltári.. Se jól nem emlékszel a történetre, se a lényegét nem értetted meg sohasem, ráadásul ő muszlimokról kérdezett.. "A keresett célszemély" ment többszáz kilométeren keresztül Izsákhoz, miután megfelelő tisztelet megadása után, a családtól, báttytól megkérték a kezét amire ők azt mondták a lánynak szabad akarata van, döntsön ő és mikor marasztalták volna, Rebeka késlekedés nélkül Izsákhoz akart indulni.. EBBŐL sikerült kihoznod azt, hogy Izsák, mint szexuálisan felajzott prédavadász "háztűznézőbe MENT" majd Rebeka elkerülendő az idő előtti prédává válást ettől a vadembertől, elkendőzte az arcát.. (aki mellesleg az ígéret gyermeke és szent életet élő volt, Ábrahámnak, az Isten emberének a fia, akiről azt állítja a biblia, hogy Isten barátja volt..)

És ilyen emberek osztják itt az észt.. OMG

Tévedés. Nem "osztom az észt". A bibliai történet világosan beszél - és most csak az "arca elé vonta fátylát"-kitételre koncentráltam. A kor viszonyai közepette ez igenis "biztos ami biztos"-indíttatású mozdulat volt.

Egyébként: szíved joga, hogy olyan értelmezést adj bárminek, amilyet te akarsz. Az én értelmezésemet fentebb már olvashattad. (Nem a bibliai epizódét és a szereplőkét, hanem egy kulturális beágyazottságú mozdulatét. Amúgy pedig nem a dogmatikus szemével nézem a Bibliát).

Az "ilyen emberek.."-kel pedig óvatosabban bánnék a helyedben.

1:25-ös:

Elismerem, hogy elkövettem egy tárgyi tévedést. A mennyasszonyjelölt első megszemlélője valóban nem maga Izsák, hanem Ábrahám megbízottja, szolgája volt. Ez azonban nem változtat azon, hogy a kor nőinek minden ésszerű okuk megvolt félni a (kor) férfiaitól, és idegen közeledtére eltakarni az arcukat.

És hogy a kérdés a muszlim nőkre vonatkozott? Nos, vajon a muszlim hagyománynak nincsenek-e előzményei? Hogyne volnának: mégpedig ezek: ókori társadalmi viszonyok, majd az "előfutár" vallások: zsidóság, kereszténység.

Nem idegen közeledett, hanem a vőlegénye Rebekának, akihez egyetértett, hogy eljön. A fátyollal már az UTÁN fedezte be magát, hogy megtudta, kicsoda az a férfi, nevezetesen a jövendőbelije, tehát nem a vad férfitól való félelmében tette ezt, hanem illendőségből, mivel ez volt a tisztességes viselkedés a nőknél. Egyébként arc eltakarásáról szó nincsen a Bibliában, csak a fej befedéséről.

""Rebeka is felemelé szemeit s meglátá Izsákot, és leszálla a tevéről. És monda a szolgának: Kicsoda az a férfiú, a ki a mezőn előnkbe jő? A szolga pedig monda: Az én uram ő. Akkor fogta a fátyolt és elfedezé magát.""

Erre a kijelentésre pedig jó volna valami érdemi alátámasztást hozni: "a kor nőinek minden ésszerű okuk megvolt félni a (kor) férfiaitól, és idegen közeledtére eltakarni az arcukat."

Mármint arra, hogy annak a "kornak" a férfiai természetüket tekintve(!) erőszakosabbak, vadabbak lettek volna, mint a bármely más korban élők.