"túlzottan vallásos"?

"akármi "rosszat" csinálok mondok gondolok van egy sablon mondat amit el kell magamban ismételni x-szer,"

Kérdező, milyen vallású vagy, ha szabad megkérdeznem?

Lelkiismeretes vagy, túlságosan is, de ez nem baj.... :)

De azért ne legyen minden mondatod után lelkiismeret-furdalásod.

szerintem csak van ilyen kenyszeressegi hajlamod. ez nem foleg csak a vallasrol szol.

amugy ha vallasos vagy akkor tudod hogy senki nem fog megbuntetni ha nem teszed az esti feloras gondolom imadkozast. mondjuk nem tudom mennyi rosszat teszel egy nap :DD lehet nem tulzas a felora :D

de egyebkent a legfontosabb hogy szeresd Istent. ha ez megvan akkor nem kell ugy ragorcsolni, persze nem baj ha nem teszel rossz dolgokat, de minden ember bunos, ezt egyszeruen nem tudod kikerulni hogy hibazz es ezt Isten is tudja es megocsat.

Belefogsz roppanni. Én 2-3 éven keresztül ebben éltem. Kiskoromtól "vallásosan" neveltek. Nem igazán érdekelt az egész, de egy idő után valamiért ez megváltozott, és 2-3 évig tiszta fanatikus lettem. Folyton azon pattogtam, hogy ne, hogy csúnyán beszéljek, átadjam a helyem a buszon, segítőkész legyek stb. És ezt teljesen magamra erőltettem, kényszeresen azon rágódtam, hogy mit csináltam rosszul, meg hasonló. Végül elegem lett és hagytam az egész vallást. Jelenleg 18 évesen, kb. fél éve vagyok tiszta. Szerintem ez a rossz igehirdetés miatt alakult ki bennem, meg hülye voltam és képtelen voltam elvonatkoztatni a vallástól. Egyféle dogmaként szállt rám az egész és lenyomott. Valamikor jól éreztem magam, de valamikor iszonyatosan kattogott az agyam szünet nélkül és mindent amit tettem rossznak véltem.

Mára ez megváltozott, nem járok felekezetbe, ott hagytam. A szüleim egy ideig próbálták tovább rám erőltetni, de nem hagytam.

Most úgy állok Istennel, hogy hiszem, hogy létezik valami felsőbb rendű lény, de jelen állapotomban nem kötöm semelyik valláshoz. Bár az tény, hogy 17-18 év keresztény emberek közt eltöltött idő nem fog olyan könnyen "félreállni". Szerencsére belül félig meddig már helyre jöttem, most a célom, hogy barátokat szerezzek és éljem az életem, ja és testileg is helyre rázni magam (túlsúlyos vagyok).

A büntető Istenben való hitnél kell keresni a probléma gyökerét.Ha csinálsz vmit,ami szerinted Isten szerint rossz,és büntetés jár érte,akkor ezt különböző rituális kényszercselekedetekkel próbálod helyretenni,hogy levezekelj vele Isten előtt;

"ha nem teszem ezeket akkor valami rossz fog történni."

Ne vedd túl komolyan a vallást,mert sajnos megesik,hogy ilyen esetben pont Istentől,vagyis a szeretettől távolítja el az embert,a túlzott bűntudat,félelem,aggódás miatt.